0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 1.

Madárinfluenza nincs, ASP és lépfene van – Romániában

Míg a madárinfluenza-járvány kitörését megoldottnak tekintik, Romániában most az afrikai sertéspestissel és a lépfenével küzdenek.

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) jelentése szerint jelenleg nincs magas patogenitású madárinfluenzás (HPAI) eset Romániában – adja hírül a feedstrategy.com.

Illusztráció

Még január végén három kereskedelmi baromfitelepen erősítették meg az ismeretlen, vagy legalábbis nem egyértelmű eredetű H5N1 szerotípusú madárinfluenza-fertőzést – mindegyiket Codleaban (Feketehalom, Brassó megyében). Összességében 224 549 madár pusztult el az említett járványban, a három állomány közül a legnagyobb 113 646 madárból állt. A WOAH jelentésében nem jelölte meg az érintett baromfifajtákat.

Feketehalom elhelyezkedése
fotó: Google maps
A járvány kitörését követően ellenőrzési és járványvédelmi intézkedéseket hajtottak végre: tamponmintázás, nyomon követés, zónák lehatárolása, fertőtlenítés, mozgásellenőrzés a telepen belül és telepek között, valamint a tetemek, mellékterm   ékek és hulladékok hatósági ártalmatlanítása.

Mivel a három eset közül az utolsó júliusi lezárása óta nem észleltek újabb vírust, a WOAH most megoldottnak tekinti a HPAI-helyzetet Romániában.

Egyéb állatbetegségek Romániában

Az elmúlt héten azonban a WOAH jelentést adott ki romániai afrikai sertéspestis (ASF) és lépfene járványkitörésről is.

Kisebb házisertés-állományokban igazolták az ASP-eseteket Visina, Jurilovca, Soconzel, Odoreu, Belejeni, Vasad, Lucanceni, Sanislau, Giurtelecu Simleului, Berueni, Ungheni, Sieu, Tasnad, Alunis, Neudorf és Flmanzi településeken. A legnagyobb ilyen állomány Alunisban volt, ahol 287 sertés volt fertőzött. A következő legnagyobb állományba 32 sertés tartozott Sanislauban. A legtöbb esetben a fertőzött sertések száma tíz alatt volt.

Illusztráció! Kiskérődzők között gyakran letális a lépfene (fotó: mmg archív)

Két farmon igazoltak lépfene megbetegedést, a kettő közül a nagyobb Tiganasiban van. Ott 585 juh, 83 kecske és 26 szarvasmarha volt fertőzött. A másik érintett helység Ungheni, ahol négy szarvasmarhában és egy kecskében mutatták ki a kórokozót.

 

Az ASP-behurcolható hazánkba, a lépfene gyakorlatilag nem

Közismert, hogy az afrikai sertéspestis akár emberi közvetítéssel is terjedhet azonban a lépfene nem. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint Magyarországra beteg állatok és fertőzött állatokból származó termékek nem kerülhetnek, a lépfene pedig az antrax-fertőzésben elhullott állatok testének és testrészeinek elfogyasztása során fertőz.
A lépfene kórokozója (Bacillus anthracis)
fotó: Wikimedia Commons

– A lépfene baktérium (Bacillus anthracis) okozta állatbetegség. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Az állatok a közös fertőzési forrásból, legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló és spórás formáját. Fontos, hogy a spórásodáshoz levegő szükséges, így az elhullott állatok tetemében addig nem képződik spórás baktérium, amíg a testet fel nem boncolják vagy ragadozók szét nem szedik. A húsevők a lépfenében elhullott állatok testének és testrészeinek elfogyasztása során fertőződnek. Emberről emberre a betegség nem terjed – áll a Nébih szerkesztőségünk kérdésére küldött válaszában.

– A lépfene betegségre alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de a fogékonyság között is léteznek „fokozatok”, leginkább a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha betegszik meg súlyos tünetekkel fertőzés esetén. A ló, a kutya és a macskafélék, valamint az ember már kevésbé veszélyeztetett, az emlősök közül pedig a sertés a legkevésbé fogékony. Ritkán ugyan, de a madarak is megbetegedhetnek. A betegség a legtöbb állatfajnál heveny, juhok és kecskék esetében néha rendkívül heveny lefolyású. Utóbbi esetben a kiskérődzők igen gyorsan, szinte előzetes tünetek nélkül is elhullhatnak. A tünetek állatfajonként különbözőek, de a magas láz, elesettség, szapora és nehezített légzés, vérzések szinte mindig előfordulnak.

A lépfene az embert is megbetegítheti, azonban elsősorban „foglalkozási ártalomból”. Főleg a hentesek, vágóhídi dolgozók, bőr-, gyapjú- és szőrmefeldolgozó üzemek munkatársai fertőződhetnek meg, de a kérődzők házi vágását követően előfordulhat hús közvetítette lépfene is.

Az embernél a lépfene „bőr formája” a leggyakoribb eset, mely – nevéből adódóan – a bőr megsebzésével alakul ki. Először egy piros göb (papula) keletkezik, amelyből később hólyag jön létre. A hólyag felfakad, és sötétbarna vagy fekete pörk képződik („pokolvar”). A pörk környéke vizenyősen-véresen beszűrődik.

A bélanthrax a fertőzött állatok húsának fogyasztásával, a tüdőlépfene pedig a fertőzött állatok bőrének, szőrének vagy gyapjújának feldolgozása során – a spórák belégzése miatt – alakulhat ki.

Az időben felfedezett lépfene antibiotikumos kezeléssel (elsősorban penicillinszármazékokkal) jól gyógyítható, ezért elengedhetetlen, hogy akár emberről, akár állatról van szó, a betegség tüneteit észlelve, mielőbb orvoshoz vagy állatorvoshoz forduljunk!

Amennyiben megállapítást nyert a lépfene, abban az esetben a helyi hatóságoknak kell megakadályozniuk a betegség tovább terjedését a területen történő legeltetés megtiltásával, az állatok preventív vakcinázásával, forgalmi korlátozások elrendelésével, az esetlegesen érintett termékek zárolásával stb. Magyarországra beteg állatok és fertőzött állatokból származó termékek nem kerülhetnek.

A lépfene spórái a talajban akár évtizedekig is fertőzőképesek maradhatnak
fotó: mmg/Csatlós Norbert

A lépfene spórák hosszú évtizedekig ellenállóak és fertőzőképesek maradhatnak a környezetben, tehát az előző évtizedben lépfenében elpusztult és elföldelt állatok tetemeiből az áradások újra és újra felszínre moshatnak spórákat, amik ismét megbetegedést okozhatnak.

A hazai és az európai uniós szabályozás ezért már az előző évszázad végén megtiltotta az állati tetemek elföldeléssel történő ártalmatlanítását. Az állati tetemek ártalmatlanítását – kevés kivételtől eltekintve – kizárólag erre a célra kijelölt és engedélyezett üzemekben (ATEV) lehet elvégezni.

A romániai esetek miatt nem mondható, hogy emelkedett volna a lépfene kockázata hazánkban. És az állategészségügyi előírások garantálják, hogy Magyarországra beteg állatok és fertőzött állatokból származó termékek nem kerülhetnek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/feedstrategy.com

Magazin ajánló: