youtube://v/Jq3O5_9AbfI
Az Év embere cím kiérdemléséhez komoly szakmai, társadalmat segítő, nevelő célzatú és eredményes munkát kell több évtizeden keresztül letenni az asztalra. A gyöngyösi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Károly Róbert kampuszon az általa létrehozott gyógy- és fűszernövény szak mesteroktatója, Lakatos Márk magáénak tudhatja ezt a kitüntető címet. Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője, munkája mellett arról kérdezte az Év emberét,
Az Év embere díjról egyfajta visszaigazolásként gondolkodik Lakatos Márk, mások által elismerve eddigi munkáját. Néhány évvel ezelőtt már elnyerte a Gyöngyösi Hallgatói Önkormányzat által alapított Aranykréta díjat, amit a hallgatóktól legtöbb szavazatot kapó oktató vehet át. Az általa létrehozott gyógy- és fűszernövény szak már csak pont az i-re.
– A szak létrehozásának előzménye, hogy az akkori Gyöngyösi Károly Róbert Főiskola 2010-ben elindíthatta az OKJ-s felsőfokú gyógy- és fűszernövény-termesztő, -feldolgozó szakot, amire hatalmas volt az érdeklődés. Később a képzés megszűnt, de az érdeklődés megmaradt. Ez ösztökélt arra, hogy bevonva az ágazat szereplőit, újraindítsam a szakot. Nem volt egyszerű kialakítani a képzés tényleges szakmai tartalmát, végül 2020-ban jelentkezhettek először ide a hallgatók, 2022-ben pedig kiadhattuk az első oklevelet. Folyamatosan át kell formálnunk a képzés tartalmát, mert mint a mezőgazdaságban, sőt az egész világon, úgy a gyógy- és fűszernövény-ágazatban is a változás az egyedüli állandó. Az újabb technológiákat, fajtákat vagy újabb kutatási eredményeket a fitoterápiás gyógyszerkutatás világából kell beépítenünk az oktatási feladatokba, tematikába – ismerteti Lakatos Márk.
A szakember természetesen tisztában van azzal, hogy mára nem lehet visszaállítani azt a több évtizeddel korábbi állapotot, amikor még nagytételben gyűjtöttek az asszonyok különféle gyógynövényeket, fűszernövényeket, ami utána a feldolgozóba került. Amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, akkorra a magán-gyógynövénygyűjtők már gyárakban helyezkedtek el, hogy a külföldi piacra elegendő magyar termék kerülhessen. Manapság még akadnak felvásárlók, de a gyógy- és fűszernövénygyűjtés, -feldolgozás, -értékesítés (és ebbe a gombák, vadgyümölcsök gyűjtése is beletartozik) inkább a kistermelői szférában találta meg a helyét. Ezzel viszont hazánknak az ágazati nagyhatalmi pozíciója jószerivel eltűnt.
– Németországnak óriásivá fejlődött a felvevőpiaca, és bár a gyógynövény bizalmi terméknek minősíthető, az ár itt is az elsődleges, és sajnos sok termék esetében nem éppen Magyarország számít a legolcsóbbnak. Természetesen a hazai piacnak sikerült üzletet kötni több külföldi partnerrel is, amik mindmáig bevált ügyfeleknek tekinthetők, azonban például a nyugat-európai piacra betörni napjainkban szinte lehetetlen.
Azonban a saját magunk által a természetben szedett gyógynövényekből készített teák, porok stb. nem biztonságosak feltétlenül, a legnagyobb problémát a szennyezettségük jelenti.
– A legtisztábbak az élelmiszerboltokban, gyógyszertárakban kapható készítmények, hiszen meg kell felelni bizonyos élelmiszer-előállítási feltételrendszernek, kritériumoknak. Ez vonatkozik a kistermelői termékekre is, és itt kell hangsúlyoznom, nagyon lényeges a származási helyet feltűntetni ezeknek a készítményeknek a csomagolásán. Véleményem szerint a kistermelői termékekben minden további nélkül megbízhat az ember, de a nagy, tradicionális hazai cégek termékeiben is. Fontos megjegyeznem, hogy a gyógynövény egyfajta érintetlenséget, tisztaságot, bizalmat sugároz, ezért a hazai cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy silány minőségű alapanyagokból készítsék termékeiket és jutassák piacra, hiszen azzal alapjaiban megrendülne feléjük a fogyasztói társadalom bizalma.
