Back to top

Ezzel senki nem számolt: halálos madárcsapdává váltak a napelemparkok

Meglehetősen váratlan fordulat, nemcsak a napelemparkok üzemeltetői, de az állatvédelemben járatos szakemberek számára is: tömegesen pusztulnak a madarak az USA-ban a szántóföldekre épült napelemparkokban.

A jelenség még eléggé feltáratlan, és nem is bizonyított, hogy van összefüggés, viszont mindenképpen figyelemre méltó, és további vizsgálatokat igényel.

Különösen azért bizarr a helyzet, mert elvileg ez az egyik legkörnyezetbarátabb energiatermelési forma

– fejtette ki az agrarheute.com egyik friss cikke, a Wired című gazdasági lapban megjelent információkra hivatkozva.

Eszerint már 2013-ban foglalkoztak a témával az USA-ban, 2016-ban pedig megjelent egy tanulmány, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA több száz napelemparkjának környezetében évi mintegy 140 ezer madár pusztulhat el. Ez a szám mindenesetre nagyon felületes becslés, egyrészt, mert a felmérések nagy részét a napelemparkok üzemeltetői által felkért szakemberek végzik, és nincs egységes módszertan a terület átfésülésére, másrészt, mert a dögevők is sok nyomot eltüntetnek. Abban mindenesetre egyetértenek a szakemberek, hogy a tényleges esetszám ennél jóval több lehet, akár háromszor ennyi is.

Tény ugyanakkor, hogy továbbra is tisztázatlan, van-e közvetlen összefüggés a madárpusztulás és a napelemparkok között.

Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a napelemek csillogása a vízfelszínre emlékeztet, a madarak le akarnak szállni a „vízre”, és az jár végzetes következményekkel. Kutatók szerint ugyanakkor ez csak teória, és meglehetősen emberközpontú hozzáállás szülte. Attól, hogy mi víznek vélhetjük a napelemek csillogását, korántsem biztos, hogy a madarak is.

Az USA energiaügyi minisztériuma az elmúlt években megbízott egy kutatócsapatot egy mesterséges intelligencia alapú platform fejlesztésével, amely

a napelemparkok környezetében fogja vizsgálni a madarak viselkedését, remélhetőleg ennek révén többet megtud majd a világ a rejtélyes jelenségről.

(A franciaországi szélerőművek közelében mindeközben rejtélyes szarvasmarha-pusztulásról számolnak be, erről itt írtunk.)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.