0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

Csernobil: Miért radioaktívabbak a vaddisznók, mint más állatok?

A tudósok szerint a jelenségnek köze van ahhoz, hogy az állatok egy bizonyos szarvasgombát kedvelnek, valamint a jóval az atombaleset előtt végzett nukleáris fegyverkísérletekhez is.

Az 1986-os csernobili katasztrófa után az állatok is újra megjelentek az erőmű környezetében: A vaddisznó, a jávorszarvas és az őz populációi a katasztrófa óta eltelt évtizedekben ugrásszerűen megnőttek, akárcsak a ritkább fajok mint, a hiúz, a bölény és a farkas.

Csernobil, Fotó: Pixabay

De miközben mindannyian ismerjük az ukrajnai régióból származó rémisztő képeket, sokkal kevesebbet tudunk ennek a radioaktivitással terhelt világnak a belső működéséről.

A tudósok még mindig nagyrészt a sötétben tapogatóznak azzal kapcsolatban, hogy mennyire egészségesek az állatok Csernobilban. Különösen egy paradoxon foglalkoztatja őket évek óta: miért sokkal radioaktívabban szennyezettek a vaddisznók, mint más fajok, például a szarvasok?

A pontosabb méréseknek köszönhetően a Bécsi Műszaki Egyetem és a Leibniz Universität Hannover kutatói most megpróbálják feloldani ezt a rejtélyt. Egy új tanulmányban elmagyarázzák, hogy a katasztrófa előtti időkből származó nukleáris fegyverkísérletekhez van köze – és ahhoz, hogy a sertések előszeretettel fogyasztanak egy bizonyos szarvasgombát.

A nukleáris baleset után a helyi gombák és a vadon élő állatok húsának fogyasztásától a magas radioaktív szennyezettség miatt eltiltották az embereket. Ahogy az várható volt, a szarvasok és őzek szennyezettsége idővel csökkent. A vaddisznóhúsban mért radioaktivitás szintje azonban meglepően magas maradt. A mai napig a vaddisznóhús egyes mintái – amelyek a régióban elterjedt populációkból származnak – még mindig jóval a törvényes határértékek feletti sugárzási szintet mutatnak.

Az élelmiszerekben lévő sugárzási szintek általában gyorsabban csökkennek, mivel a cézium a csernobili katasztrófa óta hosszú utat tett meg, az esővíz elmosta, vagy a talajba került, így a növények és az állatok már nem veszik fel ugyanolyan mennyiségben, mint közvetlenül a katasztrófa után. Így a felezési idő után a legtöbb élelmiszermintában az eredeti koncentrációnak jóval kevesebb, mint a felét mutatják ki.

A vaddisznóhúsban viszont csaknem 40 év elteltével szinte változatlan maradt a sugárzás, ami  látszólag ellentmondva a fizika törvényeinek.

Georg Steinhauser a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa szerint a vaddisznóhúsban található cézium (a cézium 135) nagy része – egyes mintákban akár 68 százaléka – az atomfegyver-kísérletekhez köthető.

Felmerül a kérdés,  miért? Ahogy a régi mondás tartja, az vagy, amit megeszel. A kutatók a sugárszennyezettség mértékét a vaddisznók étrendjével hozták összefüggésbe.Az állatok különösen kedvelik a szarvasgombát és a föld alatt növő gombákat, amelyeket kiásnak. Ezekben a föld alatti gombákban pedig hosszú idő elteltével felhalmozódik a radioaktív cézium. A cézium nagyon lassan mozog lefelé a talajban, néha csak egy millimétert évente.

A 20-40 centiméteres mélységben található szarvasgomba tehát csak most veszi fel a Csernobilban felszabadult céziumot. A régebbi atomfegyver-tesztekből származó cézium viszont már jó ideje oda jutott.

A gombák  kétszeresen is megkapták a céziumot. Ha ezeket a hatásokat összeadjuk, megmagyarázható, hogy miért marad viszonylag állandó a szarvasgombák – és így a sertések – radioaktivitása az évek során – mondja Steinhauser.

Mindezek ismeretében a vaddisznóhús szennyezettsége várhatóan nem fog jelentősen csökkenni a következő években. Ez rossz hír lehet a gazdák számára. A vaddisznókat egyes területeken kevésbé vadásszák – valószínűleg azért, mert tartós radioaktivitásuk miatt kevésbé vonzóak. Túlszaporodásuk pedig gyakran okoz kárt a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban.

Forrás: de.euronews.com

Magazin ajánló: