0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 22.

Paradicsombetegségek

A paradicsomot nagyon sok többgazdás élőlény károsíthatja (gubacsfonálférgek, levéltetvek, aknázólegyek, molytetvek, nyugati virágtripsz, gyapottok bagolypille, burgonyabogár, takácsatka stb.) ezért nagyon fontos, hogy ne legyenek a közelében köztesgazdák, és gyommentes legyen kertünkben a paradicsomültetvény.

A gombás betegségek közt is jó néhány sokgazdás kórokozó támadja meg, ezeket mutatjuk be néhány paradicsomra szakosodott betegséggel. A paradicsom páfránylevelűség betegségét az uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus) és a dohány mozaik vírus (Tomato mosaic virus) idézi elő. Mindkét vírusnak széles gazdanövényköre van, a hajtatott és szabadföldi paradicsomon gyakori és jelentős az előfordulása.

A fertőzés miatt a paradicsomtövek lassan fejlődnek, növekedésükben jelentősen visszamaradnak.

Mindkét kórokozó szövetnedvvel vihető át. A betegség jellegzetes tünetei a termésen megjelenő kerek foltok, valamint, hogy a vírusos termésben kicsíráznak a paradicsommagok. A Tomato mosaic virus vetőmaggal, a Cucumber mosaic virus pedig főleg levéltetűkkel terjed. A fertőzés miatt a termés mennyisége is kisebb. Védekezésként a gyomokat, mint lehetséges gazdanövényeket, el kell távolítani. A vírusterjedés megakadályozása érdekében a levéltetvek és a burgonyabogár ellen is célszerű védekezni.

A paradicsomot súlyosan fertőzheti a Sclerotium rolfsii. A melegigényes gombának több száz gazdanövénye van, szántóföldi növények, zöldségek, gyümölcsök és dísznövények, de a legsúlyosabban a paradicsomot, paprikát, görög- és sárgadinnyét támadja meg.

A talajból fertőz, ezért a szár alján alakulnak ki besüppedő, barnás, vizenyős foltok, megakadályozva a növény tápanyagforgalmát.

A szár ezen része idővel kifakul. A fiatal palánták gyakran elszáradnak. A gomba jellegzetes legyező alakban fejleszti durva fehér micéliumát, a fertőzés kezdeti szakaszában erről fölismerhető. A világon mindenütt elterjedt kórokozó, elsősorban a trópusi és mediterrán régiókban ismert, de a klíma melegedésével nálunk is megjelenhet. A fertőzött növényeket el kell távolítani. Ez a Sclerotium faj is a talajból fertőző gomba, a szaporítóképleteit antagonista gombákkal (Trichoderma spp., Penicillium spp.) és baktériummal (Bacillus subtilis) lehet valamelyest visszaszorítani.

A szürke levélfoltosság kórokozója a Stemphylium solani vagy a S. lycopersici. Kizárólag a paradicsom levelei t támadja meg, esőcseppekkel jut a lombra. Először az idős leveleken figyelhető meg: mindkét oldalukon apró sötét pöttyök jelennek meg. Idővel ezek a pöttyök megnőnek, színük szürkésbarnára változik, majd a foltok megrepedeznek és leesnek, lyukakat hagyva a leveleken, aminek következtében a többi rész is megsárgul és elszárad.

A betegség gátolja a termésnövekedést.

A meleg és nedves időjárás megnöveli a szürke levélfoltok kialakulásának esélyét. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében el kell távolítani minden beteg növényt, illetve az ezekről lehullott növényi részeket. A gomba szaporítóképletei a talajban halmozódnak föl.

Az alternáriás szárüszkösödés betegség kórokozója az Alternaria solani, a világon mindenütt előforduló gomba. A betegség tünetei a növény bármely föld fölötti részén előfordulnak. Koncentrikus gyűrűkkel körülvett, sötétbarna, besüppedő üszkös foltok képződnek a száron, amelyek gyakran sérülésekhez kötődnek. Ezek a foltok növekedhetnek, és végül körülölelhetik a szárat és elpusztítva a növényt. Általában barna, száraz rothadás jön létre, és a barna csíkok fölött és alatt a szárbélbe is benyúlhat. A gomba által termelt méreganyag behatol a növény belső részébe, és elpusztítja az erek közötti levélszövetet: először az idős leveleken alakulnak ki szabálytalan sötétbarna foltok, amiket fekete gyűrűk vesznek körbe.

A termésen hasonlóképp sötét, bőrszerű, bemélyedő foltok alakulnak ki.

A fertőzésnek a kimondottan meleg és esős, párás körülmények kedveznek, valamint a kórokozó más gazdanövényeinek a jelenléte lehet a fertőzési forrás. Az alternáriás betegséggel szemben rezisztens fajták ültetése ajánlott.

Dr. Mikulás József

Forrás: Kerti Kalendárium