0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 22.

Szemelvények a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiából

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének előírásai értelmében minden részes félnek, így hazánknak is nemzeti stratégiát kell kidolgoznia a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására.

Nagyon sok oldalról próbáltam már körbejárni, mit is jelent a biológiai sokféleség, miért kell megőriznünk, és hogy személyesen mit is tehetünk érte. Most nézzük meg azt, hogy mi történik döntéshozói, kormányzati szinten e nemes ügy érdekében.

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének előírásai értelmében minden részes félnek, így hazánknak is nemzeti stratégiát kell kidolgoznia a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására.

Az első Nemzeti Biodiverzitás Stratégia a 2015–2020 közötti időszakra határozott meg célokat és feladatokat, összesen hat stratégiai területre bontva a hatalmas témakört. A lezárult időszak végén, 2021-ben elkészítették utólagos értékelését, majd újabb tízéves időszakra előirányzottan 2030-ig határozták meg az újabb irányelveket és célokat.

Az utólagos értékelésbe belepillantva láthatjuk, hogy csekély idő alatt is nagy változásokat lehet elérni.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelme

Mindenképpen szép eredmény, hogy 5 év alatt 41 új természeti terület vált védetté,
A rákosi vipera élőhelyének fejlesztésére is sor került

valamint az is megnyugvásra ad okot, hogy a 2015. évi 54%-ról 74%-ra nőtt a jóváhagyott fenntartási tervekkel rendelkező Natura 2000 területek aránya. Megkezdődött a kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek helyreállítása mellett a Kárpát-medence egyedi értékeit és társulásait őrző élőhelyek leromlásának megállítása, valamint sor került a kiemelt fontosságú állat- és növényfajok (pl.: túzok, kék vércse, rákosi vipera) élőhelyének javítására.

A táji diverzitás, a zöld infrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása

2019-ben elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, amely három szinten, 56 kategóriába sorolja be az ökoszisztémákat.

Ennek kapcsán a természetes és természetközeli területek átjárhatóságának biztosítása érdekében a madarak szabad mozgását akadályozó, földkábellel kiváltott szabadvezetékek hossza 2020-ban 9946,3 km-re nőtt, valamint 7380-ra gyarapodott a szigetelőburkolattal ellátott kiülőkkel felszerelt villanyoszlopok száma.

A mezőgazdasággal összefüggő kérdések

Magyarország továbbra is kiemelkedő szerepet tölt be a termesztett növények és a haszonállatok génmegőrzésében, így 2019-ben létrejöhetett a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ, melynek kiemelt feladata az állami génbanki hálózat kialakítása, különös hangsúlyt fektetve a tájfajták megőrzésére. A tájfajták természetes módon alkalmazkodtak egy-egy szűkebb régió természeti adottságaihoz, így a jövő biológiai alapjainak fontos bázisát jelentik. A tájfajták alkalmazkodóképességük által nagy szerephez jutnak az ökológiai gazdálkodásban és a helyi régiós termékek előállításában.

Jelenleg 80 gyümölcs és 13 elismert zöldségtájfajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben.

A fenntartható erdő- és vadgazdálkodás, valamint a vízi erőforrásaink védelme és fenntartható használata

Hazánk közreműködik a csíkosfejű nádiposzáta nemzetközi védelmében

Az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdők alkotják az erdészeti génrezervátumokat. Az erdők telepítését, felújítását, nevelését, illetve hosszú távú fenntarthatóságát elősegítő támogatási rendszerek esetében is nagyobb figyelmet kap a biológiai sokféleség megőrzése, az erdei genetikai erőforrások megőrzése, fejlesztése, valamint háborítatlan erdei élőhelyek kialakítása.

A vadgazdálkodás területén elmondható, hogy a gímszarvas és a dámszarvas állománya folyamatosan nő, és muflonból is jelentős állományok alakultak ki. A halgazdálkodás területén pedig kiemelendő, hogy 2016-tól megszűnt a kereskedelmi célú halászat az ország egész területén.

Az inváziós idegenhonos fajok (özönfajok) elleni küzdelem

2019-ben elkészült az első inváziós fajokról szóló jelentés, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó cselekvési terv is. Az ország számos pontján, valamint több Natura 2000 területen történt beavatkozás inváziós fajok visszaszorítására.

A nemzeti parki igazgatóságok az uniós jegyzéken felsorolt fajok mellett a jegyzéken nem szereplő, de Magyarországon súlyos problémát okozó idegenhonos inváziós fajok elleni védekezésre is jelentős erőforrásokat fordítanak, az általuk végzett természetvédelmi kezelés évek óta folyamatosan zajlik az ország különböző fertőzött területein.

Leggyakrabban selyemkóró, medvetalpfajok, mirigyes bálványfa, bíbor nebáncsvirág és nílusi lúd ellen történt védekezés, de ide tartozik a zöld juhar, a gyalogakác, az aranyvesszőfajok irtása és visszaszorítása is.
Aranyvessző

A földhasználók felelősségének felébresztéséhez 2016-ban bevezették az inváziós bírságot.

Hazánk szerepvállalása a nemzetközi biodiverzitás-védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtásában

A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályzó egyezmény (CITES) hazai végrehajtása során a szakhatóságok rendszeresen végeznek ellen­őrzéseket a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok illegális kereskedelmének megfékezésére, valamint alkotmányos kötelezettségünk a magyar mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzése, melynek sikerült is érvényt szereznünk.

Mindezek mellett hazánk aktív szerepet vállal a túzok, a ragadozómadarak, valamint a hazánkból költőfajként eltűnt csíkosfejű nádiposzáta és a kihaltnak nyilvánított vékonycsőrű póling védelmére létrehozott cselekvési tervek és jegyzőkönyvek munkájában, illetve nagy hangsúlyt fektet azok hazai végrehajtására.

Hazánkban nemcsak gazdasági-anyagi területeken áldoznak sokat csodálatos Kárpát-medencénk természeti értékeinek megóvásáért, hanem szakemberek és önkéntesek összehangolt és áldozatos munkája is hatalmas munkát képvisel.

A madármegfigyelők internetes jelzőrendszerbe felvitt adataitól a túrázók által lefotózott terjedő gyomok vegyszermentes irtásán át rengeteg apró − egymástól független, mégis láncolatot alkotó − munkafolyamat építi fel az utat. Az utat, ami közös jövőnk felé vezet.

Folyamatos a küzdelem az inváziós fajok ellen
Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: