0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Fontos a közös gondolkodás és együttműködés

A HungaroGreen 2023 kertészeti szakkiállítás első napján került sor a Több Zöld Várost Európának népszerűsítő kampány hazai záróeseményére.

Tizenhárom európai ország, köztük Magyarország 2021-ben döntött úgy, hogy részt vesz ebben a három évig tartó, az Európai Unió által támogatott kezdeményezésben. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke előadásában összefoglalta az elmúlt időszak hazai eredményeit.

Mi nem gyógyítunk, hanem megelőzünk, tevékenységünkkel megteremtjük az egészséges zöld környezetet, fogalmazott Orlóci László

A nemzetközi program célja, hogy megismertesse a politikusokat, önkormányzatokat, várostervezőket, ingatlanfejlesztőket, a témával foglalkozó szakembereket a városzöldítés, a városi zöldfelületek minőségének fontosságával.

Az előadó hangsúlyozta, hogy ez a program nem a nagyközönségnek szólt. Az együtt gondolkodást, az együttműködést ösztönözte az érdekelt felek között, mely során lehetőség nyílt a közös gondok és azok megoldási lehetőségeinek megbeszélésére.
A faiskolákat képviselő szervezetek által nyújtott pénzügyi támogatás és az Európai Uniótól származó társfinanszírozás biztosította a kampány hatékonyságát.

 

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) az egyik legerősebb uniós szakmai lobbiszervezet, ezért volt lehetősége ezt a pályázatot felvállalni.

Fontos a szerepük a témában, hiszen a zöldfelületek növényanyaga a faiskolákból kerül ki. A thegreencities.eu internetes oldalon találhatók meg a részt vevő országokban született információk és szakmai anyagok. A 2021-ben indult program eredményességét ez év végén mérik majd fel.

A kampány öt fő területet érintett, ezek az egészség, az éghajlat, a gazdaság, a biodiverzitás és a társadalmi kohézió. A szakma igyekszik felépíteni saját arculatát, hogy a téma iránt kevésbé érdeklődő politikusokat, döntéshozókat is meg tudja győzni a zöldfelületek minőségének fontosságáról.

Az egészség megőrzése mindenki számára elsődleges szempont. A szakmának ezzel kapcsolatosan kötelezettsége van. Tavaly a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik konferenciáján hangzott el a tiszti főorvos azon kijelentése, miszerint a díszkertész ágazat gyakorlatilag egészségügyi stratégiai ágazat. Mi nem gyógyítunk, hanem megelőzünk, tevékenységünkkel megteremtjük az egészséghez szükséges zöld környezetet, hangsúlyozta Orlóci László.

A jövőben erősíteni kell a szakmai részvételt az önkormányzati üléseken. Az előadó a kampány keretében több ülésen is részt vehetett, és azt tapasztalta, hogy magánemberként mindenki tisztában van a téma fontosságával, képviselőként ugyanakkor kevesen tudják, hogy ezen a téren mit is jelent a döntési felelősség.

Ahhoz, hogy a zöldfelületek minél hatékonyabban működjenek, szükség van a felelős döntéshozók közreműködésére.

Amíg ez nem történik meg, addig átütő sikert nem tudunk elérni. Természetesen vannak eredmények, de a kritikus tömeget nem léptük át, ennek pedig meg kell történnie, mondta a szakember. Magánemberként mindenki az ökológiai fordulatról beszél, de amikor valaki döntési helyzetbe kerül, akkor valahogy ez a szemlélet nem jelenik meg.

Fontos a lakossági kampány, biodiverz felületek létesítése. Ez utóbbi kifejezés ma nagyon népszerű, de az előadó szerint a természetközeli megfogalmazás talán pontosabb, a fenntartás, fenntarthatóság szempontjából ezt a kifejezést kell használniuk a szakembereknek.

A hároméves program keretében készültek szórólapok, kiadványok. Eredményesek voltak a Több zöld várost a fenntartható Európáért sorozatcím alatt futó hazai konferenciák is, hiszen ott olyan témák kerültek elő, amikről máshol még nem volt szó. Kerek egésszé alakult a kampány, foglalta össze az előadó a három év munkáját.

A Több Zöld Várost Európának népszerűsítő kampány részeként 2023-ban az Európa Zöld Városa nemzeti díj első helyezettje a budapesti Pünkösdfürdő park lett

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének életében ez volt az első ilyen jellegű nemzetközi megmérettetés, hiszen a szakmai szervezet vállalta a kampány hazai megvalósítását. A legfontosabb tanulság, hogy a szakmai szervezeteknek fel kell nőniük az ilyen típusú pályázatokhoz, az ezekkel járó feladatokhoz.

Egy érdekképviseleti szervezet számára, különösen akkor, ha az szakmaközi szervezet, csak egyetlen járható út van: professzionálissá kell válnia.

Ehhez apparátussal kell rendelkezni, amihez elsősorban pénzre van szüksége. Egy szakmai szervezet mindenek­előtt a saját szakmai körétől remélhet ilyen jellegű támogatást, az unióban ezek a szervezetek már régóta így működnek jól. Mi is ezen az úton haladunk, és ehhez kívánt az egész díszkertész szakmának sok sikert Orlóci László.

Tovább zöldülnek a hazai kistelepülések

Szeptember első hetében megkezdődött a Településfásítási Program harmadik ütemének őszi időszakában ültetendő sorfák kiszállítása az önkormányzatokhoz. 345 településen összesen 8000 sorfát ültetnek el, a legtöbbet Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Naponta öt-hat önkormányzathoz érkeznek meg az Agrárminisztérium által meghirdetett Településfásítási Program őszi időszakában telepítendő sorfák. A program harmadik ütemében összesen 10 ezer sorfa állt rendelkezésre, amelyből kétezret már elültettek tavasszal. A fennmaradó 8000 darabot mostantól kezdve november végéig juttatják el előre egyeztetett időpontban az egyes településekre, ahol gondoskodnak a fák elültetéséről. Az őszi időszakra igénylők között a legkisebb település a Baranya vármegyében található Bürüs, 41 lakóval; míg a 2023-as ütem legnagyobb lélekszámú települése, a több mint kilencezer lakosú Edelény is az őszi időszakban ültet. A települések a klímaváltozást és az eltérő helyi viszonyokat is jól tűrő 13 fafajból 10-30 sorfát választhattak a készlet erejéig, egy településre átlagosan 23 fa jutott. A sorfák kiszállításáról a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. gondoskodik. A program koordinálását az Országos Erdészeti Egyesület segíti, és az állami erdőgazdaságokkal együttműködve egy helyi erdész szakember is segít az ültetésben.
A Településfásítási Programot az Agrárminisztérium hívta életre az Országfásítási Program részeként. A rendszerváltozás óta legnagyobb belterületi fásítási program jó lehetőséget nyújt a 10 ezer lakosúnál kisebb települések zöldítésére. A program másik fontos célkitűzése, hogy népszerűsítse az erdőtelepítési lehetőségeket, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak Magyarország klímasemlegességi célkitűzéseinek megvalósításához. (AM)

 

 

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: