Back to top

Németországban évek óta zsugorodik a húspiac

A német fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a tudatosabb és változatosabb táplálkozás iránt, ami az elmúlt időszakban – többek között – a húsfogyasztás évről évre megfigyelhető csökkenésében ölt testet.

Szövetségi Mezőgazdasági Információs Központ (BZL) adatai szerint az egy főre jutó húsfogyasztás 2020-ban Németországban 57,3 kilogramm volt, ami részint a számítások 1989. évi bevezetése óta a legalacsonyabb érték, részint pedig egy évek óta tartó leépülési folyamat ez idő szerint egyik utolsó rendelkezésre álló jelzőszáma.

A húsfogyasztás visszaesése a termelés, azon belül különösen a sertéshús-termelés öt éve tartó csökkenésével párosul.

Fotó: pixabay.com
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint Németországban 2021-ben 56,2 millió darab sertést, szarvasmarhát, juhot és kecskét, továbbá csaknem 669 millió darab csirkét, pulykát és kacsát vágtak le. A múlt évben levágott sertések száma megközelítette az 52 milliót.

A vágóhidak 7,6 millió tonnás hústermelése 2,4, ezen belül az 5,0 millió tonnás sertéshús-termelés 2,9 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, s – mintegy igazolva a hosszútávra szóló folyamatot - 11 százalékkal kevesebb a 2016. évinél. Az 1,1 millió tonnás marhahús-termelés 1,8 százalékkal alacsonyabb az egy, s mintegy 7 százalékkal az öt évvel korábbinál. A levágott szarvasmarhák száma a 2020. évihez képest csaknem 1,0 százalékkal, 3,2 millióra csökkent. A baromfihús-termelés a múlt évben 1,6 százalékkal, 1,6 millió tonnára mérséklődött, ami elsősorban a pulykahúst-termelés visszaeséséből fakad.

A hústermelés visszaesésének számos oka lehet.

A jelenség nem csak a húsfogyasztás visszaesésének tudható be, hiszen a Németországban megtermelt hús jelentős hányada exportra kerül, és 2020-ban a hússal való önellátottság mértéke elérte a 117,7 százalékot. hústermelés visszaesését már csak azért is hiba lenne a kereslet csökkenésével indokolni.

Közelebbről figyelve a kereslet és a kínálat alakulását egy feszült piaci helyzet képe látszik kibontakozni. A sertéstenyésztők érdekképviselete néhány hete azt kifogásolta, hogy a sertéstelepek száma "drámaian" csökken, és a sertésállomány kevesebb, mint az elmúlt negyedszázadban bármikor. A koronajárvány és az ezzel járó sertéspiaci áresés felgyorsította a sertéstartás feladásának folyamatát.

A Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) szerint az állati eredetű termékek még mindig lényegesen nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek, mint a helyettesítő termékek. A Németországban előállított hús és húskészítmények értéke 2020-ban 38,6 milliárd euró körül volt, ami a húspótló termékek értékének több mint százszorosa.

Másrészt jelenleg heves politikai vita folyik az állatjólétről és a tartási körülményekről.

Cem Özdemir zöldpárti szövetségi agrárminiszter mindeközben ellenzi a „szemét árakat" a német élelmiszer-kereskedelemben, mint ahogy gazdaszövetség is támogatja a hús és egyéb élelmiszerek magasabb árfekvésének megvalósulását. Mindeközben a Zöldek pártjához közel álló Heinrich Böll Alapítvány és a Németországi Környezet- és Természetvédelmi Szövetség (BUND) legfrissebb „húsatlasza” azt kifogásolja, hogy az iparosodott országok egy főre jutó fogyasztása még mindig túl magas, s tovább súlyosbítja többek között a klímaválságot és az abból adódó globális veszteséget.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Költségoptimalizálás a Fruit Logistica jelszava

2023. február 8–10. között rendezik a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs frissáru-kereskedelem tematikájú üzleti találkozóját Berlinben. A kiállítók hivatalos jelentkezési határideje már lejárt, de a szervezők közleménye szerint várólistára még fel lehet iratkozni.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.