Az örökség fajtákat többségében sose vonták nagyüzemi termesztésbe, vagy már kimentek a divatból és nem termesztik őket nagyüzemekben. Ezek a szabadbeporzású, az angolul (így terjedt el a világon) heirloom-ként, heritage-ként említett (magyarul “ereklye, örökség”) ismert fajták.
Régebben sokan az előző évi saját magfogásból népesítették be haszonkertjeiket, azonban a hibrid fajták terjedésével ez már nem annyira jó ötlet néhány zöldségnövény esetén.
Híres, régóta bevált tájfajták
A Heirloom fajták (örökségfajták, tájfajták) generációkon keresztül a legjobb tulajdonságú növényekről gyűjtött magokból nevelt növények, általában egy adott földrajzi helyről származnak. A nemesítés egyik formája a szelekció, ezek is ilyen „népi” szelekciós nemesítés során kialakult fajták, hiszen az emberek évről-évre a legszebb termésekből szedtek magot, hogy az azokban rejlő jó tulajdonság öröklődjön tovább, ezáltal évről-évre jobb termés legyen a kiskertben. Egyes fajták akár több évtizedes múlttal rendelkeznek, és ezek mind nyílt beporzású taxonok…
A tájfajták általában jól ellánállnak a betegségek és kártevők támadásának, így az igényesebb fajtákkal ellentétben ezek magjait nem szükséges csávázni. Az ökológiai előállításból származó öko-vetőmagok azok, amelyek tanúsítvánnyal rendelkeznek. Azok a vetőmagvak, amelyek nem rendelkeznek tanúsítvánnyal nem nevezhetők öko vetőmagnak, legfeljebb vegyszermentes termesztésből származó magnak hívhatók. Ezekből akár emberi táplálkozásra alkalmas csíranövényeket, mikro-zöldségeket is nevelhetünk, de természetesen hagyományos termesztésre is alkalmasak. Mivel ezek nincsenek csávázva csírakori gombabetegségek fellépésére (pl. palántadőlés) több esély van. Ezzel szemben a csávázott vetőmagokat gombaölő, antimikrobiális, vagy rovarölő hatású szerekben „fürdetik”, amelyek rászáradnak a maghéjra. Ennek célja, a csíráztatás, palántanevelés során történő fertőzések, károsodások kockázatának csökkentése.
Bárki otthon, házilag is csávázhat bio-módszerrel is vetőmagot, elég ha vetés előtt fertőtlenítő hatású langyos kamilla, vagy kakukkfű teába áztatja azokat.
Hibrid, vagy szabad beporzású?
Ha azt olvassuk a csomagoláson vagy az adott fajta leírásában, hogy nyílt beporzású fajta, akkor az a nem hibrid fajta jelölésére szolgál, olyan fajtáról van szó, amelyről akár magot is foghatunk és következő évben elvetve a saját magtermésből is jó minőségű állományunk lesz. Ezeknél a beporzást rovarok, madarak vagy éppen a szél végzi el.
Utódaik a szülő tulajdonságait öröklik, így nem érhet meglepetés, ha begyűjtött magjait elvetjük kivéve, ha egymással kereszteződni képes fajokat túl közel ültetünk egymáshoz. Ilyenkor természetes hibridizáció jöhet létre, ezért ajánlott egy adott faj – például a paradicsom – különböző nyílt beporzású fajtáit egymástól távolabb nevelni.
A szabad beporzású fajta ellentéte a hibrid. Ezek magjai olyan szülőktől származnak, amelyek emberi beavatkozásra két különböző fajta keresztezésével jöttek létre, az egyik szülő pollenjével mesterségesen beporozták a másik fajta virágának a bibéjét, azzal a céllal, hogy egy új, az elődöknél jobb (pl. ellenállóbb), tetszetősebb (pl. különleges virágú) fajtát nyerjenek. Itt az anya és apavonalnak is jelentősége van több nemzedékre visszamenőleg is. Az F1 jelölés az első hibrid nemzedéket jelöli, a fajtaleírásban szereplő előnyö tulajdonságokkal rendelkező növény nevelhető belőle. Az ebből nevelt növényeken termett magokat már ne gyűjtsük, mert a következő, ezekből a magokból kikelt generáció tulajdonságai eltérhetnek, és a korábbi szülő vonalak tulajdonságait fogják véletlenszerűen megjeleníteni, tehát egyöntetű állományra nem számíthatunk belőlük.
Vásárolhatunk az interneten a hagyományos pirosan érő mellett fehér, sárga, narancssárga, zöld, fekete színben érő fajtákat is, de érdemes kipróbálni a csíkos zebraparadicsomot, vagy a tölteni való változatokat, amelyek termése a paprikákéhoz hasonlóan felfújt.
A paradicsomnemesítés előnye sok más zöldséggel szemben, hogy már eleve egy nagyon széles fajtaválaszték állt rendelkezésre, amit aztán az 1800-as évektől kezdve a különböző nemesítési törekvések még jobban bővítettek.
Ráadásul a paradicsom esetében nem csak olyan különbségekről beszélhetünk, mint a hagymáknál, vagy paprikáknál, ahol ízben eget verő különbségek nincsenek, csak termelésben, feldolgozásban.
A teljesen vízízű, kásás fajtától kezdve a legédesebb vagy fűszeresebb ízű zamatos paradicsomokig roppant széles a napjainkban hozzáférhető örökség fajták száma. Természetesen nem csak paradicsomból, hanem szinte mindne zöldségfajból tudunk beszerezni örökség fajtákat…
