Back to top

Egyelőre kitart a csernobili vodkagyártó

Néhány éve pár tudós kísérletbe kezdett Csernobil körül. A lezárt területen termesztett növényeket vizsgálták. A kísérlet során keletkezett "melléktermékből" pedig vodkát készítenek.

Néhány éve a magyarmezogazdasag.hu is beszámolt róla, hogy a stílusosan Atomiknak keresztelt italt piacra dobták. A tudósok célja az volt, hogy bebizonyítsák: a lezárt zónában termesztett, enyhén radioaktív terményekből olyan szeszesitalt lehet készíteni, melynek fogyasztása biztonságos. Az eladásból származó bevétellel pedig a környéken élő, hátrányos helyzetű közösségeket igyekeznek segíteni.

Az orosz csapatok azonban megszállták azt a területet is, ahol az ital összetevőit termesztőik. A italgyártó minderre szokatlan módon reagált: két új prémium kategóriás italt bocsátanak ki, melyek bevételéből az ukrajnai menekülteket kívánják támogatni.

Bár ezt a hiánypótló italt gyártó vállalkozás jövője jelentéktelennek tűnhet az ukrajnai válság közepette, mégis jól példázza azt, hogyan teszi tönkre a háború egy több évtizedes kemény munka eredményét - írja a BBC.

Az Atomik projektet létrehozó tudósok 30 évnyi kutatás után lehetővé tették a szennyezett földeken élő emberek számára, hogy saját terményeiket eladhassák. Ez egy apró, de jelentős mérföldkő volt Ukrajna azon részének helyreállításában, amely az 1986-os nukleáris katasztrófa után nagyrészt elhagyatott volt.

"Most az egész régiót, ahol az összetevőket betakarítjuk a vodkánkhoz, orosz erők szállták meg" - magyarázta Kyrylo Korychenskyi környezetvédelmi kutató, az Atomik csapatának tagja.

Az orosz erők az invázió első napjaiban vették át az ellenőrzést a mára már használaton kívüli csernobili atomerőmű felett.

A szigorú felügyelet alatt álló zónában a katonai járművek által felkavart radioaktív por miatt megugrott a sugárzás szintje.

"A régióból nagyon rossz hírek érkeznek" - mondja Kyrylo. "Az oroszok bemennek a falvakba, a tankjaikkal pedig beállnak az emberek kertjeibe."

Az ukrán hatóságok azzal vádolják az orosz erőket, hogy a lezárt zóna szívében kifosztottak és leromboltak egy új kutatólaboratóriumot, amelyet a radioaktív minták feldolgozására és elemzésére, valamint a zóna megfigyelésére terveztek.

Jim Smith professzor az Atomik egyik alapítója és a Portsmouthi Egyetem tudósa karrierje nagy részét a zárt zóna tanulmányozásával töltötte. Elmondása szerint a több évtized alatt elért eredményeiket semmisítik meg.

"A 35 éve szenvedő közösségek most még jobban szenvednek" - mondta a BBC-nek. "Régebben a radioaktív stroncium okozta kockázat miatt aggódtunk (a városokban), amelyeket most bombáznak".

Az Atomik projekt jövője - és azoké az embereké, akik a lezárt zóna közelében élnek és gyümölcsöt termesztenek a kertjeikben - bizonytalan.

Ha a következő szüreti szezonra véget ér a háború, Kyrylo - aki feleségével és gyermekeivel együtt kijevi otthonában maradt - azt reméli, újra felveheti a munkát. Bízik benne, hogy visszatérhet a "háború előtti életéhez", és ott folytathatja a projektet, ahol abbahagyta.

"Úgy gondolom, hogy az ottani embereknek pénzre és segítségre lesz szükségük, mert a csernobili baleset már nem a legrosszabb dolog lesz, ami ezen a területen történt".

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Indul a hazai dinnyeszezon a diszkontláncoknál

Megkezdődik a magyar dinnyék árusítása a Lidl és az Aldi üzleteiben - tájékoztatták a diszkontláncok az MTI-t. A Lidl Magyarország azt közölte, hogy raktárai szerdától kizárólag magyar beszállítóktól érkező magyar görögdinnyét vesznek át. Az Aldi Magyarország július 1-jétől csak magyar termelőktől érkező dinnyét vesz át biatorbágyi raktárában

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.