Az eseményről készült felvételt itt tekinthetik meg: https://budapestbank.eventcloud.hu/
Az online konferencia első perceiben Mata Erika, a Budapest Bank Business hálózati értékesítési vezetője mondott köszöntőt, melyben hangsúlyozta: noha a koronavírus-járvány terjedése miatt az idei esztendő sok szempontból rendkívülinek bizonyul, az agrárágazatot a krízishelyzet közepette is stabilitás jellemzi. Szavai szerint ez távolról sem véletlen, hiszen szereplői a mindennapok során gyakorta szembesülnek kihívásokkal – például az időjárási szélsőségek vagy a hirtelen felbukkanó állatbetegségek okán –, melyekre egyaránt tudniuk kell felkészülni és gyorsan reagálni is.
Nemcsak a fejlesztéseket támogatják
A bank 2015-től kezdődően minden évben, mintegy 400 iparági szereplő bevonásával készíti el országos reprezentatív felmérését, az Agrárgazdasági Indexet, melyből képet kapnak arról, mik azok a kérdések, melyek leginkább foglalkoztatják az ebben közreműködőket, s arról is mely kihívások aggasztják őket leginkább. Mata Erika elmondta, a felmérés alapján a gazdálkodók és a cégvezetők a járványhelyzet ellenére is véghez kívánják vinni a korábban eltervezett fejlesztéseiket és beruházásaikat, hiszen jól tudják, ezek a versenyképességük zálogát jelentik.
„Finanszírozóként meghatározó partnerként tekintünk az agráriumra, szereplőit komplex megoldásokkal és források biztosításával is támogatni tudjuk, hozzájárulva ezzel az ágazat fejlődéséhez, mely így az európai piacokon is egyre jobb pozíciót foglalhat el.
– sorolta a szakember, aki azt is hangsúlyozta, nemcsak a források biztosításával, hanem a tájékozódásban is segítik ügyfeleiket. Agrárszakértőik egész évben járják az országot és segítik a beruházások tervezését, továbbá számos konferencián vesznek részt, illetve szerveznek is efféle alkalmakat.
Utóbbiak közé sorolható a Budapest Bank Business Live elnevezésű online konferenciasorozat is, aminek második állomásán a hazai agrárpiac meghatározó szereplőit szólaltatták meg aktuális, sokakat foglalkoztató témákban a bank agrárszakértői, Bognár Róbert és Tömör László. A szervezők a programot színesítendő, a nézőket is bevonták: a szakértőket kérdezni lehetett a témákhoz kapcsolódóan, továbbá egyes kérdésekben szavazással is véleményt nyilváníthattak a nézők.
Az a fránya időjárás
A panelbeszélgetés során elsőként Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szólalt fel, összefoglalót adva a szántóföldi növénytermesztés ez évi főbb kihívásairól. Mint mondta, a tavasz nemcsak a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése, a nemzetközi piacok lezárása s a kiszámíthatatlan ármozgás, hanem a rég nem látott aszályos időszak miatt is kihívások elé állította a szektort. Március közepétől számítva tíz hétig nem esett az eső, ez pedig gyenge termésátlagokat eredményezett.
Ugyanakkor a konferencia előtti 3-4 napban országosan mintegy 70-80 milliméternyi csapadék érkezett, amiből – ahogy fogalmazott –, ha csak 60 milliméternyi esett volna a teljesítőképességet döntően befolyásoló áprilisi és májusi időszakban, akkor több millió tonnával több áru termett volna. Mindezek fényében kulcsfontosságúnak nevezte az öntözésfejlesztésre irányuló beruházásokat, melyeknek a kormány a következő 10 évben összesen 170 milliárd forinttal kíván lendületet adni.
„A rendszerváltozást követően az öntözött területek mérete 60-80 ezer hektárra csökkent. A cél, hogy első körben ezt 2-300 ezer hektárra, később pedig akár 7-800 ezer hektárra tudjuk növelni, igazodva a klímaváltozás okozta igényekhez. E beruházásokban komoly finanszírozási igény van, s itt jön képbe a bankok szerepe” – hangsúlyozta.
Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a többi közt arról beszélt, hogy járvány kitörésének kezdetekor az inputanyagok, így bizonyos műtrágyák és növényvédőszerek beszerzése nehézkes volt, és nagyobb készleteket kell felhalmoznia előzőleg annak, aki ezekből elégséges mennyiséget szeretett volna magáénak tudni. Szerinte a zöldség-gyümölcs ágazat alapvetően jól tudott reagálni a járványra, a tavaszi „pánikvásárlás” azonban okozott némi fennakadást a tárolt áruk – gyökérzöldségek, hagymafélék, burgonya – ellátásában.
Az igazán komoly kihívást sokkal inkább az időjárás okozta: olyan fagyokkal, mint ez év tavaszán voltak, legutóbb 2007-ben szembesültek a termelők. „A legtöbb gyümölcsfajból az elmúlt évek átlagának mindössze fele vagy csak negyede termett a virágzástól számított, május 20-ig tartó időszak 22 fagyos éjszakájának eredményeként” – részletezte. Hangsúlyozva azt is, hogy a termelés biztonságának megteremtése a következő időszak fő feladata kell, hogy legyen mind a zöldség-, mind pedig a gyümölcstermelő ágazatban.
„Olyan korszerű technológiák vannak, melyekkel mínusz 5 fokig meg lehet védeni a virágrügyeket, ugyanakkor az öntözés fejlesztésére is áldozni kell, hiszen az éghajlatváltozás eredményeként 5 évből 3-ban biztosan számíthatunk aszályra” – magyarázta Ledó Ferenc. Hozzátette: a megfelelő – persze nem olcsó – beruházások révén nemcsak a termésbiztonság, hanem a minőség és a hozam terén is előbbre léphetnek a gazdálkodók.
A szót Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke vette át, aki egyebek mellett hangsúlyozta:
ami az exportnövekedésnek volt köszönhető. Szavai szerint a teljesítmény visszaesése legfőképpen a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazatokban volt tapasztalható. Az év első felében a madárinfluenza, az elmúlt időszakban pedig az afrikai sertéspestis németországi megjelenése okozott komoly gondokat.
„Mindent összevetve az élelmiszeripari piac szereplőinek az elmúlt időszakban egyszerre kellett szembenézniük a szélsőséges kereslettel, törekedniük kellett a munkaerő védelmére, s persze be kellett tartaniuk a gyártás fenntartásának biztosítása érdekében hozott intézkedések sokaságát is. Azok a cégek, melyek gyorsan tudtak jó döntéseket hozni, kisebb veszteséget könyvelhettek el” – magyarázta.
Ha e cégeket a fejlettségi szint szempontjából nézzük, akkor elmondható, hogy az állattenyésztési ágazat szereplői jelenleg előrébb tartanak, mint az élelmiszeripari szektorban tevékenykedők. Éder Tamás elmondta, utóbbiak közül a mikro- és kisvállalkozások kedvező helyzetben voltak az elmúlt években, már ami a fejlesztési lehetőségeket illeti. Ahhoz azonban, hogy az élelmiszeripar egésze versenyképes legyen, változtatni kell a támogatási kedvezményezett struktúrán, azaz több teret kell adni a fejlesztésre az ágazat termelésének 80 százalékát lefedő közepes és nagyvállalkozásoknak.
Egy új korszak küszöbén
Petőházi Tamás tapasztalatai azt mutatják, a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó magyar agrárvállalkozók többsége napjainkban már technológiai fejlesztéseket is megvalósít, nem pusztán lecseréli régi erőgépeit. Mint mondta, az új gépeket olyan magas technológiai színvonal jellemzi, hogy kezelésükhöz magasan képzett szakemberek szükségesek. E tény – kiegészülve a megfelelő bérszínvonallal – hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több fiatal válassza magának a gépkezelői hivatást.
Elmondása szerint a hazai szántóföldi növénytermesztők 10-15 százaléka képes a világszínvonalnak megfelelő termésátlagokat felmutatni, ugyanakkor olyan gazdaság is jócskán akad, ahol komoly kihívásokkal lesznek kénytelenek szembenézni a közeljövőben. Ezek egyik sarkalatos pontja a generációváltás.
Akad olyan példa is, hogy a tulajdonos idő előtt elhuny, az örökösök pedig egyfajta tűzoltásképpen igyekeznek gyorsan értékesíteni a vállalkozást. Úgy gondolom, a következő 5-10 éven belül nagy változások lesznek, de hogy a gazdaságok átadása vagy inkább a koncentráció lesz jellemzőbb, azt nem lehet megmondani” – vízionált a szakember. Ugyanakkor azt is elmondta, egyre több példát lát arra, hogy nem a gyermekek, hanem az unokák veszik át a stafétabotot a gazdálkodó nagyszülőtől.
Ledó Ferenc úgy fogalmazott, aki nem képes felvenni a versenyt, tönkremegy. Szerinte azok a családi gazdaságok tudnak érvényesülni, melyek éves szinten el tudják érni a 40-50 millió forintos árbevételt, ugyanis „ez az a szint, ami felett már nem tudnak kiszállni, s mondhatni rá vannak kényszerítve a fejlődésre”. Elmondása szerint a kertészet területén számos pozitív példa akad a sikeres generációváltásra, ugyanakkor az is bizonyos, hogy az utód nélkül maradt gazdák többsége késve, áron alul tudja eladni vállalkozását. „Az az ember, aki egész életét a gazdaságának szentelte, amit ő maga épített fel, érthető módon nehezen válik meg tőle, pláne akkor, ha nem tudja családon belül továbbadni” – mondta.
A szakember arra számít, a munkaerőhiány a zöldség-gyümölcs ágazatban a kézimunkaerő-igényes kultúrák esetében okozza majd a legtöbb fejtörést, éppen ezért úgy fogalmazott, amit lehet, azt gépesíteni kell. Az új gépek vásárlása márpedig az üzemméret, így a termelés növelése mellett lesz kifizetődő. Mint mondta, napjainkra a fejlettség olyan szinten van, melyre korábban nem is gondolt volna:
Nem tagadta azt sem, hogy a munkakörülmények javításával, megfelelő bérezéssel a részben automatizált, high-tech üvegházak kétségtelenül vonzók lehetnek a szakképzett munkaerő számára is. Nem meglepő módon Éder Tamás is a digitalizációban, illetve a kevesebb, de szakképzettebb munkaerő alkalmazásában látja a jövőt. „Kevés az olyan ember, aki szívesen végzi a jellemzően monoton, kemény fizikai munkát a hideg élelmiszeripari üzemekben, ezért a megoldást az automatizálás jelentheti.
A gépek kezelése magasan képzett szakembereket kíván, illetve a jelenleginél szorosabb együttműködést az iskolák és a piac között. Bízom benne, hogy a duális képzés és az átalakuló agrár-felsőoktatás, illetve középfokú képzés erre lehetőséget ad majd, hiszen ez a nemzetközi versenyképességünk záloga is.
Az év hátralevő részére nézve
Az online konferencia végén a három szakembert az általuk képviselt szektorok rövid távú kilátásairól kérdezték az agrárszakértők. Petőházi Tamás elmondta: alapvetően rendben zajlottak az ősz végi betakarítások, az elmúlt napokban lezúduló, nagy mennyiségű csapadék miatt azonban 7-10 napig szünetelnek majd a munkák. A korábbi évekhez képest gyengébb országos termésátlagok lesznek – kukoricából 9 tonnás átlag helyett 8,2 tonnára számít.
Mindeközben elkezdődtek a vetések is: búzából például 10-15 százalékot vetettek el eddig; idén összesen 960 ezer hektárnyi területen nő majd. Ledó Ferenc elmondása szerint az
A legtöbb, szántóföldön termesztett zöldséggel is hasonló a helyzet; a káposztafélék és gyökérzöldségek betakarítása várat még magára – mondta el a teljesség igény nélkül.
Éder Tamás azt hangsúlyozta, bízik benne, hogy nem „durvul” a helyzet ASP-ügyileg Németországban, s nem lesznek keresletkorlátozó intézkedések, illetve azt is reméli, sikerül ezután is megvédeni a betegségtől a hazai házisertés-állományt. Úgy fogalmazott, optimista, ezért bízik benne, hogy sikerül megtartani év végig az elmúlt hetekben kialakult piaci stabilitást. (x)
