0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Felbecsülhetetlen fontosságú ágazat

Idén is megrendezték a díszfaiskolai termelők és kereskedők, parképítő, parkfenntartó, tájépítész, valamint a háttéripart képviselő szakemberek rangos, nagy érdeklődéssel kísért szakmai találkozóját.

A HungaroGreen 2023 kiállítás és vásár kísérőprogramja volt a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által szervezett Több zöld várost a fenntartható Európáért konferenciasorozat záróeseménye.

Rónai Gergely, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke köszöntötte a rangos seregszemle látogatóit
Fotó: Szabó János

Hosszú utat jártunk be 2020 óta, amikor a Coviddal terhelt évben úgy döntöttünk, hogy új alapokra helyezve, új néven új helyszínre, a főváros közelébe hozzuk a nagy múltra visszatekintő faiskolai seregszemlét, és ennek keretében újra összefogjuk a szakmát.

Az elmúlt néhány év nehézségei, kihívásai ellenére elértük azt a szakmai minimumot, amire már érdemes építkezni,

fogalmazott Rónai Gergely, a kiállítást szervező Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke. Mint ismert, a korábban Szombathelyen megrendezett esemény helyszínét három évvel ezelőtt helyezték át a tényleges felvevőpiac közelébe, Pest megyébe, hiszen a faiskolai termékeknek közel 50%-át itt értékesítik. Azóta a szigetszentmiklósi Flora Hungaria nagybani virágpiac, Kelet-Közép-Európa legnagyobb virágpiaca ad otthont a rendezvénynek. Bár az első kiállítást el kellett halasztani a koronavírus-járvány miatt, a kezdeményezésnek gyorsan híre kelt, és igen rövid idő alatt világossá vált, hogy az esemény nemcsak a hazai szakmai összefogás szép példája, hanem a külföldi faiskolák által is számon tartott és elismert rendezvény. Idén közel 90 hazai és 15 nemzetközi kiállító vett részt rajta, összesen 11 országból. Az egyesület elnöke szerint az elmúlt néhány év újabb és újabb kihívások elé állította a szakmát, de azt is megmutatta, hogy összefogással, jól célzott kommunikációval le lehet küzdeni a gondokat.

A HungaroGreen kiállítás mostanra a hazai és nemzetközi faiskolák által is számon tartott esemény lett

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a kiállítást megnyitó beszédében azt emelte ki, hogy sem a pandémia, sem az energiaválság, sem a háború nem tudta átalakítani az embereknek azt az igényét, hogy zölddel vegyék körül magukat. Ez a zöld irány társadalmi szinten és a politikai döntéshozatal területén is kirajzolódik, és mind több gazdasági ágazatban válik fontossá a „zöldebbé válás” a hatékonyabb energiafelhasználás, a fenntarthatóság vagy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése által.

Célzott támogatások

Orlóci László egyebek mellett kiemelte, hogy több mint 20 ezer családnak ad munkát az ágazat
Fotó: Merényi Alexandra

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a HungaroGreen 2023 kiállításon tartotta meg a Több zöld várost a fenntartható Európáért konferenciasorozat zárórendezvényét. A vendégeket Orlóci László elnök köszöntötte, a konferenciát szintén Tarpataki Tamás nyitotta meg. Orlóci László felidézte a díszkertész ágazathoz tartozó tevékenységeket.

Rávilágított arra, hogy az ágazat szereplői nemcsak növényházi és szabadföldi termesztők, ide tartoznak a dísznövény-kereskedők, a táj- és kerttervezők, a kertépítők, a faápolók és a zöldfelület-gazdálkodással, -fenntartással foglalkozók is.

Az ágazat éves együttes árbevétele ötszáz milliárd forintot tesz ki, és több mint 20 ezer családnak ad munkát. A díszkertészek gazdasági szerepe óriási, emelte ki az elnök. Ez indokolta, hogy a szakmaközi szervezeten keresztül Magyarország is csatlakozott a Több zöld várost Európának uniós kampányhoz, hisz a többi tagországhoz hasonlóan a hazai díszkertészek is elkötelezettek a zöldfelület-fejlesztés hasznosságának hangsúlyozása mellett. A hároméves kampány elsődleges célja volt, hogy megismertesse a politikusokat, várostervezőket, önkormányzatokat, ingatlanfejlesztőket és más kapcsolódó szakembereket a városzöldítés fontosságával, jótékony hatásaival, mondta.

A látogatók mintegy 90 kiállító termékpalettájával ismerkedhettek meg
Tarpataki Tamás a konferencián azt hangsúlyozta, hogy az új KAP-ban lehetőség van a  dísznövényágazat támogatására, és ez óriási előrelépés
Fotó: Merényi Alexandra

Tarpataki Tamás szerint a jelenlegi gazdasági helyzetet meghatározzák az elmúlt évek eseményei, a világjárványtól az energiaválságon keresztül a háborúig. Ennek ellenére azt hallják, tapasztalják, hogy a fogyasztói kereslet nem esett vissza a díszkertész ágazat termékei iránt, ez jó hír, lehet rá építeni a jövőben. A helyettes államtitkár felbecsülhetetlen fontosságúnak nevezte az ágazatot, amelynek tevékenységéből származnak az egyre nagyobb jelentőséggel bíró külső és belső zöldterületek.

Ismertette, hogy a közös agrárpolitika (KAP) eddig nem tartalmazott olyan eszközt, amellyel a díszkertész ágazat szereplői élni tudtak volna.

A KAP új költségvetési periódusában azonban a cél- és eszközrendszer változása lehetővé tette, hogy Magyarország olyan stratégiai tervet készítsen, amiben szerepel a díszkertész ágazat támogatása is. Ilyenre eddig nem volt lehetőség, ez óriási előrelépés. Az új KAP-ban erősödnek a zöld elvárások, egyebek között az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket, a természeti erőforrások fenntartható használatát, valamint a táj és a biológiai sokféleség megőrzését is felsorolják a célkitűzések között. Az új KAP 2021–2027 közötti költségvetési periódusa (amely végül átmeneti évek után 2023. január 1-jén lépett életbe) számos, a díszkertész ágazat számára kedvező változást tartalmaz, melyeket röviden bemutatott Tarpataki Tamás.

A díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása felhívás támogatási forrásához azok a vállalkozások juthatnak, amelyek 40%-ot meg nem haladó mezőgazdasági árbevétellel rendelkeznek, a pályázat benyújtását megelőző két évben zöldterület-kezelést, dísznövény kis- és nagykereskedelmi tevékenységet folytattak, és a projektjüket vidéki térségben valósítják meg.
A faiskolai termékek közel felét Pest megyében értékesítik

A Mezőgazdasági üzemek fejlesztése című felhívás a kertészeti üzemek általános korszerűsítésére, építéssel járó kertészeti technológia kialakítására, kertészeti eszközök beszerzésére, ültetvénytelepítésre és -korszerűsítésre, új kertészeti üzemek létesítésére teremt majd lehetőséget. Közvetett keresletnövelő hatás várható a vidéki önkormányzatok, helyi társadalmi szervezetek által igénybe vehető támogatásoktól, hiszen ezek a szervezetek igényt támaszthatnak a díszkertészek termékei, szolgáltatásai iránt. A Vidéki infrastrukturális fejlesztés kistelepüléseken címen egyebek között épített örökség turisztikai fejlesztésére vehető igénybe támogatás, amibe közterek virágosítása, sport- és rekreációs terek létrehozása tartozhat. Tarpataki Tamás kiemelte, hogy az agrárkormányzat elsősorban a vidékfejlesztési források mozgósításával járul hozzá a díszkertész ágazat fejlődéséhez.

Az uniós forrást a tagállamok kiegészíthetik, a 2021–2027-es költségvetési periódusban a vidékfejlesztési intézkedésekhez a maximális társfinanszírozási arányt társítja a kormány.

Vidékfejlesztésre háromszor annyi pénz fog rendelkezésre állni, mint az előző ciklusban. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a szabályozás, de a forrás oldaláról is lehetőség nyílik a díszkertészek támogatására. A támogatási intézkedés tartalmi elemeinek összeállításában számítanak a szakmaközi szervezet közreműködésére. Jelenleg tart a pályázati felhívások menetrendjének tárgyalása. Az első pályázatok megjelenése 2023 végén, illetve 2024 elején várható, mondta a helyettes államtitkár.

Kiváló árudák

Az eseményen kiosztották a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének zsűrije által odaítélt Kiváló Kertészeti Áruda díjakat is. Az egyesület elnöke, Boross Dávid a díjak átadása előtt úgy fogalmazott, határozott célkitűzésük a szakmai együttműködés ösztönzése, hogy könnyítsék a termelők, illetve a kertészeti háttéripari cégek által, zömében az országhatáron belül előállított termékek piacra jutását. Ez azért is fontos, mert a kertészeti árudák a végpontjai ezeknek a termékeknek, ott kerülnek a szakmai kezekből a végfelhasználókhoz. Ha ezeknek a kiskereskedelmi egységeknek a színvonala emelkedni tud, és jól tudnak működni, akkor a termékeknek lesz mindig piacuk, ez pedig hosszú távon az egész szakma jólétét és jövőjét biztosítja. Arra is kitért, hogy a zsűri összetett pontrendszerben értékeli az árudákat, amelynek során főleg szakmai szempontokat vesznek figyelembe, úgymint a növények egészségi állapota, választéka, a szortiment összetettsége, illetve azokat a vásárlók, fogyasztók által értékelhető szempontokat is nézik, hogy például miként lehet parkolni, mennyire tiszta az üzlet, van-e mosdóhelyiség stb. A díj célja, hogy a teljes szakma versenyképességét javítsa. Az elismerő oklevél mellett minden díjazott kapott egy zászlót és egy jeltáblát, amelyek jelzik a fogyasztóknak, hogy kiváló árudáról van szó.

Az eseményen kiosztották a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének zsűrije által odaítélt Kiváló Kertészeti Áruda díjakat is

Idén a kiváló áruda címet az Alsótekeresi Faiskola, a Gumó Kft., a Horváth Kertészeti Árudák Kft., a Kaszker Kertészet, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészete, a Leskó Kertészet, az Ócsa Kertészet, a Micike Kft., a Pannónia Üzletház, a Sarkadi és Társa Kft., valamint a Virágzó Dunakanyar nyerte el.

Díjakat adtak át

Orlóci László és Tarpataki Tamás az eseményen adta át az Európa Zöld Városa nemzeti díjait. A harmadik díjat Villány város önkormányzatának képviseletében Mayer István polgármester vehette át. Projektjük a Zöldítő Első Lépések Villányban az ökotudatos város kialakításához címet kapta.

A városban új, igényes zöldfelületet alakítottak ki, amelybe okoseszközök, játszótér, szökőkút, utcabútorok, ivókút került. Nagy hangsúlyt fektettek a fenntarthatóságra, figyelembe vették a körforgásos gazdaság körülményeit is.

Pályázatukban kiemelték, hogy a biodiverzitás, a csapadék helyben tartása, a környezeti és klimatikus hatásnak ellenálló fajok alkalmazása kihat a város gazdasági életére is. A vendégfogadás ugyanis a település fontos tevékenysége, így a minőségi zöldfelület, a településkép jelzi az odautazóknak, hogy élhető, szerethető városba érkeztek.

Átadták az Európa Zöld Városa nemzeti díjait. A díjakat átvette Kerpel-Fronius Gábor, Zakar András, Puchner Gábor és Mayer István (balról jobbra)

A második helyezettnek járó díjat Budapest 13. kerületének önkormányzata nevében Puchner Gábor polgármester vette át a Thurzó park kialakítását bemutató pályázattal. A tervet az Objekt Tájépítész Iroda Kft. készítette.

A Thurzó park lényeges és hiánypótló szerepet tölt be Újlipótváros zöldfelületi rendszerében. A tervezési terület korábban szórt burkolatú parkolóként funkcionált nagy hang-, por- és szén-dioxid-szennyezéssel, biológiai aktivitása minimális volt.

A park nagy egybefüggő zöldfelületei hozzájárulnak a városi hőszigeteffektus ellensúlyozásához, a környezeténél hűvösebb mikroklíma megteremtéséhez, emellett a szabadidő igényes eltöltéséhez, feltöltődéshez egyaránt jó helyszínként szolgál. Olyan közösségi használatú zöldfelület jött létre, amely természetközeli ökologikus kialakításával nemcsak a környéki lakosság körében népszerű, de a kerület más pontjaiból érkezők is szívesen használják.

A fődíjat, azaz az Európa Zöld Városa nemzeti díjat a Pünkösdfürdő park kapta, így ezt a fővárosi parkot nevezi Magyarország az október 23-án esedékes brüsszeli megmérettetésre.

A Pünkösdfürdő parkot a Fővárosi Önkormányzat és a Főkert nevezte a díjra. A díjat Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes és Zakar András, a Főkert főigazgatója vette át a HungaroGreen konferencián Tarpataki Tamástól, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárától.

Egyedivé teszi a parkot, hogy a város szélén helyezkedik el, a látogatói természetes közegben pihennek. A park tematikájában, hangulatában, növényalkalmazásában és funkciójában is karakteresen elkülönülő egységekből épül föl, ahol a vízparti és a települések határán jellemző tájhasználatok, tájelemek jelennek meg, amelyeket sétaút köt össze, fűz egésszé. Azt sugallja, hogy a természet, a biodiverzitás, a klímavédelem egyéni felelősség. A kihelyezett információs táblák nagy része is a környezeti szemléletformálást segíti. A területen létesített új, nagyrészt extenzív fenntartású zöldfelületek nemcsak a parklátogatók számára nyújtanak kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget, hanem a természetes madár- és rovarvilág számára is új élőhelyet teremtenek.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: