Az eredményeket összefoglaló – és a minisztérium www.bmel.bund.de honlapján elérhető – tanulmány talán legfontosabb megállapítása, hogy 2020-ban a német fogyasztók még tudatosabban és célirányosabban vásároltak, és ezen belül még nagyobb figyelmet fordítottak az élelmiszerek regionális és bio jellegére. A felmérés szerint ez a hús és a hústermékek vásárlására és fogyasztására különösen érvényes.
A bioélelmiszerek forgalmazásában továbbra is a szupermarketeké a meghatározó szerep: tízből kilenc válaszadó ott vásárol, míg diszkontot 68 százalékuk keres fel bioélelmiszerek vásárlása céljából.

Nemcsak élelmiszerek vannak köztük, hanem például dísznövények és vetőmagok is. A védjegy alkalmazása nem kötelező, de igazolja, hogy az azt viselő termékek megfelelnek az előírásainak, és hogy azok betartását rendszeresen ellenőrzik.
A miniszter szerint a vásárlók által egyre hitelesebbnek tartott védjegy egyre több gazdát arra sarkall, hogy átálljon biotermelésre – amihez szövetségi támogatást is kapnak. A bio védjegy jelzi, hogy az azt viselő termék meghaladja a törvény által előírt minimumfeltételeket. A miniszter bejelentette, hogy a közeljövőben bevezetendő szövetségi állatjólléti jelzéssel hasonló a céljuk, és számítanak rá, hogy azt szintén sok gazdaság fogja alkalmazni.
Ezt úgy foglalta össze, hogy az ökotermelés termelékenységét javítani kell, miközben a konvencionális művelés az eddiginél jobban kíméli a természeti erőforrásokat és nagyobb figyelmet fordít az állatjóllétre – úgy, hogy mindeközben nem romlik a gazdálkodás jövedelmezősége.