0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

Juh- és bárányhús promóciós nap

A juh- és bárányhús, illetve a kecsketej és -sajt kétségkívül finom, ám drága prémiumtermék. Ennek ellenére, ha minden magyar évente két alkalommal enne juhhúst, nem kellene a termelőknek exportálni, mind elfogyna itthon. A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet nem csak a kiskérődző ágazat érdekképviseletét látja el, hanem népszerűsíti is a termékeit, hogy növelje a hazai fogyasztást.

Az utóbbi érdekében szerveztek Juh- és bárányhús promóciós napot, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal az Agrárminisztériummal közösen, kifejezetten a fogyasztók és a HORECA szektor szereplői számára – természetesen egy vendéglátó helyen, a

Ferdinánd Monarchia Étteremben, ahol a változatos juhos-kecskés ételsort mutattak be, amit igazán sem egy étteremnek, sem részben egy háziasszonynak nem is lenne nehéz reprodukálni.

Volt vegyes ízelítő juh- és kecskesajtokból, palóc leves, ropogós báránysült polentával, burgundi kecske és bárányragu burgonyakrokettel, báránypörkölt juhtúrós sztrapacskával, fűszeres sült bárányborda francia rakott burgonyával, és még túrógombóc is a két állatfaj tejéből frissen készített túróból.

Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke elmondta, hogy kiemelt céljuknak tekinti a hazai fogyasztás növelését. A promóciós tevékenység két stratégia mentén halad: a prémium kategóriás – tegyük hozzá azt is, hogy méregdrága – bárányhúsok népszerűsítését elsősorban a HORECA szektorban végzi a szakmaközi szervezet, míg a felnőtt vágójuhból készített ételeket – pörköltet, szabad téren megsütött birkát – elsősorban állattenyésztési rendezvényeken, vásárokon népszerűsítik.

Bátor Árpád kitért a nehezedő és dráguló élőállat-szállításra, és kiemelte, ezért is lenne jó a hazai fogyasztás növelése.

Az ágazati szereplők már dolgoznak a hazai vágókapacitás bővítésén, a hazai feldolgozás pedig bővíthetné a fogyasztást is, illetve magasan feldolgozott árukínálattal külföldi piacokat is meg tud célozni a kiskérődző ágazat.

Bátor Árpád elmondta, hogy eddig a juhágazat kisebb mértékben szenvedett károkat az árrobbanás miatt, mert mostanáig kitartott a tavalyi beszerzésű abrak- és szálastakarmány. Az árnövekedés azonban már elkezdődött ebben az ágazatban is, egyre nagyobb a munkaerőhiány is, és az időjárás az ország nagy részén nem kedvez a réteknek, legelőknek, nagyon alacsony hozamok várhatók az első kaszálásoknál. A szakmaközi szervezet elnöke üdvözölte a kiskérődző ágazat állatjóléti támogatását, mely az elkövetkező években jelentősen hozzájárulhat az állomány egészségügyi helyzetének és az ágazat jövedelmezőségének javulásához.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette,

a nagy külföldi kereslet bizonyítja a magyar bárány átlag feletti minőségét, amelyet fontos megismertetni a hazai fogyasztókkal is, ezért jó kezdeményezésnek tartja a szakmaközi szervezet promóciós kampányát.

Zászlós Tibor kiemelte, a kiskérődző ágazat termelési szempontból is különleges helyzetben van, ugyanis gyenge termőterületeken állítható elő velük élelmiszer, ráadásul a legeltetett gyepeken a biodiverzitás is javul.

Martin Imre, a Ferdinánd Monarchia Étterem séfje, a rendezvény házigazdája mesét a a juh- és kecskehús fogyasztásának évezredes hagyományáról. A magyar étkezési szokásokban is évszázadokra nyúlik vissza: a juhászok voltak például az elsők, akik magyar konyha ma meghatározó fűszerét, a paprikát először használták – a birkapörköltben.

Martin Imre kiemelte, a vendéglátásban a juh- és kecskeágazat termékei kifejezetten keresett ételeknek számítanak, azonban a

séf felhívta a termelők figyelmét arra, hogy a fogyasztók megkövetelik a magas minőséget, ezért a HORECA szektor megbízható, jó minőségű juh és kecske termékekre tart igényt.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu