Back to top

A méhek mint érző és gondolkodó lények (2.)

"A megfigyelt magas szintű kognitiv képességek alapján, nem valószínű, hogy a méheknek ne legyenek érzéseik. Annak láthatjuk most a élő bizonyítékát, hogy a méheknek is vannak „érzelemszerű” állapotaik."

Érdekes kísérletsorozatról számolt be könyvében egy méhkutató, ami megváltoztathatja a rovarokról alkotott nézeteinket. A szemle első részét itt olvashatják: A méhek mint érző és gondolkodó lények

A folytatást pedig itt következik: 

A méhek képesek voltak arra, hogy elképzeljék, bizonyos dolgok hogyan néznek majd ki: például olyan gömböt azonosítottak be nappal, melyet, csak sötétben ismerhettek meg, vagy fordítva, olyat, melyet csak napvilágnál. De olyan absztrakt fogalmakat is megértettek mint a „hasonló” vagy „különböző”.

Lárvákat tápláló dajka
Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály

A kutató észrevette, hogy egyes méhek kíváncsibbak másoknál. Olyan „zseni méheket” is meg lehetett figyelni, melyek valamiben jobbak voltak társaiknál.

A méhek társaikat figyelve tanulnak, amikor azok épp sikeresen oldanak meg egyes feladatokat. Ha egy méhnek a kutatók megtanítottak valamit, az gyorsan elterjedt a többi méh között is.

Ha viszont úgy tanították be ezeket a „demonstrátor” méheket, hogy azok a feladatot nem tudták teljes egészében, sikeresen véghez vinni, akkor a „figyelő” méhek nem csak utánozták a „demonstrátor” viselkedését, hanem spontán módon javítottak a technikán (nem próbálkozás-tévedés-újra próbálkozás útján!), hogy hatékonyabban vigyék véghez a feladatot.

Azt állítja a kutató, hogy ez nem csak arra enged következtetni, hogy a méhek viselkedésében van valamilyen tudatosság a tevékenységük kimenetelével kapcsolatban, hanem a méhek fejében létezhet egyfajta „gondolkodás”. Ez inkább egy belső modellezés lehet, mint a próbálkozás útján való tanulás: „Hogyan jutok el a kívánt eredményhez?”

A kutató ezek után arra lett kíváncsi, hogy az ilyen intelligens lényeknek vannak-e érzelmeik.

Egy kísérletben a méhek egy „póktámadást” éltek át, amikor egy virágra leszálltak. Ezután még napokkal később, minden alkalommal haboztak és alaposan megvizsgálták leszállás előtt a virágokat . Az is előfordult, hogy még akkor sem szálltak le, ha nem volt pók a közelben, mintha szellemet láttak volna, vagy poszttraumás stresszt éltek volna át.

Dr. Jonathan Birch úgy véli, hogy a megfigyelt magas szintű kognitiv képességek alapján, nem valószínű, hogy a méheknek ne legyenek érzéseik. Annak láthatjuk most élő bizonyítékát, hogy a méheknek is vannak „érzelemszerű” állapotaik.

Ajánljuk még:

A méhek a lényeg

A házi méhek táplálkozásában kiemelt szerepe van a megfelelő zsírsavaknak

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészet: melyik anya a jó anya?

A közelmúltban a Méhészet szaklap egyik cikkében az időszerű teendők olvasása közben megragadt egy mondat a fejemben, és nem hagyott nyugodni. Az akác utáni teendők egy zárójelbe tett mondatrésze (a rajbölcsőből kelt anya hajlamosabb a rajzásra) sarkallt írásra. Mivel az ördög a részletekben rejlik, úgy gondoltam, bontsuk ki ezt a témát bővebben.

Jó szomszédság a medvével - a kerítésen múlik

Jó kerítés, jó szomszédság – tartja a mondás, ami különösen igaz, ha nagyragadozók élnek a közelben, mint a farkasok vagy medvék.

Ezért ne együnk túl későn

Az elhízás az amerikai felnőtt lakosság mintegy 42 százalékát érinti, és hozzájárul a krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség, a rák és más betegségek kialakulásához. Kutatók most azt vizsgálták, hogy az evés időpontja miként befolyásolja az energiafelhasználásunkat, az étvágyunkat és a zsírszövet molekuláris útvonalait.

Méhegészségügyi települési zárlat Algyőn

A mézelő méhek nyúlós költésrothadása miatt méhegészségügyi települési zárlatot rendelt el Algyőn a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Beköltöznek a szobanövények (és a pajzstetvek is)

Az egyre hűvösebb idő beköszöntével el kell kezdeni bevinni az eddig kertben „nyaraltatott” szobanövényeket, és a mediterrán eredetű, a komolyabb fagyokra érzékeny dézsás növények is lassan a teleltető helyükre kerülhetnek. A teleltetéskor gyakori probléma okozói a pajzstetvek, melyek ilyenkor szintén beköltöznek – a növénnyel együtt…

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.