0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

Gyógyszer helyett meggyet a csirkéknek!

Debreceni kutatók melléktermékekből, paprika-, paradicsom-, meggy- és szőlő passzírmaradványokból hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottak elő. Ez aktiválja a haszonállatok legyengült immunrendszerét, így minimálisra csökkenthető a felhasznált antibiotikum mennyisége. A projekt nemzetközi visszhangot kapott.

Négy éven át vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói, hogyan lehet takarmány adalékanyagokkal támogatni a haszonállatok immunrendszerét, és ezzel hogyan csökkenthető az állattartó telepeken az antibiotikum használata. A projekt Biró Sándor, az Általános Orvostudományi Kar professzor emeritusa vezetésével zajlott.

A programot egy több mint több, mint 600 millió forintos uniós pályázat segítségével folytathatták le, abban 30 kutató vett részt, 26 angol nyelvű D1/Q1 besorolású tudományos publikáció és több PhD- és szakdolgozat született.

Lapunk is számos cikkben beszámolt arról, hogy világszerte felismerték: az antibiotikumok túlzott használata az állatban és az azt elfogyasztó emberben is káros hatással bírhat, a felelős állattartók ezért más megoldásokat keresnek. A most záruló négyéves debreceni kutatás-fejlesztési projektben a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó iparban keletkező melléktermékek jótékony élettani hatásait vizsgálták, a gazdasági haszonállatok immunrendszerének és bélflórájának megfigyelésével. A kísérleti állatok – broiler csirke, sertés, ponty – bélrendszerének mikrobiális flóráját vizsgálták. A mikrobiom az élőlényeken, élőlényekben élő mikroorganizmusok, baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelynek jelentős része a bélben található. A növekvő népesség egyre nagyobb fehérjeszükségletét csakis a nagyüzemi, precíziós állattartás tudja kielégíteni. A projekt során azokat a haszonállatokat tanulmányozták, amelyek rendkívül hatékonyan alakítják izommá, azaz fehérjévé a növényi tápanyagokat. Egy olyan monitoring rendszert dolgoztak ki, amely segíti a nagyüzemi körülmények között élő állatok egészségi állapotának felmérését.

Remenyik Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos főmunkatársa  szerint az állatok immunrendszere a nemcsak abiotikus, de a jelentős biotikus stressz hatására legyengül és fogékonnyá válik a betegségekre.

A kutatás során a vizsgált brojler csirkék szervezetében 21-28 napos koruktól folyamatos gyulladásos állapotot figyeltek meg. Ennek hatására kialakult az úgynevezett nem alkoholos zsírmáj és megnőtt a hirtelen szívhalál előfordulásának esélye.

Ez a gyulladás tulajdonképpen elkerülhetetlen a nagyüzemi állattartásban, mondta kérdésünkre, hozzátéve: az elmúlt évtizedekben a nagyüzemi állattartó telep hibátlanra fejlesztette a tartástechnológiát és a takarmányozási protokollt, „ott nincs mit keresni, nem lehet újat mondani”. Tény azonban, hogy az állatok szervezete extrém gyorsasággal növekszik, úgy kell elképzelni, magyarázta, mintha egy kisgyermek esetében azt a célt tűzné ki valaki: legyen 3 éves korára 35 kilogramm. Az igénybevétel, a gyulladás tehát elkerülhetetlen – a megoldáson viszont érdemes és kell is gondolkodni.

A kifejlesztett mikrobiológiai módszerrel azonban az állatok egészségi állapotának változása folyamatosan monitorozható, a speciális tápanyagok adagolásával segíthetjük az egészséges állapot visszaállítását, és így elkerülhető az antibiotikumos kezelés. Az intenzív állattartásban alternatív megoldásokra van szükség az állatok egészségének megőrzésére. A projektben vizsgált melléktermékekből, paprika-, paradicsom-, meggy- és szőlő passzírmaradványokból hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottak elő, amely aktiválja a legyengült immunrendszert. Használatával minimálisra csökkenthető a felhasznált antibiotikum mennyisége vagy akár anélkül nevelhetők fel a nagyüzemi haszonállatok.

A növények választásánál több szempontot vettek figyelembe. Egyrészt az volt, hogy az antocianinokkal már nagy tapasztalatuk volt az előzetes kutatási munkákból, a frukto-likoszacharidok, mint prebiotikumok, szintén ismertek voltak, tájékoztatott Remenyik Judit. Ezek rendkívül erős bioaktív komponensek, nagyon sokféle élettani folyamatot szabályoznak. Úgy gondoltam, olyan tömegben képződik a maradvány, hogy azt mindenképpen érdemes továbbhasznosítani. Paprika esetében pedig nem is passzírmaradványról beszélhetünk, ott tisztítás során viszonylag nagy tömeg marad, amelyet nem dolgoznak fel.

Nem kevésbé fontos céljuk az sem, hogy az élelmiszer-iparban számos olyan maradék van, amelyeket ma hulladékként kezelnek, pedig sok értékes komponenst tartalmaznak. Azt szeretnék, ha megerősödne az a trend, hogy ne dobjunk ki megtermelt élelmiszert, mert az pazarlás.

Az eredményekre alapozva tovább kutatási projektek is indultak, melyek tyúk, pulyka, kacsa és sertés nagyüzemi takarmányainak fejlesztését célozzák. Ezek vállalati partnerekkel együttműködésben valósultak meg, illetve vannak folyamatban. Remenyik Judit hozzátette: a kísérletekhez előzetes ismeretek birtokában, megfelelően etikus hozzáállással kezdtek hozzá. A négyéves munkának már nemzetközi visszhangja is van. Jelenleg még mindig dolgoznak, többek között több tízezer mérést kell kielemezniük. A munka az egyetem kísérleti telepén zajlik.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu