0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

„Fejlesszetek, tartsatok állatot, mert van jövője!” Takarmányos kerekasztal Dabason

Bár a hatékonysági versenyből és a technológiák rohamos fejlődéséből szigorúan tilos kimaradni, pozitív a hazai takarmányfeldolgozók jövőképe.
Piacvezető versenytársait invitálta kerekasztalbeszélgetésre Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szeptember 26-án Dabason (Fotó: Czifrik Katalin)

Az állattenyésztés és azzal együtt a takarmánygyártás nyugat-európai csökkenése kedvező piaci lehetőségeket nyit számukra.  

Piacvezető versenytársait invitálta kerekasztalbeszélgetésre Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szeptember 26-án Dabason. Ünnepi volt az alkalom, hiszen a közel 45 éves cég Közép-Európa legmodernebb takarmányüzemét avatta fel. A több mint 6 milliárd forintos beruházással másfélszeresére emelkedik jelenlegi, egymillió tonnás gyártókapacitása, amivel stratégiai jelentőségű régiós gyártóközponttá válhat.

Kulik Zoltánnal Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője, Csavajda Zsolt, a DSM Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatóságának elnöke beszélgetett.

A DSM Nutritional Products Hungary Kft. Közép-Európa egyik legmodernebb premixüzemét működteti Újhartyánban.

Az itt gyártott évi közel 20 ezer tonna premix a hazai felhasználók mellett Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Csehország állattartó telepeire jut el.

Csavajda Zsolt szerint az arányok észrevehetően változnak az európai takarmányelőállításban. Az EU keményen beleállt a klímaharcba, aminek következtében Hollandiában, Németországban és Dániában csökken a haszonállat-állomány. Ennek valamilyen szinten a kelet-európai cégek lehetnek a nyertesei, legalábbis vannak erre utaló jelek.

Hasonlóan látja a helyzetet Balassa Gergely, aki szerint meghatározó lesz a piacokra a húsfogyasztás csökkenése és az ASP jelenléte is. Cége Magyarország egyik legjelentősebb premix- és késztakarmány gyártója. Fő tevékenysége a takarmány-előkeverékek (premixek) és késztakarmányok gyártása valamennyi gazdasági haszonállatfaj és hobbiállat részére. Az éves takarmány- és takarmányipari termék-kibocsájtása meghaladja a 440 ezer tonnát.

Varga Ákos szerint

a sertésfogyasztás ugyan valóban csökken Európában, de a baromfifogyasztás ezzel szemben nő. Az állományok ellátásához szükséges árualap előállítása pedig Kelet-Közép-Európába helyeződik át.

Az UBM jelenleg évente 700 ezer tonna tápegyenértékű takarmányt állít elő, amely várakozásuk szerint az egymillió tonnát is eléri a következő 3-5 évben. Romániába és Szerbiába terveznek akvizíciókat és sertésintegrációt építenek ki, vagyis abszolút pozitívan és aktívan fordulnak a jövő felé. Hozzátette: az élelmiszergazdaság piaci folyamatait a koncentráció és az integráció határozza meg, és ezeknek a változásoknak mindig lesznek vesztesei. Tőke, tudás és bátorság kombinációjára van szükség a talpon maradáshoz.

Az 1996-ban alapított UBM 100 százalékban magyar tulajdonú takarmánygyártó, gabona- és fehérjenövény-kereskedő cégcsoport. Évente mintegy 700 ezer tonna takarmányt és 12 ezer tonna premixet állít elő a legkorszerűbb technológiával. Fő exportpiacai: Szlovákia, Románia, Szerbia és Lengyelország.

Kulik Zoltán szerint most érdemes állatot tartani és ebbe beruházni, mert van jövője az ágazatnak. Egyértelműen érezhető, hogy Nyugat-Európából egyre inkább Kelet-Európába helyeződik át a nagyüzemi állattenyésztés súlypontja.

A nagyüzemi állattenyésztés súlypontja Nyugat-Európából egyre inkább Kelet-Európába helyeződik át (Fotó: MMg)

Mint elhangzott:

míg a brojlertakarmány felhasználása az elmúlt időszakban 4,5-5 százalékkal emelkedett globálisan, a sertéstakarmányé csökkent, és a legnagyobb mértékű, 6,75 százalékos Európában volt ez a visszaesés.

