Back to top

Mennyiért lehet eladni a hazai almát?

Problémamegoldó tanácskozásra hívták az almatermesztőket a szakmai szervezetek, mert az idén nagyon kedvezőtlen helyzet alakult ki. Magyarországon az utóbbi évtized legkisebb almatermése várható, Európában viszont nagyon jó, ami a lehető legrosszabb kombináció. Az étkezési alma és az ipari alma problematikája eltérő és mindkét területen vannak profi termelőink, ezért két kerekasztal-beszélgetésen próbáltak megoldást találni a gondokra.

A FruitVeB, az ÉKASZ és a NAK kertészeti osztálya szervezte a tanácskozást Újfehértón, az épülő Szabolcsi Alma Centrum mellett, az újfehértói kutatóállomáson. Takács Ferenc, az ÉKASZ elnöke szerint ma az a kérdés, hogy az almatermesztők előtt, hogy folytassák-e ezt a tevékenységet vagy sem. A hazai almatermő terület 20 ezer hektárra csökkent, azaz megfeleződött az 1990-es évek óta, de

a korszerű ültetvényeknek köszönhetően az országos terméspotenciál nem változott.

Lassan kikopnak a rendszerváltás után telepített MM 106 alanyú ültetvények, amit meggyorsíthat a jelenlegi helyzet. Ezen a megbeszélésen a lehetséges megoldásra kell koncentrálni, hangsúlyozta.

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke ehhez azt tette hozzá, hogy évtizedek óta rögzült szerkezeti problémái is vannak az ágazatnak, amit lassabban lehet helyrehozni, de közösen kell túlélnünk a jelenlegi helyzetet. Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke szerint hosszú helyben járás jellemző az ágazatra, és csak akkor lesz megoldás, ha kitartóan a végére járunk a dolgoknak.

Lengyelországból jelentkezett be a tanácskozásra Przemyslaw Badowski szaktanácsadó, és bemutatott egy átlagos intenzív ültetvényt. Náluk rövidebb ideig tartott az egész Európára jellemző hőség és szárazság, ezért az alma mennyisége és minősége is jónak ígérkezik. A Galákat szeptember közepén kezdik szedni és az Idared szürete majdnem egy héttel később kezdődik majd, mint tavaly.

Lengyelországban is 3-5-szörösére drágult az áram és gondjaik lesznek a betakarítással, ha nem érkezik elég ukrán szedő.

A lengyel almát már három éve az átlagos önköltség alatti áron tudták eladni a gazdák, csak azok jutottak elég bevételhez, akik hatékonyan, jó fajtákkal dolgoznak. Ezért is volt az idén május-júniusban egy 200 ezer tonna legalább másodosztályú étkezési almára kiírt feldolgozási támogatás, amivel a a tárolókban lévő alma egy részétől szabadultak meg, és valamennyire rendezte a frisspiaci árakat.

Az Európai Unióban az idei termésbecslés 12,168 millió tonnáról szól, ami az utóbbi 15 év harmadik legnagyobb termése, mutatta be előadásában Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezetője. Lengyelországban az előző évinél 195 ezer tonnával több almára számítanak,

míg a legnagyobb terméskiesés nálunk (mínusz 170 ezer tonna) és Spanyolországban (mínusz 132 ezer tonna) várható, de Portugáliában és Romániában is kevesebb almával számolnak, mint tavaly. Ezzel együtt lesz nagy almatermés az EU-ban. Az exportpiacokon pedig olyan erős versenytársak vannak, mint Törökország, ahol a tavalyinál több mint negyedmillió tonnával több almát szednek majd, összesen 4,66 millió tonnát. Oroszországban 1,4, Ukrajnában 1,279 millió tonna a várható termés, Moldova 665, Szerbia 515 ezer tonna almára számít az idén.

Magyarországon 350 ezer tonnára becsülhető az idei termés, amiből 100-120 ezer tonna lesz az étkezési alma, 170-190 ezer tonna az ipari és 20-40 ezer tonna juthat egyéb feldolgozásra.

A hazai friss fogyasztást fedezi a termés, annál nagyobb a baj a sűrítménygyártásnál, ugyanis a hazai üzemek kétszer ennyit képesek feldolgozni.

Az almatermesztés gazdaságosságát Apáti Ferenc elemezte. Az idén februárban még körülbelül 20 millió forintba került egy hektár korszerű, jég- és fagyvédelemmel fölszerelt almaültetvény létesítése, amiről hosszú távon 50 tonna termést várunk el. Ennél többet, 60-70 tonnát is lehet szüretelni, de valószínűleg mindig lesznek kevesebbet termő évek is, ezért

az alma kilogrammonkénti kerti ára 100 forint körül mozog, az ültetvény amortizációjával és a termelési költségekkel számolva.

Ennél többe kerül a posztharveszt tevékenység (tárolás, válogatás, csomagolás, szállítás), ami összesen 116 forintra rúg kilogrammonként, beleszámítva a hűtőtároló amortizációját is.

Az ipari alma kilóját az utóbbi években 40 forintból lehetett kihozni, közepes termelési színvonal (25 t/ha átlagtermés) mellett. Ennél többször is csak olcsóbban vették meg a léalmát az üzemek, ami fölveti a kérdést, hogyha ennyit ér a léalma, érdemes-e foglalkozni vele, mondta Apáti Ferenc.

A kerekasztal-beszélgetéseken elhangzott, hogy mennyiségben és minőségben nagyon hullámzó az almáskertek teljesítménye, és nem tudni, mihez lehet majd kezdeni a méreten aluli almával. A fogyasztáscsökkenéssel is számolni kell, ami már eddig is 10-15%-ra tehető, ősszel pedig valószínűleg még kevesebb almát fogunk megenni.

Most kell összefogni a szabolcsi tészeknek és beszállítóknak, hogy ne adják túl olcsón az almát az áruházi akciókra, ahol egyébként a hazai alma kétharmada, háromnegyede talál vevőre.

Egyetértettek abban, hogy a láncokban nem lenne szabad 400 forintnál olcsóbban adni az almát. Érdemes lenne másodlagos termelői szervezeteket alakítani, amivel magasabb árat lehetne elérni, vagy csak a költségeket lefaragni például közös szállítással.

Az almatermesztők szerint a jelenlegi árakon hektáronként 70 tonnás hozamot kellene elérni a gazdaságos termeléshez, ami nem tartható hosszú távon. Az idén 50-60 tonna átlagtermés lehet a jól karbantartott intenzív ültetvényekben.

A léalmával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen a termelők a 45 forintos árat tartották elfogadhatónak az idén, ám az első ajánlatok ennél alacsonyabbak.

Az idény azonban még csak most indult, az Austria Juice és a Rauch képviselője is a felvásárlási árak emelkedésére számít. Az energiaár-emelkedés azonban a kis lengyel feldolgozók kieséséhez vezethet, ami több ipari alma megjelenésével jár majd. A világpiacot, és elsősorban a legnagyobb sűrítményvásárló, az USA piacát viszont a Kínában várható hatalmas a terméskiesés befolyásolja. Sok még a nyitott kérdés tehát a sűrítménypiacon.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntarthatóság az almatermesztésben

Hetven országból érkezett tizenhatezer látogatóval zárta háromnapos rendezvénysorozatát a 12. Interpoma kiállítás Bolzanóban. Négy év kihagyás után került sor a nemzetközi találkozóra, és rekordot döntött a külföldi érdeklődés.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

Finom és praktikus: a tészta

Amellett, hogy finom, rendkívül praktikus alapanyag. Ha megéhezne valaki, a háziasszonynak csak be kell nyúlnia érte a szekrénybe, hogy percek alatt megfőzze, ízesítse, és máris fogyasztható. Csakhogy szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tésztáról van szó – fogalmazott Németh Istvánné, aki a Vas megyei Répcevisen készít száraztésztát.

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

Focisztárok, mint étterem tulajdonosok

A focisták nem csak a labdáért rajonganak, sokak a gasztronómia szerelmesei is. A katari labdarúgó-világbajnokság néhány sztárja étterem tulajdonosként is híressé vált.

A lezárások miatt nem jön a kínai fokhagyma

Több mint tíz évig töretlenül nőtt a Kínából exportált fokhagyma mennyisége, a csúcsot a pandémia első évében érte el. Azóta azonban a folyamatos lezárások miatt mindig van valami gond a szállítással; pedig a minőség most jobb, mint szokott.

Páccal fűszerezni nem csak a nyári grillezéskor érdemes!

A fűszeres pácok alkalmazása ízesítésre szolgál, emellett tartósíthat és mindenképpen élvezeti értéket növelő konyhatechnikai eljárás.

Évi 60 ezer tonna alma Dél-Tirolból

A caldarói Roen szövetkezetet hat éve hozta létre két több 50 éves dél-tiroli termelő és értékesítő szövetkezet és egy nagykereskedő. Az új cég évi 60 ezer tonna almát vesz át a tagjaitól és viszi piacra a VOG konzorciumon keresztül. Az Interpoma kiállítás Fenntarthatóság az első elnevezésű túráján jártunk az új hűtő- és csomagolóházban.