Back to top

Gluténmentes és még beporzó-barát is, mi lehet az?

Hollandiában valaha elterjedt volt, számos nemzeti étel receptjében szerepel, ám erősen kiszorult a termesztésből. A reform konyha is felkarolta ezt a növényt, így termesztésében nagy lehetőségek vannak.

Kees Sijbenga harmadik generációs gazda, és a holland Drenthe provinciában gazdálkodik. Egy ambiciózus, természetközeli mezőgazdasági projekt résztvevője, melynek célja a hajdina újbóli elterjesztése az országban.

A poffertjes apró, pufi palacsinta, amit általában édes szósszal tálalnak, de létezik sós gouda sajtos változata is
A poffertjes apró, pufi palacsinta, amit általában édes szósszal tálalnak, de létezik sós gouda sajtos változata is
Fotó: Bin im Garten/Wikimedia Commons

A hajdinaliszt meghatározó összetevője a holland konyhának: a pannenkoeken (vékony, lapos palacsinta) és a poffertjes (könnyű tésztája mini-palacsinta) alapanyaga. Ezek jelenleg szinte kivétel nélkül importált hajdinalisztből készülnek.

„A 19. század elején a hajdina a második legnagyobb mennyiségben termesztett növény volt a rozs után” – mondta Peter Brul, organikus növénytermesztési tanácsadó a Guardiannak. „Abban az időben ez az ország egyik alapélelmiszere volt.”

Azonban a 20. században egyre jobban hozzáférhetővé váló műtrágyáknak köszönhetően a gazdák átálltak a nagyobb hozammal bíró, jobban jövedelmező növényekre, mint a burgonya, és a hajdina szinte teljesen eltűnt.

2019-ben Brul úgy döntött, visszahozza ezt a növényt a holland mezőgazdaságba. A tény, hogy gluténmentes, magas a rost és antioxidánstartalma, nagyot dobott a népszerűségén. Emellett pedig beporzó-barát mivolta is nagy segítség volt, mivel Hollandia méhfajainak több, mint fele kihalással veszélyeztetett.

Négy évvel ezelőtt vetették el újra Groningenben a hajdinát: egy gazda Brul segítségével hozott létre egy egy hektáros ültetvényt.

A kísérlet olyan sikeres volt, hogy mára 23 gazda 85 hektáron vetette el a növényt Groningenben és Drentheben.

A hajdina, mint nyári főnövény, jól érzi magát a sovány, homokos kelet-hollandiai talajokon. Kevés kártevője ismert, és nem érzékeny a fagyra sem. 2021-ben hektáronként 1750 kg termést produkált, ami kicsit alatta maradt az 2000 kg-os célnak, köszönhetően a virágzás alatti kedvezőtlen időjárásnak.

A hajdina remek takarónövény is, ami segíti a talajok regenerálódását, míg a dúsan elágazó szára elnyomja a gyomokat. Ugyanazon a területen a Sijbenga-hoz hasonló gazdálkodók rendszerint gabonát termesztenek télen, általában búzát, majd burgonyát, cukorrépát, vagy más zöldségfélét tavasszal.

Nyáron Sijbenga keskenyebb sávokban termeszti a hajdinát, más biodiverzitást segítő terményekkel vegyesen, mint a borsó vagy a csillagfürt (mindkettőt a magjáért). Általában május közepén vetnek, és egy hónap múlva várható a virágzás. A több millió virág igen vonzó a mézelő méheknek és a vadon élő beporzóknak is.

A hosszú virágzási időszak, mely a késő augusztusi betakarításig tart, biztosítja a rovarok számára a táplálékot egy olyan időszakban, amikor a legtöbb mezőgazdasági területen nem található elég nektár.

This Fijen, a holland Wageningeni Egyetem adjunktusa tanulmányozta a hajdinaföldön található rovarokat. „A kutatásunk szerint a virágzás maximumának idején bármikor átlagosan 6500 vad beporzót találni egy hektár hajdinaföld fölött, ami a jelenlévő beporzók 51 százaléka” – mondta. „Ebbe beletartozik 28 zengőlégy-, 12 vadméh-, és 13 lepkefaj.” A maradék 49 százalékot a háziméhek teszik ki.

Fijen és kollégái azt is megfigyelték, a háziméheket vonzzák a hajdinaföldek: ilyenkor elhagyják a közelben lévő más területeket, így az ott élő többi beporzó számára kisebb kompetíciót jelentenek. „Ez rámutat arra, hogy a hajdina termesztésében óriási lehetőségek rejlenek a biológiai sokféleség megóvása terén a mezőgazdasági tájakon” – mondta Fijen.

Azt is megállapították, hogy hektáronként két méhkaptár elhelyezése nem befolyásolja a vad beporzók mennyiségét, azonban segíti a hajdinatermés növelését, ami előnyös a gazdák számára.

Mostanra a hajdina projekt remekül halad, azonban nem volt ilyen egyszerű az indulás. Brul több kísérletet is végzett, hogy megtalálja a legjobb fajtát. De a termés feldolgozása is problémás volt eleinte, egészen Lengyelországig kellett vinni a hajdinát, hogy meghántolják – pedig 150 évvel ezelőtt Hollandia keleti részén minden faluban volt egy hajdina-hántoló malom.

Brul pedig mindenre gondolt: a hajdina héjának is keresett vevőket, mely kiválóan hasznosítható párnatöltelékként. Elmondása szerint fontos, hogy összekössék az ellátási lánc szereplőit, így megfelelő egyensúly lesz a gazdák által igényelt- és a fogyasztók által megfizethető ár között.

Forrás: 
Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...