Back to top

Egy csepp se menjen kárba

A szentesi Bakó család paprikatermesztéssel írta be a nevét a hazai kertészetbe. A gondolat, hogy a felhasznált termálvizet vétek további hasznosítás nélkül elengedni, főiskolás kora óta foglalkoztatta Bakó Dánielt. Haltelepet létesítettek, de itt sem álltak meg: a zagyot fűzfaültetvény hasznosítja. Az innovatív ötletekért díjat kapott az idei OMÉK-on.

A 2021-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron a Mezőgazdasági Nagydíjat fiatal agrárszakember kategóriában Bakó Dániel szentesi gazda vehette át, aki a Bakó Kertészeti Kft. és egyben a Geofish Kft. egyik ügyvezetője. A díj – melyre az Agrya, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége terjesztette fel – odaítélésekor döntő szempont volt, hogy a fiatal szakember jövőbe mutatóan a fenntartható és környezetkímélő technológiai módszereket keresi, és a családi gazdaságban innovatív módon hasznosítják a termálvizet.

Bakó Dániel a fejlődésnek nem a szokványos útját választotta
Bakó Dániel a fejlődésnek nem a szokványos útját választotta
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Elsődlegesen a hőenergiáját a hidrokultúrás paprikatermesztésben; majd hogy a vizet minél hosszabb ideig tartsák termelésben, akvakultúra-telepet létesítettek afrikai harcsa nevelésére.

A halat saját üzemükben dolgozzák fel.

Többszörös hasznosítás

A cég „bölcsője” a kertészet, ahol több nagy fejlesztést valósítottak meg az évek során. Az egykori egyhektáros fóliasátras telepen optimalizációs fűtést alkalmaztak, vagyis alapvetően az Árpád-Agrártól kapott 40-45 °C-os termálvízre alapoztak, de emellett igény szerint bekapcsolt egy propán-bután gázzal működő zárt fűtőkör is. Később, ahogy korszerűsítették a növényházakat, saját termálkutat fúrtak – a gázfűtést kiiktatva jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátástól mentesítve a környezetet –, majd a területet kiegészítették további 6000 négyzetméter korszerű üvegházzal. Egész évben termesztenek paprikát, jelenleg az idei kultúra végén vannak, december 20. körül ültetnek újra, és reményeik szerint februárban már szednek.

Csak tölteni való paprikát hajtatnak, a palántát helyben, az Árpád-Agrár Zrt.-től vásárolják.

Évente 200-300 tonna termést takarítanak be. Érdekes, hogy halból ugyanekkora mennyiségre számítanak tizedakkora helyen, vetette össze a két ágazatukat Bakó Dániel. A paprikát áruházaknak, főként az Aldi­nak értékesítik.

A fiatal szakember már főiskolás korában látta, hogy halat nevelnek termálvízben. Szarvason végzett, és a Halászati Kutatóintézetben töltötte gyakorlatát, ahol fóliakádakban neveltek afrikai harcsát. Őt ez a tapasztalat fogta meg először. A diploma megszerzése után munkába állt a családi kertészetben. Akkoriban került napirendre hazánkban, hogy kötelező legyen a termálvíz visszasajtolása, ezért ők is keresték az alternatív megoldásokat a termálvíz további hasznosítására. Jelenlegi tulajdonostársa, Gál Dénes akkoriban kutatóként, később vezetőként dolgozott Szarvason, őt kérték fel 2011-2012 táján, hogy tartson előadásokat a termálvízben megvalósítható haltenyésztésről. Hozzávetőleg akkor nyert a Bakó Kertészeti Kft. pályázatot.

A támogatással fúrtak egy 1450 méter mély termál­kutat, amely elvárásaiknak megfelelően pozitív lett, vagyis magától tör a felszínre a víz.

Hozama 600 liter/perc, ami akár 1400 literig növelhető. Az elmúlt hat évben nem változott a kút teljesítménye, ami azt támasztja alá, hogy nem merítjük ki a környezetet, a víz visszapótlódik, mondta Bakó Dániel. A cégvezető itt megemlítette Mácsai István személyét, akinek a kivitelezés során nagyon sokat köszönhettek, és aki már sajnos nincs közöttünk.

A palántákat az Árpád-Agrár Zrt. neveli
A palántákat az Árpád-Agrár Zrt. neveli
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Későbbi döntés értelmében végül nem lett kötelező a termálvíz visszasajtolása, az Alföldön például elég tározni. Jó példa a természet és a termálvíz szim­biózisára a Szentes környéki üvegházakat fűtő termálvíz hűtésére és tárolására egykor létrehozott úgynevezett Termál-tó, amely ma már Natura 2000 terület, pazar élővilággal.

