Back to top

Egy csepp se menjen kárba

A szentesi Bakó család paprikatermesztéssel írta be a nevét a hazai kertészetbe. A gondolat, hogy a felhasznált termálvizet vétek további hasznosítás nélkül elengedni, főiskolás kora óta foglalkoztatta Bakó Dánielt. Haltelepet létesítettek, de itt sem álltak meg: a zagyot fűzfaültetvény hasznosítja. Az innovatív ötletekért díjat kapott az idei OMÉK-on.

A 2021-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron a Mezőgazdasági Nagydíjat fiatal agrárszakember kategóriában Bakó Dániel szentesi gazda vehette át, aki a Bakó Kertészeti Kft. és egyben a Geofish Kft. egyik ügyvezetője. A díj – melyre az Agrya, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége terjesztette fel – odaítélésekor döntő szempont volt, hogy a fiatal szakember jövőbe mutatóan a fenntartható és környezetkímélő technológiai módszereket keresi, és a családi gazdaságban innovatív módon hasznosítják a termálvizet.

Bakó Dániel a fejlődésnek nem a szokványos útját választotta
Bakó Dániel a fejlődésnek nem a szokványos útját választotta
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Elsődlegesen a hőenergiáját a hidrokultúrás paprikatermesztésben; majd hogy a vizet minél hosszabb ideig tartsák termelésben, akvakultúra-telepet létesítettek afrikai harcsa nevelésére.

A halat saját üzemükben dolgozzák fel.

Többszörös hasznosítás

A cég „bölcsője” a kertészet, ahol több nagy fejlesztést valósítottak meg az évek során. Az egykori egyhektáros fóliasátras telepen optimalizációs fűtést alkalmaztak, vagyis alapvetően az Árpád-Agrártól kapott 40-45 °C-os termálvízre alapoztak, de emellett igény szerint bekapcsolt egy propán-bután gázzal működő zárt fűtőkör is. Később, ahogy korszerűsítették a növényházakat, saját termálkutat fúrtak – a gázfűtést kiiktatva jelentős mennyiségű szén-dioxid-kibocsátástól mentesítve a környezetet –, majd a területet kiegészítették további 6000 négyzetméter korszerű üvegházzal. Egész évben termesztenek paprikát, jelenleg az idei kultúra végén vannak, december 20. körül ültetnek újra, és reményeik szerint februárban már szednek.

Csak tölteni való paprikát hajtatnak, a palántát helyben, az Árpád-Agrár Zrt.-től vásárolják.

Évente 200-300 tonna termést takarítanak be. Érdekes, hogy halból ugyanekkora mennyiségre számítanak tizedakkora helyen, vetette össze a két ágazatukat Bakó Dániel. A paprikát áruházaknak, főként az Aldi­nak értékesítik.

A fiatal szakember már főiskolás korában látta, hogy halat nevelnek termálvízben. Szarvason végzett, és a Halászati Kutatóintézetben töltötte gyakorlatát, ahol fóliakádakban neveltek afrikai harcsát. Őt ez a tapasztalat fogta meg először. A diploma megszerzése után munkába állt a családi kertészetben. Akkoriban került napirendre hazánkban, hogy kötelező legyen a termálvíz visszasajtolása, ezért ők is keresték az alternatív megoldásokat a termálvíz további hasznosítására. Jelenlegi tulajdonostársa, Gál Dénes akkoriban kutatóként, később vezetőként dolgozott Szarvason, őt kérték fel 2011-2012 táján, hogy tartson előadásokat a termálvízben megvalósítható haltenyésztésről. Hozzávetőleg akkor nyert a Bakó Kertészeti Kft. pályázatot.

A támogatással fúrtak egy 1450 méter mély termál­kutat, amely elvárásaiknak megfelelően pozitív lett, vagyis magától tör a felszínre a víz.

Hozama 600 liter/perc, ami akár 1400 literig növelhető. Az elmúlt hat évben nem változott a kút teljesítménye, ami azt támasztja alá, hogy nem merítjük ki a környezetet, a víz visszapótlódik, mondta Bakó Dániel. A cégvezető itt megemlítette Mácsai István személyét, akinek a kivitelezés során nagyon sokat köszönhettek, és aki már sajnos nincs közöttünk.

