0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 13.

Tevetej magyar szemmel: nem one man show, amit létrehoztunk

„Nem csináltam semmi mást, mint alkalmaztam azt a receptet, amit más nemzetek munkatársainál tapasztaltam. Nagyon egyszerű. Ha van egy német kolléga, aki szakmai problémákra szeretne megoldásokat találni, német hátteret, megoldásokat keres, és ugyanezt teszi az angol vagy a francia szakember is.”

Dr. Nagy Péter magyar állatorvos húsz éve él és dolgozik Dubajban, ahol a világ első és azóta is legnagyobb nagyüzemi tevetejtelepe épült fel a szakmai irányításával. Mindig arra törekedett, hogy amennyiben lehet, olyan képzett és megbízható szakembereket vonjon be a munkába, akik egyben a honfitársai is.

Neki köszönhető, hogy

egy magyar cég a legismertebb és legfoglalkoztatottabb vállalkozás a közel-keleti tevetej-technológiában, valamint az is, hogy a magyar szakemberek és kutatók által felhalmozott tudás üzletileg is értéket képviselhet az ígéretes jövő előtt álló új agrárágazatban.

Nagy Péter 1990-ben diplomázott és 1992-től 2000-ig az Állatorvostudományi Egyetem Szülészet és Szaporodásbiológiai tanszékén dolgozott, kezdetben, mint az MTA ösztöndíjasa, később pedig egyetemi tanársegédként. Elsősorban haszonállatok, ló és szarvasmarha szaporodásbiológiájával foglalkozott, főként a szezonalitás, női nemi működés, mesterséges megtermékenyítés és embrióátültetés témakörében. Feleségével ők végezték az országban az első sikeres lóembrió-átültetést. Ennek kapcsán vett részt egy nemzetközi konferencián, ahol találkozott egy kollégával, akinek köszönhetően

megbízták egy új ománi teveembrió-átültető állomás szakmai irányításával, amelyet a szultán létesített a saját versenytevéi részére.

Közvetlen munkatársa itt is a felesége, dr. Juhász Judit volt. Az Ománban töltött három év alatt gyakorlatot szereztek a tevék szaporodásbiológiájában. Ennek köszönhető, hogy amikor a dubai sejk – H. H. Mohammed bin Rásid Al Maktum, az Egyesült Arab Emírségek jelenlegi miniszterelnöke és a Dubaji Emírség uralkodója- tanácsadói javaslatára nagyüzemi tevetejtelep létrehozásáról döntött, 2003-ban szintén őket bízta meg a telep létrehozásával.

A dubai nagyüzemi tejelőgazdaság 2006-ban kezdte meg működését huszonöt dromedárral, és jelenleg kilencezer-ötszáz körüli az állomány. A közel-keleti tejgazdaságokban az európai telepekkel ellentétben a feldolgozóipart is integrálják. A dubai Camelicious is magában foglal egy sokféle korszerű technológiával felszerelt feldolgozó egységet, valamint a cégen belül történik a termékek értékesítése az Emírségekben és a nemzetközi piacokon.

Dr. Nagy Péter az állattartó egység működéséért felel. Több száz ember munkáját irányítja és a mai napig együtt dolgozik dr. Juhász Judittal. „Amit létrehoztunk, nem one man show, sosem szerettem a babérokat saját magamnak tulajdonítani – mondja. Egymás nélkül nem tudtuk volna elérni ezt az eredményt, több szakember összehangolt, bizalmi munkájának köszönhető, ahová a telep eljutott.

A tevetejtermelés, – tartósítás és -feldolgozás fejlesztésében dr. Nagy Péter kezdeményezésére jelentős szerephez jutottak magyar kutatók és technológiai szakemberek.

Megbízásokat kapott a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a tejüzemi technológiákkal foglalkozó AgroMilk Kft., a tevetej élettani hatásaival kapcsolatos kutatásokba pedig bekapcsolódott a Széchenyi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszerbiztonsági Kara, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem is.

