0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Fele annyi halat sem eszünk, mint mások

A halászati ágazatot 2022-ben is több, havária jellegű veszélyhelyzet sújtotta, helyenként egy-másfél méter víz is hiányzott a tavakból. Míg a tógazdasági haltermelés 3,3 százalékkal, de az Észak-Alföldön például 14 százalékkal esett vissza, az intenzív haltermelés 9 százalékkal emelkedett. Elkészült az Agrárközgazdasági Intézet lehalászás-jelentése a tavalyi évről.

Az ágazat helyzetét az aszály mellett a megnövekedett energiaárak is nehezítették, az október közepétől életbe lépő 15,6 százalékos útdíjemelést pedig nem igazán tudták érvényesíteni a karácsonyi halárakban.

A rendkívüli vízhiány leginkább azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzárógátas tógazdaságokat sújtotta, ahol gravitációs úton, patakokból történik a feltöltés.

A haltermelés három régióban, az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföldön koncentrálódik. Tavaly a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelték, a második Jász-Nagykun-Szolnok volt, amit Hajdú-Bihar, Somogy, Békés követett, de számottevő mennyiséget halásztak le Fejérben, Baranyában és Tolnában is.

A 25 ezer hektárt meghaladó tógazdasági haltermelés nemcsak a lakosság ellátásában, hanem a természetes vizek állományának pótlásában és a horgásztavak utánpótlásában is meghatározó szerepet tölt be.

Legfontosabb fajunk a ponty, amely a tógazdaságok étkezési célú termelésének 81,6 százalékát tette ki tavaly. A növényevő fajok közül az amur a megtermelt mennyiség 3 százalékát, a busa pedig 6,2 százalékát adta. Az értékes ragadozó halakból – csuka, harcsa, süllő – 10,5 százalékkal kevesebbet állítottak elő, a horgásztatással értékesített hal mennyisége azonban 8 százalékkal bővült.

Intenzív haltermelés

Itthon intenzív haltermelés alatt főként az átfolyóvizes és recirkulációs medencés rendszereket, illetve a ketreces termelést értjük. Ezekben 9 százalékkal nagyobb mennyiséget állítottak elő tavaly, mint a megelőző évben.

Ebbe a kategóriába soroljuk intenzitásánál fogva az átfolyóvizes rendszerű föld- vagy betonmedrű tavakban történő pisztrángtermelést is. A zárt rendszerekben a haltermelés minden fázisa folyamatos kontroll mellett történik, a természetes folyamatok alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést, ennek következtében mindig közel azonos minőségű halhús előállítására van lehetőség. Tavaly 22 vállalkozás 24 telephelyen üzemeltetett intenzív haltermelést.

Az étkezési célra termelt hal mennyisége az elmúlt öt év során folyamatosan növekedett, tavaly 20 százalékkal volt magasabb, mint 2020-ban, és a 2021-es mennyiséget is meghaladta 11 százalékkal, ami az afrikai harcsa termelésbővülésének tudható be.

A halfaj a levegő oxigénjét is képes hasznosítani, magas az ammóniatűrő képessége, jól viseli a nagy telepítési sűrűséget, optimális a növekedési és takarmányhasznosítási képessége. Előállítása egész évben évszaktól függetlenül történik, jellemzően geotermikus energia hasznosításával. Tavaly az intenzív termelés 94 százalékát tette ki. Ezen kívül jóval kisebb arányban tokféléket, illetve a pisztrángot termeltek, de a zárt rendszerekben növekvő mennyiségben állítanak elő szürkeharcsát és süllőt is.

Jóval többet hozunk be

A halak és halászati termékek exportmennyisége 5,5 ezer tonna, míg importmennyisége 30,2 ezer tonna volt tavaly. A kivitel 9 százalékkal csökkent, a behozatal pedig 1 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest. Az ágazat részesedése az agrár- és élelmiszeripari termékek forgalmából 0,71 százalék, az export értékéből 0,17, az importéból pedig 1,43 százalék volt 2022-ben.

Fogyasztás

Míg az EU-ban élők átlagosan több mint 23 kilogramm halat esznek egy évben, és a globális átlag is meghaladja a 20 kilót, nálunk mindössze 6,5 kilogramm körüli a fogyasztás. Hagyományosan húsvét és karácsony időszakban vásároljuk a legtöbb halat és jellemzően kevéssé ismerjük a haltermékeket és a hazai halkínálatot. A fogyasztók egy része „fél” a szálkától és esetlegesen viszolyog a „halszagtól”, nem szívesen dolgozza fel a halat a saját konyhájában. A többség előnyben részesíti a tengeri eredetű halakat, mert azok feldolgozottan, konyhakészen vagy azonnal fogyasztható formában állnak rendelkezésre.

A hazai halfogyasztás növelésének támogatására a szaktárca és a haltermelők szakmaközi szervezete is folyamatosan kiemelt figyelmet fordít. Az elmúlt években több intézkedés történt a halhús minősége, a kitűnő haltermékek elismerése, a földrajzi árujelzők létrehozása és a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegy kialakítása érdekében. Több magyar termék, mint például

a Szilvásváradi pisztráng és az Akasztói szikiponty, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty is megkapta az európiai földrajzi árujelző oltalmat.

Decembertől pedig már friss és előkészített halászati termékek kategóriában is lehet pályázni a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyre.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu