0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

A május 18-ai Fenntartható Fejlődés Bizottsága előtti meghallgatáson Nagy István elmondta, az agrártárca joggal nevezhető a természeti erőforrások minisztériumának, ahol a természetvédelem önálló államtitkárságként vesz részt a tárca munkájában.

Várakozása szerint ennek köszönhetően az eddigieknél hatékonyabban tudják érvényesíteni a környezeti szempontokat.

Másnap a Mezőgazdasági Bizottság a Parlamentben tartott ülést Nagy István agrárminiszter-jelölt meghallgatásáról, ahol az utóbbi idők megpróbáltatásaival (éghajlatváltozás, koronavírus-járvány, madárinfluenza, ukrán–orosz konfliktus) szembenéző agráriumban dolgozók mindennapi, kemény munkája előtt tisztelgett, amelynek köszönhetően soha nem volt kérdés a termelés fenntartása.

A miniszter kifejtette, az elkövetkező időszakban a magyar agrárium legnagyobb kihívása a szomszédban dúló háborúból eredő élelmiszerpiaci válság hatásainak a leküzdése lesz.  

„Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni” – jelentette ki, és a minisztérium szerkezete is ezt fogja tükrözni.

A jövőbeni fontos feladatok felsorolásában kiemelte a vízgazdálkodás átértékelését, valamennyi agráriumi szerepelő támogatását, élelmiszeripari üzemek építését, tárolókapacitások fejlesztését (élelmiszeralapanyag-kapacitások biztosítása céljából), továbbá a magyar élelmiszerek arányának emelését a belföldi kiskereskedelemben.

Kiemelte az előző ciklusban bevezetett törvények, mint az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról, az öntözéses gazdálkodásról, a családi gazdaságok adózásáról, valamint a gazdaságátadásról szóló törvények jelentőségét, amely intézkedésekre pillérekként alapozhat az agrártárca a következő négy évben is.

A klímaváltozás következtében kialakult hektikus csapadékeloszlás kapcsán példaként kiemelte: „Ha a kukoricatermesztésben rosszkor esik az eső, az 100 milliárd forint kiesés, ha jókor esik, az plusz 100 milliárd forint” – indokolva ezzel az öntözésfejlesztés szükségességét.

Megemlítette, hogy „Magyarország szerencsés helyzetben van, több mint 20 millió ember ellátására képes” – ugyanakkor a háború miatt várható élelmiszeralapanyag-hiányt megelőzendőn, pont ezért döntött a kormány a gabonakiviteli bejelentési kötelezettségről.

Ezzel az intézkedéssel ugyanis a kormány ellenőrizni tudja a terményexportot, és meg tudja gátolni, hogy a nemzetközi piac vevői kiszippantsák az országból az élelmiszer-tartalékokat.

A források kapcsán elmondta, az uniós vidékfejlesztési források nemzeti társfinanszírozási mértékét a magyar kormány 80 százalékra emelte, aminek köszönhetően 3-szor annyi forrás áll majd rendelkezésre, mint a korábbi években.

Nagy István kitért a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) modellváltására, aminek eredményeként 20 százalékkal nőtt az agráriumi képzésekre jelentkezők száma.

Mindezek mellett hangsúlyozta a magyar élelmiszeripar minél sürgetőbb fejlesztését, ami napjainkra nemzetstratégiai kérdéssé vált, továbbá az állattartó telepek higiéniai fejlesztését, korszerűsítését, megakadályozván az újabb és újabb állategészségügyre veszélyes kórok terjedését.

Végezetül kiemelte a magyar gazdák jelenlegi munkáját, amit csak remélni tud, hogy a következő generáció minél több képviselője átvesz elődeiktől – nyomatékosítva: „A magyar mezőgazdaságban továbbra is minden egyes dolgos kézre szükség van”.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu