A Yorki Egyetem tanulmánya. szerint, ha a méheket a valóságban fellelhető neonikotinoid terhelésnek tették ki, korábban pusztultak el, mint a kontrollcsoport méhei,
Meglepő módon, a méhcsaládba begyűjtött virágpor, mely neonikotioniddal volt fertőzve, nem azokról a haszonnövényről származott, melyet a gazdák neonikotinoidokkal kezeltek, hanem a tábla mellett virító növényekről.
A tanulmányban neonikotinoidokkal kezelt kukorica- és szójaföldek melletti méheseket figyeltek meg. Kontrollcsoportnak olyan családokat állítottak be, melyet a mezőgazdasági műveléstől távol estek. Minden családból májustól szeptemberig virágpormintákat vettek és elemezték őket.
A kutatók levonták a következtetést, hogy a földeken használt neonikotinoidok a talajvízen keresztül kerülnek a vadnövényekbe és azokon keresztül a kaptárakba.
A kutatók ezután a valóságban megállapított neonikotionid (clothianidin) kitettséghez hasonló dózisnak tették ki a méheket 12 héten keresztül. Közben a dózist folyamatosan csökkentették.
Azok a méhek, melyek életük első 9 napjában ki voltak téve a neonikotinoidok hatásának, 23%-al voltak rövidebb életűek, mint a kontrollcsoport méhei és nem voltak képesek egészséges méhanya nevelésére, továbbá feltűnően rossz higiéniai állapotba kerültek. Tehát egyértelműen bebizonyosodott, hogy az a neonikotioid mennyiség, melynek a méhek a mezőgazdasági területek mellett ki vannak téve, csökkenti az élettartamukat.
A kutatók azt is megállíptották, hogy a neonikotinoidok mellett használt gombaölő (Boscalid) a mérgezések hatását megduplázta.
Az eredeti tanulmány itt olvasható.
Ajánljuk még:
Kerülőúton térnek vissza Európába a beliltott neonikotinoidok
