A sejtből tenyésztett hús lassan legyőzi a szabályozási akadályokat, a cél pedig a piacra jutás – áll a foodnavigator.com által ismertetett kutatásban.
2020 végén elsőként Szingapúrban kapott hatósági engedélyt egy sejtalapú húst előállító ipari vállalat, egy tenyésztett hústermék pedig tavaly év végén sikeresen befejezte az FDA forgalomba hozatal előtti biztonsági felülvizsgálatát az Egyesült Államokban.
Mivel azonban
a tenyésztett hústermékek túlnyomó többsége még fejlesztés alatt áll,
a kutatók úgy gondolták, érdemes megvizsgálni, hogy ezen új termékeket elfogadják-e, és milyennek találják a fogyasztók.
Az sem világos még, hogy a fogyasztók véleménye szerint a tenyésztett hús hogyan viszonyul más fehérje alapú termékekhez, legyen szó növényi-, rovar- vagy halalapú húsalternatívákról, illetve a levágott állatokból származó „hagyományos” húsról.
Új tanulmányukban a Wageningeni Egyetem kutatói arra törekedtek, hogy a tenyésztett húst közvetlenül összehasonlítsák ezekkel a termékekkel, különös tekintettel a fogyasztók fogyasztási hajlandóságára.
Összesen 323 holland résztvevő válaszolt egy online felmérésre, amely a hagyományos hússal, tenyésztett hússal, halakkal, rovarokkal és növényi alapú húsalternatívákkal kapcsolatos elképzeléseit kívánta meghatározni.
A válaszadóknak 10 tulajdonság alapján kellett pontozniuk azt, hogyan vélekednek ezekről a húsokról és húsalternatívákról: természetes, undorító, biztonságos, tápláló, egészséges, ízletes, fenntartható, etikus, érdekes, állatbarát és hajlandók-e elfogyasztani.
Az első észrevétel az volt, hogy a halak, rovarok és növényi alapú húsalternatívákhoz képest a tenyésztetthús-fogyasztási hajlandóságot többnyire „összehasonlíthatónak” ítélték, kivéve a rovarokat, amelyek „szignifikánsan” alacsonyabb pontszámot értek el.
A tenyésztett húst a többi termékkel összehasonlítva kevésbé biztonságosnak, egészségesnek és természetesnek tartották, bár úgy vélték, az a hússal összehasonlítható. Ízletesség szempontjából viszonylag a ragsor alján volt, de „jelentősen” magasabban, mint a rovarok.
Másrészt
a tenyésztett hús magas pontszámot ért el a fenntarthatóság, az etikusság, az állatbarátság és az érdekesség tekintetében.
Azt találták, hogy a válaszadók két szegmense „mérsékelt” érdeklődést mutatott a tenyésztett hús iránt. Ezen szegmensek egyike már nagyrészt növényi alapú húsalternatívákat fogyaszt.
– jegyezték meg a kutatók.
A másik mérsékelt érdeklődést tanúsító fogyasztói csoport a „húsimádók” volt, akiknek a termékfogyasztási hajlandóságát „főleg az ízletesség vezérli”. Mivel ez a csoport még mindig nagyon gyakran fogyaszt húst, a kutatók azt javasolták, hogy „leghasznosabb” az lenne, ha ezt a fogyasztói csoportot tovább tanulmányoznák, és a tenyésztett hús további fejlesztése során lehetőség szerint figyelembe vennék a preferenciáikat és kívánságaikat – jegyezték meg a kutatók.
A kutatók szerint a húsimádókról szóló jövőbeli fogyasztói kutatásokban a tenyésztett és hagyományos hús több fajtáját és formáját is érdemes lenne vizsgálni.
A sejtalapú hús fogyasztói megítélésében a legnagyobb kihívás Hollandiában a természetességről alkotott képhez kapcsolódik, amelyet az „általános elfogadáshoz” le kell küzdeni – állapították meg a kutatók.