Back to top

Volt egyszer egy "magyar tea"...

A „tea” fogalom hagyományosan a teacserje (Camelia sinensis) leveleiből készült italokat jelöli. A különböző növényfajok részeiből készített teák (herbateák) fogyasztásának jelentős hagyományai vannak Magyarországon: nem csak gyógyhatásuk miatt, hanem élvezeti értékükből adódóan is. És korábban létezett ilyen "magyar tea" is.

Érdemes kikeverni és megkóstolni ezt a régi receptet
Érdemes kikeverni és megkóstolni ezt a régi receptet
Fotó: wikipedia
A magyar királyi földművelésügyi miniszter 1939-ben hozott egyik rendelete, a magyar tea minőségének és forgalmának szabályozása, valamint a kínai (orosz) tea hamisításának tilalmazása tárgyában rögzítette a magyar tea fogalmat, a felhasználható növényi drogok körét. A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) előírásai se irányelvei jelenleg nem definiálják a tea fogalmat. A korabeli jogszabályban nevezett „magyar tea” újjáélesztése bővíthetné a hazai gyógynövénytermelést, felhasználást.

A II. világháború következtében ellehetetlenült a teaimport. Pótlása a hazánkban vadon termő szederfajok (Rubus spp.) gyűjtött leveleinek felhasználásával történt.

Jelentős tömeget a magyar Planta tea készítésére használtak fel, amely kellemes élvezeti ital volt, illata, aromája a kínai tea benyomását keltette.

A nem terápiás céllal fogyasztott gyógynövényfajok megfelelő részeiből - tehát nem a teacserje felhasználásával - készített tea megnevezése: étkezési tea. A kiskereskedelmi forgalomban található gyógynövényteákat egyes gyártók a herbatea megnevezéssel illetik. A különböző növényfajok részeiből forrázással, főzéssel és áztatással készített teák (herbateák) fogyasztásának jelentős hagyománya van Magyarországon és külföldön, amely nem csupán fitoterápiás céllal történik, hanem a folyadékbevitel változatos eszközeként, azaz élelmiszerként is.

A 81 evvel ezelőtti tea rendelet szerint „a magyar tea hazai növények e célra alkalmas részeiből a jelen rendeletben szabályozott feltételek mellett és módon készült keverék, amelyből forrázás, vagy főzés útján élvezeti célra szolgáló ital állítható elő.”

A meghatározás értelmében a magyar tea összetevőinek származási helye (termőhelye) Magyarország.

Plakátokon is hirdették...
Plakátokon is hirdették...
Fotó: wikipedia
A magyar tea készítéséhez alap-, és járulékos anyagként felhasználható növényi drogokat is szabályozták. A tea rendelet előírásai szerint a magyar tea egy alapanyagból és legalább egy járulékos anyagból áll, azokat aprítva, egyenletes összekeveréssel kell előállítani.

A tea rendelet külön rögzítette a forgalomba hozható magyar teák három fő típusát.

- Az „M” jellegű magyar tea az erős zamatot (aromát) kedvelők részére készül és legalább 70 százalék borsos menta levelet tartalmaz.

-Az „R” jellegű magyar tea a fanyar ízt kedvelők számára való, legalább 70 százalék
szeder levelet tartalmaz.

-A „T” jellegű magyar tea édeskés zamatú, legalább 70 százalék hársfavirágot tartalmaz.

A rendelet lehetővé tette, hogy a fő komponens mellett más növényi részeket is tartalmazzon a keverek,

ilyenek voltak például az: akácvirág, bodzavirág, citromfű levél, szamócalevél, kamillavirág, ribiszkelevél, csipkebogyó – ezekből egy, vagy több lehetett a keverékben, fajonként 5 százalékot meghaladó mennyiségben.

Járulékos anyagként, 5 százalékot nem meghaladó mennyiségben többek között: cseresznyekocsány, borókabogyó, édeskömény, édesgyökér is lehetett a valamikori termékekben.

Bár magyar teát mar nem kaphatunk a boltokban, a régi leírás alapján könnyen összekeverhetjük és megkóstolhatjuk a hajdani M (Mentha), R (Rubus) azaz szederlevél alapú, és T (Tilia) azaz hársvirág alapú magyar teákat…

Felhasznált irodalom: Lakatos Márk és Herédi Éva: AZ ELFELEDETT „MAGYAR TEA” című tanulmánya

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Kevesebb műanyagba csomagolják a sonkákat is

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.

Az élelmiszerár-stop kivezetését szorgalmazzák az ágazati szereplők

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

Reménykeltő ősziek, romló piacok

Mi lesz most a gabonával? Erre felelj, de őszintén, jön a további biztatás, mert elhangzott a tv-ben, hogy a liszt ára 5 százalékkal fog csökkenni. Az mit jelent a búza esetében, és azt is jó lenne tudni, hogy mennyivel lesz olcsóbb a kenyér? Érdemes az egésznek utánaszámolni, mielőtt az ember bármit mondana, vagy olyan szaktekintélyt megkérdezni, akinek a szavára eddig minden körülmények között adhattunk.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Van környezetszennyezőbb a kapszulás kávénál

A kutatók azt vizsgálták, hogy összességében a kávé teljes életciklusát figyelembe véve melyik változat a legjobb és legrosszabb hatással a környezetre.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Továbbra sem optimisták a német kiskereskedők

A tavalyi visszaesés után az idén tovább csökkenhet reálértéken a kiskereskedelmi forgalom Németországban az ágazat vezető érdekképviseletének kedden közölt előrejelzése szerint.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.