A külpiacokon a szezon kezdetén összeért a magyar termés a versenytársakéval, a kiváló minőségre azonban van kereslet. Örvendetesen itthon is növekszik a spárga fogyasztása, és egyre népszerűbbek a „szedd magad” kezdeményezések, valamint a kosárközösségek, derül ki a FruitVeB, a NAK és néhány meghatározó piaci szereplő információiból.

Hazánkban mintegy 1440 hektárról 5000-5500 tonna spárgát takarítanak be. Ez a zöldség a laza homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, így a termesztés 90%-a Bács- Kiskunban és Csongrád-Csanádban össz­pontosul, ezen kívül Hajdú-Biharban és Békésben is vannak ültetvények.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet úgy véli, hogy a hamarosan elérhető európai uniós támogatásoknak köszönhetően tovább emelkedhet a hazai termőterület. A KAP stratégiai terv keretében megjelenő kertészeti beruházási pályázat kapcsán ugyanis spárgaültetvények telepítésére is nyerhetnek támogatást a kertészetek.

Az egyik fő termőkörzetben, Bács-Kiskunban kora tavasszal akár a 30 °C-ot is elérte a napi csúcshőmérséklet. A betakarított spárga minősége igen jó, de egyes fajták érzékenyek lehetnek a hirtelen felmelegedésre, ez főleg abban mutatkozik meg, hogy a fej elkezd kinyílni még azelőtt, hogy a síp elérné a kívánt méretet. A nagy meleg jobban kedvezett a zivatarokat lehetővé tevő légköri jelenségeknek is, és a vármegyében beszámoltak egy erősebb jégverésről is – szerencsére apró szemcsékkel, de a spárga így is több táblán hasadni kezdett. (Ez az áru azonnal felhasználva még fogyasztásra alkalmas, de már nem piacos.)

Az enyhe tél különösebb gondot nem okozhat azoknál a gazdáknál, akik tavaly szakszerűen védekeztek spárgalégy és spárgabogár ellen, de aki elhanyagolta a védekezést, ott a kártevők áttelelő állományai a szélcsendes, napos időben megélénkülnek, gyorsan képesek tömegesen megjelenni és rágni. A pásztorbotszerűen meggörbült sípok a spárgalégy kártételére utalnak.

Ahol nem pótolták a vizet, a gyöktörzsek rügydifferenciálódása elmaradhat az optimálistól, ami csökkentheti a termés mennyiségét.

Hosszú ideig a hazai termés szinte egésze a külpiacokra került, az utóbbi években azonban örvendetesen megnőtt a hazai fogyasztás, így ma már az itthon termesztett sípok körülbelül fele a magyarok asztalára kerül. A magyar spárga legjelentősebb felvevőpiaca Németország és Svájc, de Finnországba, Ausztriába és Svédországba is szállítunk.

Tavaly a termelők nagy átlagban jó évet zártak, a termés mennyisége is rendben volt (országosan körülbelül 5000 tonna), és az április végi szezonkezdetnek köszönhetően csak enyhe fagykárral szembesültek a termelők. A rozsda ellen nem kellett a szokásosnál többet védekezni, és a rovarkártevőknél sem tapasztaltak túlszaporodást.