Back to top

Prioritás az állattenyésztés - Pályázatok, támogatások, export

50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték az állattartó telepek fejlesztésének támogatására tavaly kiírt pályázat keretösszegét. Az eddig megítélt támogatás országosan több mint 282,5 milliárd forint, amely összeggel 568 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztéséhez járult hozzá az állam.

Ezen felül a lovak, méhek, csincsillák, fácánok, nyulak, struccok, szamarak és fürjek tartásával foglalkozó egyéb állattartók 52 kérelem alapján összesen 5,65 milliárd forintból korszerűsíthetik telepeiket. A támogatások segítségével a marhatartó ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósul meg, összesen 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény létesül vagy újul meg.

„Az Agrárminisztériumban mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk a legkisebb gazdálkodóktól a legnagyobbakig a szükséges pályázati forrásokat.”
Fotó: MTI/Vermes Tibor

A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését célzó, 30 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírás forrásaira július 22-ig nyújthattak be támogatási kérelmet az érintettek.

Az igényelhető támogatás maximum összege a baromfi- és a sertéstartó telepek esetében 100, a szarvasmarhatartó telepeknél 50 millió forint, a juh- és kecsketartó gazdaságok, valamint a többi mezőgazdasági haszonállatfaj esetében 20 millió forint.

Újra lehet pályázni

A nagy érdeklődés miatt újranyitotta a VP2-4.1.1.-20 kódszámú „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című pályázati kiírást az Agrárminisztérium, így ismét lehetőség nyílt a nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A vissza nem térítendő támogatást a már megismert feltételrendszerben lehet elérni. Intenzitása főszabályként 50 százalékos, minimális összege célterületenként 5 és 100 millió forint között változik, maximum összege 2 milliárd forint.

Azok is újra pályázhatnak, akik eltérő megvalósítási hellyel már részesültek a támogatásban.

Többletforrás az állattartóknak

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel, az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára.

Nagy István agrárminiszter sze­rint a takarmányárak jelentős drágulása, az állatbetegségek miatti korlátozások és a koronavírusjárvány együttes piaci hatása indokolja a költségvetésbe eredetileg tervezett, állattenyésztést segítő agrártámogatások keretösszegének megemelését. A többlet lehetővé teszi a baromfi állatjóléti támogatás 2,1 és a sertés hízó állatjóléti támogatás 1,2 milliárd forinttal történő megemelését. 640 millió forinttal egészítették ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló támogatás és 400 millió forinttal a tenyésztésszervezési támogatás keretösszegét.

A többlet a sertéságazatban már a 2021. támogatási év II. negyedévi, a baromfiágazatban pedig a 2020/2021. támogatási év III. negyedévének kifizetéseihez kapcsolódóan megjelenik a gazdálkodók számára.

Új piac a nyúlhúsnak

Megkezdődhet a nyúlhús és -hústermékek exportja Kanadába. A 2017-es audit után indult egyeztetések eredményeként bilaterális megállapodás jött létre a két ország között. A termékpálya bevezetése új lendületet adhat a kanadai export egészének, amely az állategészségügy elismerésén túl nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű lehet. Az exportra történő engedélyezés üzemi szinten zajlik, az érdeklődő cégek a területileg illetékes járási hivatalban tájékozódhatnak.

Élelmiszeripar

Augusztus 18-tól lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére. A 200 milliárd forintos alapból élelmiszeripari és borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók. A vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke 100 millió, maximális összege 5 milliárd forint.

A támogatási intenzitás fő szabály szerint 50 százalékos, de ez egyes tevékenységek, régiók és vállalkozásméretek esetében eltérhet.

A legkisebb, kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 ezer euró (5,3 millió forint) vissza nem térítendő pályázati támogatásra számíthatnak, az önkormányzatok pedig 100 millió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére.

Terménytárolás

Mezőgazdasági termelők pályázhatnak terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól. Az 50 milliárd forintos alapot a Vidékfejlesztési Program keretében hozták létre. A vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50 százalékát lehet támogatásként megkapni, amely a közép-magyarországi régióban 40 százalék, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.

A szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának és versenyképességének központi kérdése a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása

Bortermelés

A koronavírus-járvány hazai szőlő-bor ágazatra gyakorolt negatív hatásainak rövid és középtávú kezelése érdekében a vendéglátásban és borturizmusban érdekelt pincészetek támogatásáról, valamint az állami bormarketingprogram forrásainak jelentős emeléséről is döntött a kormány.

Az adminisztrációs terhek csökkentését és az ellenőrzések hatékonyságát növelő új borjogi szabályozás mellett fontosnak tartjuk a pénzügyi segítség biztosítását is az ágazat részére – indokolta a döntést az agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta: a covid-járvány nem egyenlő mértékben sújtotta a borászatokat. Összességében a borkészletek elmaradnak mind a tavalyi szinttől, mind pedig a sokéves átlagtól, azonban egyes bortermelőknél így is nagyobb mennyiségben halmozódhattak fel borok. A segítség részeként a vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érintett bortermelők részére nyújtott támogatást 2020 után idén is igényelhetik az érintett pincészetek. Ehhez 1,5 milliárd Ft támogatási keretet biztosítunk – húzta alá a miniszter. Az erről szóló miniszteri rendelet szeptember elején jelenik meg, a támogatást pedig októberben kell kérelmezni.

Ezen túlmenően az Agrárminisztérium a szüreti felkészülés keretében EU-s forrásból lepárlási támogatást biztosít azon termelők részére, akik a járványügyi intézkedések miatt nehezebben tudták értékesíteni boraikat.

A tárcavezető azt is elmondta, hogy

a covid-19-világjárvány kö­vetkeztében tovább élesedik a világ borpiacán tapasztalható verseny, ennek megfelelően Magyarországnak is fokoznia kell az állami bormarketinget.

Kulcsfontosságú, hogy az általános, állami bormarketingprogram részére megfelelő nagyságú, dedikált források álljanak rendelkezésre. A program célja a magyarországi borfogyasztás mennyiségének stabilizálása, az exportált palackos borok árának emelése és értékének növekedése. A 2021-2025 között éves szinten mintegy 800 millió forintos költségvetésből megvalósuló állami bormarketingprogram a magyar bor legfőbb célpiacait célozza meg: Magyarországot, Közép-Európát (Németország és a V4-ek), Észak-Európát (Finnország, Norvégia és Svédország), valamint angolszász országokat (Egyesült Államok, Egyesült Királyság és Kanada).

Őszre várható

Őszre tervezi az Agrárminisztérium a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzését támogató felhívás közzétételét hároméves kötelezettségvállalási időszakkal és megemelt támogatási egységköltségekkel.

Várhatóan újra meghirdetik az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatást és az ökológiai gazdálkodást segítő felhívásokat.

Jövő januártól már elkezdődhetnek a hároméves programok.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/34 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

Az idei év legszebb szőlőbirtokai

Tizedik éve hirdetik ki a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka díj győzteseit, a díjat a Bor és Piac szaklap 2012-ben alapította, amelynek díjkiosztója a napokban volt. Az idei kategóriagyőztesek pedig a Tringa Borpince, a Borbély Családi Pincészet, a Günzer Tamás Pincészete, illetve a Schieber Pincészet lettek.

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

A magyar erdők az emberek egészségét szolgálják

A kétmillió hektár magyar erdő egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosít mindenki számára. Erdeink emellett csodálatos természetvédelmi értékeket rejtenek, hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és megújuló faanyagot biztosítanak a társadalom számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Tudásmegosztás a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság fejlesztéséért

Az Európai Unió Agrárkutatás Állandó Bizottságának az Agrár Tudás- és - Innovációs Rendszer megerősítéséért létrehozott Stratégiai Munkacsoportja 2021. szeptember 14-15. között tartotta 5. mandátumának nyolcadik, online ülését. A kétnapos esemény házigazdája, a munkacsoport társelnöke, Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára volt.

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.