Az ágazat helyzetét az aszály mellett a megnövekedett energiaárak is nehezítették, az október közepétől életbe lépő 15,6 százalékos útdíjemelést pedig nem igazán tudták érvényesíteni a karácsonyi halárakban.
A rendkívüli vízhiány leginkább azokat a Dunántúlon és az Észak-Alföldön található völgyzárógátas tógazdaságokat sújtotta, ahol gravitációs úton, patakokból történik a feltöltés.
A haltermelés három régióban, az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföldön koncentrálódik. Tavaly a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelték, a második Jász-Nagykun-Szolnok volt, amit Hajdú-Bihar, Somogy, Békés követett, de számottevő mennyiséget halásztak le Fejérben, Baranyában és Tolnában is.
Legfontosabb fajunk a ponty, amely a tógazdaságok étkezési célú termelésének 81,6 százalékát tette ki tavaly. A növényevő fajok közül az amur a megtermelt mennyiség 3 százalékát, a busa pedig 6,2 százalékát adta. Az értékes ragadozó halakból – csuka, harcsa, süllő – 10,5 százalékkal kevesebbet állítottak elő, a horgásztatással értékesített hal mennyisége azonban 8 százalékkal bővült.
Intenzív haltermelés
Itthon intenzív haltermelés alatt főként az átfolyóvizes és recirkulációs medencés rendszereket, illetve a ketreces termelést értjük. Ezekben 9 százalékkal nagyobb mennyiséget állítottak elő tavaly, mint a megelőző évben.
Ebbe a kategóriába soroljuk intenzitásánál fogva az átfolyóvizes rendszerű föld- vagy betonmedrű tavakban történő pisztrángtermelést is. A zárt rendszerekben a haltermelés minden fázisa folyamatos kontroll mellett történik, a természetes folyamatok alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést, ennek következtében mindig közel azonos minőségű halhús előállítására van lehetőség. Tavaly 22 vállalkozás 24 telephelyen üzemeltetett intenzív haltermelést.
A halfaj a levegő oxigénjét is képes hasznosítani, magas az ammóniatűrő képessége, jól viseli a nagy telepítési sűrűséget, optimális a növekedési és takarmányhasznosítási képessége. Előállítása egész évben évszaktól függetlenül történik, jellemzően geotermikus energia hasznosításával. Tavaly az intenzív termelés 94 százalékát tette ki. Ezen kívül jóval kisebb arányban tokféléket, illetve a pisztrángot termeltek, de a zárt rendszerekben növekvő mennyiségben állítanak elő szürkeharcsát és süllőt is.
Jóval többet hozunk be
A halak és halászati termékek exportmennyisége 5,5 ezer tonna, míg importmennyisége 30,2 ezer tonna volt tavaly. A kivitel 9 százalékkal csökkent, a behozatal pedig 1 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest. Az ágazat részesedése az agrár- és élelmiszeripari termékek forgalmából 0,71 százalék, az export értékéből 0,17, az importéból pedig 1,43 százalék volt 2022-ben.
Fogyasztás
Míg az EU-ban élők átlagosan több mint 23 kilogramm halat esznek egy évben, és a globális átlag is meghaladja a 20 kilót, nálunk mindössze 6,5 kilogramm körüli a fogyasztás. Hagyományosan húsvét és karácsony időszakban vásároljuk a legtöbb halat és jellemzően kevéssé ismerjük a haltermékeket és a hazai halkínálatot. A fogyasztók egy része „fél” a szálkától és esetlegesen viszolyog a „halszagtól”, nem szívesen dolgozza fel a halat a saját konyhájában. A többség előnyben részesíti a tengeri eredetű halakat, mert azok feldolgozottan, konyhakészen vagy azonnal fogyasztható formában állnak rendelkezésre.
A hazai halfogyasztás növelésének támogatására a szaktárca és a haltermelők szakmaközi szervezete is folyamatosan kiemelt figyelmet fordít. Az elmúlt években több intézkedés történt a halhús minősége, a kitűnő haltermékek elismerése, a földrajzi árujelzők létrehozása és a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegy kialakítása érdekében. Több magyar termék, mint például
Decembertől pedig már friss és előkészített halászati termékek kategóriában is lehet pályázni a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyre.
