Méghozzá a teljes feldolgozás folyamán.
A Creaveg Zrt. a FoodControl cégcsoportból emelkedett ki, amelynek tagjai tevékenységükben és tulajdonosi körükben is szorosan összefonódnak. Az Indere Élelmiszerkutató és Innovációs Intézet élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi kutatás-fejlesztéssel foglalkozik, a Kap-In-Food pedig gyors mikrobiológiai módszereket fejleszt. Kiemelt fejlesztése a KAPSURE, amelynek lényege, hogy az ügyfelek helyben kapjanak azonnali laboratóriumi eredményeket.
A FoodControl harmadik tagja a SoReCa Kft. volt, amely a HORECA szektort – vagyis a vendéglátóipart, étkeztetőket, szállodákat – szolgálta ki minőségi termékekkel az elmúlt tizenöt évben. Időközben azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapott tevékenységében a termékfejlesztés, -gyártás és értékesítés. Létrehozta az említett Creaveget, amelyet tavaly év végén kezdett el forgalmazni, és ezzel a „forradalommal” át is alakult a cég. Előbb a neve változott Creaveg-re, majd az elmúlt év folyamán zárt körűen működő részvénytársasággá szervezték át.
– elevenítette fel a kezdeteket dr. Tóth András, a Creaveg egyik alapítója és tulajdonosa. Kezdetben csak a saját tevékenységünkhöz fejlesztettünk élelmiszereket és azoknak a catering cégeknek, amelyekkel kapcsolatban álltunk.”
Miközben folyamatosan figyeltek a piac igényeire, hamar ráébredtek, hogy ha könnyebbé akarják tenni a HORECA életét, olyan húsmentes terméket kellene előállítaniuk, amelyekből egy jó séf – de akár egy hétköznapi szakács is – bármit el tud készíteni.
Nemcsak amiatt, hogy a rántott sajton kívül más is szerepeljen az átlagétterem vegetáriánus kínálatában. Tóth András hangsúlyozza, hogy
nem a vegánok, de még csak nem is a vegetáriánusok számára fejlesztették ki a Creaveget, hanem azoknak a húsevőknek, akik egészségügyi, fenntarthatósági, környezetvédelmi, állatvédelmi vagy vallási okokból átmenetileg vagy tartósan nem akarnak húst fogyasztani, de igényt tartanak arra, hogy amit esznek, az olyan legyen, mint a hús,
A termékfejlesztők feltették maguknak a kérdést: mi hiányzik legjobban egy húsevőnek ebben a helyzetben? Arra jutottak, hogy leginkább a textúra: a feltét a főzeléken, a harapható a szendvicsben. Persze, az sem baj, ha a keresett termék beltartalmában és ízében is pótolja, amit a hús megad!
Léteznek már ilyen élelmiszeripari termékek, azonban 99 százalékban szója- vagy búzafehérje alapon, vagyis összetevőik szerepelnek a tizennégy fő allergén között, és emiatt megosztónak számítanak.
Így jutottak el a Creaveg szakemberei a borsóhoz, valamint ennek alternatívájaként a babhoz. Ezek nem tartalmaznak allergéneket és kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek fehérjeforrásként, a gyártásuk azonban közel sem olyan egyszerű. Mert búzasikérből egy háziasszony is könnyen készít kenyeret, és a szójával is hasonló a helyzet, de a borsó vagy a bab feldolgozása nem így működik, nem mellesleg, az áruk is sokszorosa a búzának és szójának.
A Creaveg-fejlesztés 90 százalékát annak a technológiának a megalkotása tette ki, aminek eredményeként borsóból, illetve babból
olyan darálthúsmásolat jön létre, amely nemcsak táplálkozás-biológiailag és élvezeti értékében, hanem funkcionálisan is „húsként viselkedik”.
Vagyis bármit tehet vele a szakács, amit a hússal szokott, megmarad a textúrája.
(A riport teljes terjedelmében a Magyar Mezőgazdaság hetilap január 19-i számában jelenik meg.)