Jelentős eredmények ezek egy viszonylag kicsi és szerény forrásokkal rendelkező ország számára, dr. Nagy Péter azonban nem szívesen domborítja ki a szerepét. Mint mondja, igyekezett lemásolni a siker receptjét más nemzetekhez tartozó kollégáktól. Hozzáteszi, szerencséje is volt, hogy megtalálta a megfelelő partnereket, akik nyitottak voltak az együttműködésre.

„Az AgroMilk nagyon jó példa, hiszen viszonylag kis cég, amely kellő flexibilitásával maximálisan megállta a helyét, így tudta megvetni a lábát ezen a piacon.

A minőségbiztosítási vezetőnk, Márkó Orsolya is magyar. Ugyanott végzett, ahol mi, és nagyon sokat hozzátett a telep fejlődéséhez.”

Honfitársaival, kollégáival huszadik éve élnek és dolgoznak Dubajban. Miként sikerült gyökeret ereszteniük egy ennyire távoli és eltérő kultúrájú országban? Azt mondja, a távolság nézőpont kérdése, hiszen – ha nincs COVID – 5-6 órás repülőútról beszélünk. A kultúra valóban nagyon más, mint az itthoni, de Dubaj egy igazi multikulturális nagyváros, rendkívül befogadó és toleráns, ahol nagyon eltérő származású és vallású emberek élnek békében. Sokat tanult a muzulmán kultúráról, amely felé kellő tisztelettel fordul, de úgy érzi, hogy ez fordítva is igaz.

Nőnek lenni Dubajban a magyar kolléganői szerint is kifejezetten jó. Pozitívan diszkriminálják, tisztelik, becsülik őket. Támogatják a munkavállalási elképzeléseiket és tökéletesen egyenrangú munkatársként kezelik őket, a többi közt a Camelicious telepén is. Dr. Nagy Péter Szaúd-Arábiát kevésbé ismerte meg ezen a téren, de Ománnal kapcsolatban ugyanezek a tapasztalatai.

A dubai nagyüzemi tevetejtelepen mostanra nagyjából befejeződött az extenzív növekedés korszaka és a minőség, valamint a hatékonyságnövelés irányába fordult a szakemberek figyelme. Az utóbbi időben cég szinten háttérbe szorult a tudományos fejlesztés.

Már nincsenek rá elkülönített források, inkább együttműködések keretében, az alapanyag biztosításával valósul meg, olyan partnerekkel, kutatóintézetekkel, amelyek saját tudományos projekteket folytatnak. Ilyen együttműködés zajlik például mexikói immunológusokkal, akik tejfehérjére allergiás gyerekeket vontak be tevetejvizsgálatokba.

A dubai tevetejtelepet sem hagyják érintetlenül a világban zajló változások. Az ottani szakembereket is lépéskényszerbe hozta az alapanyagok és a szállítás meredek drágulása. A közel-keleti állattartás és tejtermelés gyenge pontja a tömegtakarmányok hiánya. Szaúd-Arábia jelentős mennyiséget termelt, de az emirátusokban sok évvel ezelőtt született a stratégia döntés, hogy nem merítik vele a vízkészleteket.

Sokkal olcsóbb volt Európából vagy Amerikából behozni a tömegtakarmányt, leginkább lucernaszénát, az utóbbi időben lezajlott 30-50 százalékos áremelkedés azonban nem realizálható a tej árában.

„Prémium termékeket állítunk elő, magas áron, amelyet egy kifejezetten egészségtudatos vásárlói réteg hajlandó megfizetni. Rengeteg idő és energia ennek a magas minőségnek a fenntartása, amit jelez, hogy sokáig az egyetlen üzem voltunk, amely európai beszállítási jogot szerzett tejtermékre a Közel-Keletről. A közelmúltban egy másik emirátusi cégnek is sikerült csatlakoznia ebben, de a lényeg, hogy kardinális kérdés a minőségbiztosítás. Az említett problémák megoldására ázsiai takarmányforrások, alternatív takarmányok mellett sok minden más is előkerült. Az egész működésünket hatékonyabbá kell tenni a túlélés érdekében. Ezen van most a legnagyobb hangsúly a mindennapi munkánk során.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu