Back to top

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

Levélgubacsok babéron
Levélgubacsok babéron
Fotó: Bodor János
A babér-levélbolha (Trioza alacris) a mediterrán térségben és az enyhe telű Nyugat-Európában elterjedt faj, alkalmi kártevő Dánia, Svédország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Svájc, valamint a Kaukázus, a Krím-félsziget és Grúzia babérjain. Jelentős kártevő Olaszországban, Albániában, Görögországban. Az Egyesült Államokba és Dél-Amerikába is behurcolták.

Budapesten először 2009-ben konténeres nemes babéron (Laurus nobilis) károsított, majd tavaly nyáron újra fölbukkant.

A besodródott levelekben különböző fejlettségű lárvák szívogattak, majd néhány nap múlva szárnyas imágóvá alakultak. Ezek a babérok külföldről származtak. A károsított babérokon a fonák oldalra tekeredett lemezű levelek sárgultak, felszínükön fehér levedlett lárvabőrök látszottak. A torzult levelek biztos védelmet nyújtottak a fejlődő levélbolha-lárváknak.

Károsított babérág
Károsított babérág
Fotó: Bodor János

A levélbolhák a kabócákra és a levéltetvekre is hasonlítanak.

A kifejlett lárvák (nimfa) világos- vagy zöldessárgák. A belőlük kialakult hímek 3,1-3,9 milliméter, a nőstények 3,4-4 milliméter hosszúak. Színük világos- vagy sötét­sár­ga, barnás foltokkal. Hártyás szárnyaikat háztetőszerűen tartják nyugalmi helyzetükben, a testük fölött összezárva. A hátulsó lábaik a többinél vastagabbak, zavarásra villámgyorsan tudnak elrugaszkodni, mielőtt szárnyra kelnének. A külsejük levéltetűszerű, a mozgásuk a kabócákékra emlékeztet. A levélbolhák sok faja közül eddig viszonylag kevés volt nálunk a kártevő.

Az almán egy, a körtén három faj károsított. Ez utóbbiak egyes években elszaporodva jelentős károkat okoztak.

Ennek fő oka mindig a szakszerűtlen, menetrendszerű, túlzott vegyi védekezés volt, ami inkább a természetes ellenségeiket pusztította, és ezzel szabad teret engedett a levélbolháknak.

Kifejlődött levélbolha
Kifejlődött levélbolha
Fotó: Bodor János
A babér-levélbolha gubacsai nyáron hívták föl magukra a figyelmet. A babérokat gubacsszerűen besodródott, megvastagodott, elszíneződött levelek csúfították el. A kártevő Olaszországból jöhetett a tápnövényével. A jövevény mediterrán vidékeken honos, ahol a fagyot nem tűrő babér szabadföldön is él. A babér-levélbolha csak fagymentes vidékeken képes védelem nélkül áttelelni, de természetesen a fűtött helyre bevitt babérral a levélbolhája is sikeresen telelhet. Mint ahogy a behurcolt levélbolhák is átteleltek az éppen csak fagymentes helyen tárolt edényes babérokon, így a környező országokban és Nyugat-Európában is kellemetlen kártevője lett az üvegházban teleltetett babéroknak. Melegebb éghajlaton akár öt nemzedéke is kifejlődhet.

Nálunk legfeljebb két nemzedéke lehetséges, az is csak akkor, ha a babér növekedése folyamatos, mert a levélbolha táplálkozására csak a zsenge levelek alkalmasak.

Tápnövénye csak a nemes babér (Lau­rus nobilis), a Kanári-szigeteken erdőt alkotó Laurus azoricán egy másik faj, a Trioza laurisilvae él.

A száraz növényrészek védelmében áttelelő levélbolhák tavasszal az erősebb fölmelegedések hatására jönnek elő, amikor a babér rügyei már megpattantak. A 3-4 milliméteres, sötétsárga, barna foltos szárnyas alakok a zsenge levelek peremén szívogatva azokat besodródásra késztetik, miközben a belső felületre a nőstények lerakják a tojásaikat.

A viaszos lárva
A viaszos lárva
Fotó: Bodor János
A sodrat védelmében táplálkozó lárvák a levélgubacs kialakulását meggyorsítják. A gubacsok kezdetben sárgák, fokozatosan megbarnulnak, végül megfeketednek. A lapos testű lárvák rövid lábúak, lassan mozognak, csoportosan szívogatnak. Testüket vastag viaszréteg védi. Cukortartalmú ürülék­gömböcskéiket is viasz borítja.

Öt lárvafokozat után alakulnak ki a szárnyas rovarok, azok testét már nem borítja viaszváladék.

Legfontosabb természetes ellenségeik a katicabogarak és lárváik lehetnek, amelyek a júdásfa- és a selyemakác-levélbolhákat is hatásosan gyérítik, főleg ha meggondolatlan vegyszeres védekezésekkel nem pusztítjuk el segítőtársainkat. A babérlevélbolha-lárvákat a le­vélsodratban is felkutatja és könyörtelenül elpusztítja a tizenhárompettyes katica, a Hippodamia variegata. Szerencsére ez a katicabogarunk gyakori és széles körben elterjedt.

Bodor János

Forrás: 
AKI/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.

A mézbogyó ígéretes fajtái

Írásunkban a nagyon korán szüretelhető szabadföldi gyümölcstermő növény, a loncfélék családjába tartozó mézbogyó fajtáinak jellemzőit mutatjuk be. A fajtavizsgálatokat egy szombathelyi magánkertben végezték a keszthelyi Georgikon Campus frissdiplomás kertészmérnökei.

Holdkőzetben sikerült növényt termeszteni

Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán.

Végéhez közelednek a tavaszi mezőgazdasági munkák

A tavaszi vetésterületek emelkedése további bizakodásra adhat okot az idei évre nézve – közölte Nagy István agrárminiszter. Az április második felében és május első napjaiban uralkodó időjárási körülmények összességében lehetővé tették a tavaszi szántóföldi munkák sikeres elvégzését Magyarországon.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Káposztafélék háztájiból

Úgy viszik a háztájiból származó káposztát és karfiolt, mint a cukrot – mondta elöljáróban Kovács Tamás, aki Zalaszentgróton termeli ezt a két zöldséget. Tervei szerint hamarosan tovább bővül a paletta: megpróbálkozik a karalábéval is.

Nassolnivalók, amik táplálják és feltöltik a bőrt

Mindannyian tudjuk, hogy mennyire fontos a tápláló étrend, de mégis könnyebb egyszerűen csak a gyorséttermi ételeket választani, hogy időt spóroljunk rohanó életünkben. Pedig létfontosságú az egészséges ételek fogyasztása, mert segítenek az izomépítésben, az elme élesítésében vagy éppen a szív megerősítésében.

Kevesebb hulladék, több tápanyag, avagy zöldségtermesztés közvetlenül az étteremben

Egy német étteremlánc eltökélt szándéka, hogy minden egységében helyben termelt zöldségekkel és csíranövényekkel szolgálják ki a vendégeket. Számos fenntarthatósági érv szól az ötlet mellett, a vendégek pedig garantáltan friss és egészséges ételeket fogyaszthatnak.