Vertikális fejlesztés

Miután megkapták az üzemelési engedélyt a kútra, 2016-ban alapítottak egy céget Gál Dénessel, hogy a kertészetből elfolyó termálvizet továbbhasznosítsák. Úgy gondolták, hogy a fejlődésnek nem a szokványos útját választják, és ahelyett, hogy az üvegháztelepet bővítenék, és a nagyobb terület fűtéséhez újabb kutat fúratnának – tovább terhelve ugyanazt a vízadó réteget – inkább haltermelő telepet létesítenek a növényházakból távozó 30-35 °C-os víz hasznosítására.

2016-ban támogatást nyertek haltermelő telep és feldolgozó létesítésére.

A beruházás 2020-ban indult, hozzávetőleg 500 millió forint pályázati pénzből és ugyanennyi hitelből valósult meg. A 2000 négyzetméteres telep Szentes-Szentlászló városrészben működik, a feldolgozó pedig a szomszédos Szegváron.

Tápanyag a fűzfáknak

A medencék vize később a biofilterbe kerül, az abban lévő tölteten megtelepedő nitrifikáló baktériumok a hal által kiválasztott ammóniát több lépésben légköri nitrogénné alakítják át, így a víz alkalmassá válik arra, hogy kiengedjék a hűtőtóba, azaz nem okoznak kárt a természetben. A telep mögött ma még apró csemetékből álló fűzfaültetvény növekszik, az hasznosítja a leszűrt, nagyon magas foszfortartalmú zagyot. A fűzfák nyesedékét pár év múlva szintén hasznosítani szeretnék.

A beruházással munkahelyet is teremtettek, a telepen két-három, a feldolgozóban hét-nyolc fő dolgozik.

A feldolgozó melléktermékének a hasznosítása is céljuk. A tetemes mennyiségű alapanyag, fej és belsőség kiváló lehet például macska- és kutyaeledel gyártására. Nagyon kimerítette őket a beruházás, de az idő is sürget, mert a sok hasznos anyag most a „szemétbe” megy. Egyéb téren is a környezetbarát megoldásra törekednek, például napelemek termelik az áramot a telep számára.

Ezekben a medencékben hasznosul a kertészetből távozó termálvíz
Ezekben a medencékben hasznosul a kertészetből távozó termálvíz
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Öt százalékos áfa kellene

A családi gazdaság évtizedek óta tapasztalja a paprikaágazat minden rezdülését, így a jelenlegi gondokat is. Ezekre a fő megoldás az lenne, mondta a fiatal szakember, ha az áfa-tartalmat 5%-ra csökkentenék. Két hagyományos exportzöldsége van Magyarországnak: a görögdinnye és a paprika, az importtermékek miatt azonban idén alacsonyabb áron értékesítettek, mint öt éve. Ahány fórumon lehet, elmondja:

azért hozzák ránk a külföldi árut, mert itthon a többi termelő országokénál jóval nagyobb, 27% az áfa, és a különbséggel bizonyos körök visszaélnek.

Szakmai megítélés alapján jóval több adóbevétel folyna be 5%-os áfa esetén, mert mindenkinek az érdeke az lenne, hogy tisztán kereskedjen. Két céget vezet, egy kertészetit és egy haltermelőt: az elsőnél a zöldség 27%-os áfája miatt „elfolyik” a pénzük; a másiknál, mivel a hal áfa-tartalma csak 5%, sokkal kiegyensúlyozottabb gazdálkodást lehet folytatni.

Családjának és a munkatársainak is szól az elismerés, mondta Bakó Dániel az OMÉK-on (a díjátadók balról Jakab István, jobbról Nagy István)
Családjának és a munkatársainak is szól az elismerés, mondta Bakó Dániel az OMÉK-on (a díjátadók balról Jakab István, jobbról Nagy István)
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Az OMÉK-on kapott díj nagyon megtisztelő, árulta el a cég vezetője. Váratlan, tényleg nem számított rá. Nagy elismerés nemcsak neki, de a kollégái és a családja számára is. Egyedül ilyen eredményt nem lehetne elérni, kell valaki, aki elöl megy, de mellé-mögé kell egy csapat, hangsúlyozta.

Csak előre tekint

Bakó Dániel többször hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy ma már a ko­rábbinál sokkal határozottabban figyelnek telepeik biztonságára, állandó zárással, kamerarendszerrel – nem véletlenül. A sajtóban több helyen lehetett olvasni arról, hogy 2015-ben hazánkban már nem engedélyezett szert mutattak ki a tőlük származó termésben. Bizonyítani lehetetlen, mondta, de meggyőződése, hogy szándékosan próbálta valaki ellehetetleníteni a vállalkozásukat. Ha akkor nem áll mellette az összetartó család, biztos beleroppant volna a hónapokon át tartó nehézségekbe, emlékezett vissza. Ma már csak előre néz, és olyan céget szeretne felépíteni, amelyet majd büszkén továbbadhat a gyermekeinek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.