A palántákat az Árpád-Agrár Zrt. neveli
A palántákat az Árpád-Agrár Zrt. neveli
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Későbbi döntés értelmében végül nem lett kötelező a termálvíz visszasajtolása, az Alföldön például elég tározni. Jó példa a természet és a termálvíz szim­biózisára a Szentes környéki üvegházakat fűtő termálvíz hűtésére és tárolására egykor létrehozott úgynevezett Termál-tó, amely ma már Natura 2000 terület, pazar élővilággal.

Vertikális fejlesztés

Miután megkapták az üzemelési engedélyt a kútra, 2016-ban alapítottak egy céget Gál Dénessel, hogy a kertészetből elfolyó termálvizet továbbhasznosítsák. Úgy gondolták, hogy a fejlődésnek nem a szokványos útját választják, és ahelyett, hogy az üvegháztelepet bővítenék, és a nagyobb terület fűtéséhez újabb kutat fúratnának – tovább terhelve ugyanazt a vízadó réteget – inkább haltermelő telepet létesítenek a növényházakból távozó 30-35 °C-os víz hasznosítására.

2016-ban támogatást nyertek haltermelő telep és feldolgozó létesítésére.

A beruházás 2020-ban indult, hozzávetőleg 500 millió forint pályázati pénzből és ugyanennyi hitelből valósult meg. A 2000 négyzetméteres telep Szentes-Szentlászló városrészben működik, a feldolgozó pedig a szomszédos Szegváron.

Tápanyag a fűzfáknak

A medencék vize később a biofilterbe kerül, az abban lévő tölteten megtelepedő nitrifikáló baktériumok a hal által kiválasztott ammóniát több lépésben légköri nitrogénné alakítják át, így a víz alkalmassá válik arra, hogy kiengedjék a hűtőtóba, azaz nem okoznak kárt a természetben. A telep mögött ma még apró csemetékből álló fűzfaültetvény növekszik, az hasznosítja a leszűrt, nagyon magas foszfortartalmú zagyot. A fűzfák nyesedékét pár év múlva szintén hasznosítani szeretnék.

A beruházással munkahelyet is teremtettek, a telepen két-három, a feldolgozóban hét-nyolc fő dolgozik.

A feldolgozó melléktermékének a hasznosítása is céljuk. A tetemes mennyiségű alapanyag, fej és belsőség kiváló lehet például macska- és kutyaeledel gyártására. Nagyon kimerítette őket a beruházás, de az idő is sürget, mert a sok hasznos anyag most a „szemétbe” megy. Egyéb téren is a környezetbarát megoldásra törekednek, például napelemek termelik az áramot a telep számára.

Ezekben a medencékben hasznosul a kertészetből távozó termálvíz
Ezekben a medencékben hasznosul a kertészetből távozó termálvíz
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Öt százalékos áfa kellene

A családi gazdaság évtizedek óta tapasztalja a paprikaágazat minden rezdülését, így a jelenlegi gondokat is. Ezekre a fő megoldás az lenne, mondta a fiatal szakember, ha az áfa-tartalmat 5%-ra csökkentenék. Két hagyományos exportzöldsége van Magyarországnak: a görögdinnye és a paprika, az importtermékek miatt azonban idén alacsonyabb áron értékesítettek, mint öt éve. Ahány fórumon lehet, elmondja:

azért hozzák ránk a külföldi árut, mert itthon a többi termelő országokénál jóval nagyobb, 27% az áfa, és a különbséggel bizonyos körök visszaélnek.

Szakmai megítélés alapján jóval több adóbevétel folyna be 5%-os áfa esetén, mert mindenkinek az érdeke az lenne, hogy tisztán kereskedjen. Két céget vezet, egy kertészetit és egy haltermelőt: az elsőnél a zöldség 27%-os áfája miatt „elfolyik” a pénzük; a másiknál, mivel a hal áfa-tartalma csak 5%, sokkal kiegyensúlyozottabb gazdálkodást lehet folytatni.

Családjának és a munkatársainak is szól az elismerés, mondta Bakó Dániel az OMÉK-on (a díjátadók balról Jakab István, jobbról Nagy István)
Családjának és a munkatársainak is szól az elismerés, mondta Bakó Dániel az OMÉK-on (a díjátadók balról Jakab István, jobbról Nagy István)
Fotó: Králik Emese, Csatlós Norbert

Az OMÉK-on kapott díj nagyon megtisztelő, árulta el a cég vezetője. Váratlan, tényleg nem számított rá. Nagy elismerés nemcsak neki, de a kollégái és a családja számára is. Egyedül ilyen eredményt nem lehetne elérni, kell valaki, aki elöl megy, de mellé-mögé kell egy csapat, hangsúlyozta.

Csak előre tekint

Bakó Dániel többször hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy ma már a ko­rábbinál sokkal határozottabban figyelnek telepeik biztonságára, állandó zárással, kamerarendszerrel – nem véletlenül. A sajtóban több helyen lehetett olvasni arról, hogy 2015-ben hazánkban már nem engedélyezett szert mutattak ki a tőlük származó termésben. Bizonyítani lehetetlen, mondta, de meggyőződése, hogy szándékosan próbálta valaki ellehetetleníteni a vállalkozásukat. Ha akkor nem áll mellette az összetartó család, biztos beleroppant volna a hónapokon át tartó nehézségekbe, emlékezett vissza. Ma már csak előre néz, és olyan céget szeretne felépíteni, amelyet majd büszkén továbbadhat a gyermekeinek.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Somliget, egy régi gyümölcsünk reneszánsza

Tóth Péterék Zselicben található gyümölcsültetvénye rendhagyó hazánkban, hiszen azt somok alkotják. A fák terméséből lekvárt készítenek, és azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék ezt a gyógyhatással rendelkező különleges gyümölcsöt, saját webshopjuk kínálatán keresztül pedig a termesztőket is.

Miniciklámen-fajták díszítőértéke

Egyre nagyobb a piaci verseny a különböző növényházi kultúrák terén is, ezért mind fontosabb szempont a növények díszítőértéke. Így van ez a ciklámennél is, amely elsősorban az őszi és téli hónapokban keresett cserepes dísznövény, és termesztése az elmúlt években jelentősen lerövidült, korszerűsödött.

Nehéz beruházási döntést hozni

Bőséges beruházási források állnak rendelkezésre a mezőgazdasági vállalkozások fejlesztésére, a koronavírus-járvány miatt azonban megdrágult az igénybevételük. Az építőanyagok és az energia árának megugrása pedig kockázatossá teszi a beruházást.

2010 óta két és félszeresére nőtt a magyar konzervipar eredménye

A magyar konzervipar eredménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, és erősödött az ágazat exportképessége is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az EKO Konzervipari Kft. több mint 3,2 milliárd forint értékű kapacitásbővítő fejlesztésének támogatói okiratátadásán hétfőn Nyíregyházán.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Az erdőtől a vevőig csökkenthető a bútoripar ökológiai lábnyoma

Használt bútorok visszagyűjtésétől az üresen álló ingatlanok kihasználásáig számtalan módon csökkenthető a bútorgyártás ökológiai lábnyoma. Ezzel kapcsolatban tett kiváló javaslatokat Kovács Helga, a MATE PhD-hallgatója és Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatója, akik az Agroladies csapat tagjaiként a Magyar Nemzeti Bank Fenntarthatósági Esettanulmány Versenyén különdíjat nyertek.

Göcsej zamata – üvegbe zárva

Mindenkinek ismernie kellene a zöldség-gyümölcs igazi ízét, mert a frissen leszedett, a fa alatt elfogyasztott baracknak vagy cseresznyének nincs párja. Én ezeket az ízeket igyekszem üvegbe zárni – fogalmazta meg a mottóját Horváth Rita, aki Göcsej zamata márkanévvel készíti és forgalmazza termékeit.

Tárolási betegségek hagymán

A hagyma sikeres tárolásához feltétlenül ismerni kell a fajtákat. A tárolhatóság szoros összefüggésben van a fajták szárazanyag- és szénhidrát-tartalmával, a csípősséggel, a buroklevelek számával, valamint azok minőségével. A fajták többsége közepesen (márciusig) tárolható. A vöröshagyma akkor alkalmas tárolásra, ha a nyaka zárt és a takarólevelek szárazak.

Veszélyben a romániai sertéstartás

Négy éve jelent meg Romániában az afrikai sertéspestis, azóta több millió disznót pusztítottak el miatta. De az energiaár robbanásszerű növekedése miatt a talpon maradt farmok is arra kényszerülhetnek, hogy bezárják kapuikat. Drágulása lavinaszerűen magával sodorta a műtrágya, a takarmány és a feldolgozás árát is.

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.