Back to top

A méhek mint érző és gondolkodó lények (2.)

"A megfigyelt magas szintű kognitiv képességek alapján, nem valószínű, hogy a méheknek ne legyenek érzéseik. Annak láthatjuk most a élő bizonyítékát, hogy a méheknek is vannak „érzelemszerű” állapotaik."

Érdekes kísérletsorozatról számolt be könyvében egy méhkutató, ami megváltoztathatja a rovarokról alkotott nézeteinket. A szemle első részét itt olvashatják: A méhek mint érző és gondolkodó lények

A folytatást pedig itt következik: 

A méhek képesek voltak arra, hogy elképzeljék, bizonyos dolgok hogyan néznek majd ki: például olyan gömböt azonosítottak be nappal, melyet, csak sötétben ismerhettek meg, vagy fordítva, olyat, melyet csak napvilágnál. De olyan absztrakt fogalmakat is megértettek mint a „hasonló” vagy „különböző”.

Lárvákat tápláló dajka
Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály

A kutató észrevette, hogy egyes méhek kíváncsibbak másoknál. Olyan „zseni méheket” is meg lehetett figyelni, melyek valamiben jobbak voltak társaiknál.

A méhek társaikat figyelve tanulnak, amikor azok épp sikeresen oldanak meg egyes feladatokat. Ha egy méhnek a kutatók megtanítottak valamit, az gyorsan elterjedt a többi méh között is.

Ha viszont úgy tanították be ezeket a „demonstrátor” méheket, hogy azok a feladatot nem tudták teljes egészében, sikeresen véghez vinni, akkor a „figyelő” méhek nem csak utánozták a „demonstrátor” viselkedését, hanem spontán módon javítottak a technikán (nem próbálkozás-tévedés-újra próbálkozás útján!), hogy hatékonyabban vigyék véghez a feladatot.

Azt állítja a kutató, hogy ez nem csak arra enged következtetni, hogy a méhek viselkedésében van valamilyen tudatosság a tevékenységük kimenetelével kapcsolatban, hanem a méhek fejében létezhet egyfajta „gondolkodás”. Ez inkább egy belső modellezés lehet, mint a próbálkozás útján való tanulás: „Hogyan jutok el a kívánt eredményhez?”

A kutató ezek után arra lett kíváncsi, hogy az ilyen intelligens lényeknek vannak-e érzelmeik.

Egy kísérletben a méhek egy „póktámadást” éltek át, amikor egy virágra leszálltak. Ezután még napokkal később, minden alkalommal haboztak és alaposan megvizsgálták leszállás előtt a virágokat . Az is előfordult, hogy még akkor sem szálltak le, ha nem volt pók a közelben, mintha szellemet láttak volna, vagy poszttraumás stresszt éltek volna át.

Dr. Jonathan Birch úgy véli, hogy a megfigyelt magas szintű kognitiv képességek alapján, nem valószínű, hogy a méheknek ne legyenek érzéseik. Annak láthatjuk most élő bizonyítékát, hogy a méheknek is vannak „érzelemszerű” állapotaik.

Ajánljuk még:

A méhek a lényeg

A házi méhek táplálkozásában kiemelt szerepe van a megfelelő zsírsavaknak

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

A kávé és a vesebetegség közötti kapcsolat egy genetikai variánstól függhet

A Torontói Egyetem és a Padovai Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyakori kávéfogyasztás és a veseműködési zavarok közötti összefüggés egy közös genetikai variáción múlik.

10 kiváló élelmiszer a vérnyomás csökkentésére

A vérnyomás normális esetben a nap folyamán fokozatosan emelkedik és csökken, a krónikusan magas vérnyomás - más néven magas vérnyomás - növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Annak érdekében, hogy csökkenstük ezeknek a kockázatát az alábbi élelmiszerek a segítségünkre lehetnek.

A lucerna mint fehérjeforrás

A Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt. és a Debreceni Egyetem 2018-ban kezdett közös kutatást alternatív fehérjeforrások és fehérjetakarmányok előállítására, illetve azt lehetővé tévő újgenerációs technológia kidolgozására. Az öt éves a Protemill-projekt elindításáról, a tervekről és gazdaságossági számításról annak idején lapunk is beszámolt a „Veszteségből fehérjekoncentrátum” című cikkben.

Személyre szabott, egészséges kolbászokat fejlesztenek

Egészséges, életkorspecifikus, zsírcsökkentett, rostban és fehérjében gazdag húskészítmények kidolgozásába kezd a Gulyás és Társa Kft. konzorciumi partnerségben a Debreceni Egyetemmel - jelentették be a három éves projekt nyitórendezvényén csütörtökön.

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.