A klímaváltozás által kiváltott nehézségekre a növénynemesítés adhat megoldást, mondta köszöntőjében Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorhelyettese. Ezenkívül a különböző tudományterületek összefogására is szükség van, ennek jegyében az idei konferencián állattenyésztéssel kapcsolatos előadás is elhangzott. A házigazda Polgár Zsolt burgonyanemesítő arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszerbiztonság és az önellátás alapját a nemesítők teremtik meg.
Karsai Ildikó, az MTA Növénynemesítési Bizottságának elnöke emlékeztetett, hogy a tavaly online formában megtartott tudományos tanácskozáson vezették be a villámelőadások műfaját, amivel a fiatal kutatók bemutatkozását támogatják. Az idei, kétnapos rendezvényen több mint harminc előadás és ötven villámelőadás hangzott el, mert minden jelentkezőt befogadtak.
Az ökológiai gazdálkodás dinamikusan fejlődik a világban, és gazdaságilag is életképes, ezt részletezte előadásában Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) ügyvezetője. Ehhez a termesztési módhoz szükség van jól használható fajtákra, amihez a hazai nemesítők munkája nagyon fontos. Magyarország élen jár a biovetőmag-termelésben, de itthon kevéssé jelennek meg ezek a vetőmagok, amin változtatni kell.
A világon leginkább a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását vizsgálták, és megállapították, hogy az ökológiai művelésű szántón 20-95%-kal több növényfaj és 23%-kal több rovarfaj fordul elő, mint hagyományos üzemi művelés esetén.
Hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1999-től végzett felmérései alapján 20%-kal csökkent a madár- és más állatfajok száma a mezőgazdasági területeken. Ugyanakkor a mindössze 6,2%-ra tehető minősített ökoterületen hét év alatt nem tapasztalták ezt a szomorú tendenciát. A biodiverzitás sem az ökológiai, sem az integrált művelésű területeken nem romlott.
Természetvédelmi előnyei mellett az ökológiai termesztés hátulütője a kisebb hozam, ami szántóföldön, vetésforgóra vetítve 17-20%. Ez azonban nem rontja a jövedelmezőséget, sőt.
Európában egy év alatt, 2019-ről 2020-ra nem egészen 15%-kal bővült az ökológiai termékek piaca. Földrészünkön 17,1 millió hektáron termesztenek ökológiai módszerekkel, a szántóföldeken 3,4% a biotermesztés aránya. Az ökológiai gazdálkodás területe Franciaországban a legnagyobb, 2,5 millió hektár, aztán Spanyol- és Olaszország következik.
Hazánkban a Vidékfejlesztési Program területalapú támogatásának is köszönhetően több mint 300 ezer hektárra nőtt a bioterület, és 6000 tanúsított vállalkozás foglalkozik ökológiai gazdálkodással. Ebből kerekítve 181 ezer hektár gyep, 106 ezer hektár szántó és 15 ezer hektár ültetvény. A biotermesztés aránya ültetvényekben 10, gyepeken 24, a szántókon 2,6%.
Ez a 2015-ben kezdődött fejlődés folytatódni fog, hangsúlyozta Drexler Dóra, mert a magyar stratégia 2027-ig az ökológiai területek 10, 2030-ig pedig 15%-os arányával számol.
Az alkalmazkodóképesség is lényeges a biotermesztésben, és itt kap szerepet a változatosság. Ezek a nem egyöntetű állományok nem felelnek meg a fajtavizsgálat szempontjainak (megkülönböztethető, egyöntetű, állandó), ezért tart egy hétéves program, amivel össze lehet egyeztetni a különböző szempontokat. A biotermesztésre ajánlott vagy nemesített fajtáknak is megkülönböztethetőnek kell lenniük; gazdasági szempontból kívánalom továbbá a stabil hozam és a kiváló minőség.
Az új, idén januártól alkalmazott uniós ökorendelet szerint biotermesztésben használhatók a konvencionális fajták, a kimondottan ökológiai termesztésre létrehozott fajták (ezekből nálunk alig van), valamint az úgynevezett ökológiai heterogén anyag, amit minden vizsgálat nélkül el lehet vetni, de szigorúan nyomon követik az útját. Magyarországon 2012 óta végez on-farm fajtavizsgálatokat az ÖMKI több helyszínen (Martonvásár, Karcag, Fertőd, Szeged, Debrecen, Szár, Eszterágpuszta), ahol bemutatókat is rendeznek. Az idén már tönkölyfajtákat is vizsgálnak.
Tervezik egy kiváló minőségű ökoélelmiszer-védjegy bevezetését, kiemelt ösztönzésre számíthatnak a fiatal gazdák és a zöldség-gyümölcs termesztők, valamint ágazatspecifikus technológiai útmutatók készülnek.
Drexler Dóra azzal a kéréssel zárta előadását, hogy a magyar nemesítők is vegyenek részt az ökológiai termesztésre szánt fajták létrehozásában, mert a jövő a műtrágyák és szintetikus növényvédő szerek használata nélkül, vagy azok csökkentett adagjával termeszthető növényfajtáké.