Jelenleg azonban már keresetté vált a sertés, és nyereséges az előállítása. A németországi kocalétszám 9 százalékos csökkenése pedig azt jelzi, hogy ez hosszabb távon is így maradhat, vagyis nem jár rosszul, aki sertésben gondolkodik.

Hasonlóan kedvező a víziszárnyas és a brojler piaci helyzete, ami a tejágazatról nem mondható el. Ha azonban megjelenik az alacsonyabb árbázisú alapanyag, ott is kedvezőbbé válhat a költség-haszonarány.

Érdemes elgondolkodni a jövőn és a hasznunkra fordítani a változásokat. például a mesterséges intelligenciát (Fotó: pixabay)

Mivel a hazai haszonállatállomány nem használja ki a takarmányipar kapacitásait, amelyik cég fejlődni akar, annak exportban kell gondolkodnia. Csavajda Zsolt elmondta, hogy a DSM Hungary több mint húsz éve foglalkozik külpiacai bővítésével, és számos szomszédos országban vannak üzemei, de az utóbbi években a hatékonyságnövelés vált elsődlegessé a premixgyártásban.

Azok a gyártó egységek, amelyek nem tudnak költséghatékonyan termelni, „be fognak süllyedni”, és oda fog koncentrálódni a termelés, ahol komoly háttérfejlesztés zajlott le.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány elsősorban Horvátországban és Romániában van jelen – mondta Balassa Gergely, aki szerint valóban a hatékonyságnövelés vált az ágazat legfontosabb feladatává. Emellett nagy a termelés árfolyamkitettsége, és nem mindegy, milyen gabonaárakkal dolgoznak, milyen távolságokból szállítják be az alapanyagot az egyes üzemek. Ugyanakkor az integráció és a koncentráció az utóbbi 3-5 évben felgyorsult az állattenyésztésben, és ehhez a takarmánygyártásnak is alkalmazkodni kell.

Az UBM a román és a szerb piacot látja leginkább perspektivikusnak, hiszen a tápszállítás nem bír el annyi kilométert költséghatékonyan, mint a premix. Mind a hazai, mind a külpiacokon jó terméket kell előállítani jó áron – mondta Varga Ákos -, de ami nagy különbség, hogy nagyon óvatosnak kell lennie egy magyar cégnek a külpiacokon a halasztott fizetésekkel kapcsolatban. Hozzátette: zseniálisnak tartja a Vitafort exportstratégiáját, amely a tudásexportra, a szellemi tőke kihelyezésére épül. Ezzel lehet véleménye szerint gyorsan, hatékonyan és jövedelmezően előre haladni a kivitelben, hiszen tőlünk keletebbre és délebbre még sok területen elmaradottabb a szaktudás.

A Vitafort a szlovák, cseh, román és moldáv hisztorikus piacai mellett az elmúlt 10-11 évben kezdett a feltörekvő piacok, elsősorban Ázsia felé fordulni

– mondta Kulik Zoltán. Valóban a know-how-hoz, a K+F-hez kapcsolják a termékeket és szolgáltatásokat. Igyekeznek azokra az „unikális” területekre bejutni, amelyekhez a nagy országok, illetve nagy cégek nem, vagy nem olyan módon férnek hozzá.

A szakember azt is megerősítette: mivel jelentősen megdrágult a finanszírozás az elmúlt 3-5 évben, „félelmetes különbséget” jelent megtérülésben, hogy egy megrendelő 8, 30 vagy 60 napra fizet.

A forgóeszközfinanszírozás költsége 2-3 éve még a töredéke volt a jelenleginek, a változásnak egy-két éven belül be kell épülnie a termékek árába (Fotó: MMg)

Az UBM Csoport éves forgalma 240 milliárd forint volt tavaly, amiből mintegy 140 milliárdot tett ki a takarmányelőállítás, de 6 milliárdot vitt el belőle a banki kamatszolgálat– reagált Varga Ákos.  A forgóeszközfinanszírozás költsége 2-3 éve még a töredéke volt a jelenleginek, a változásnak egy-két éven belül be kell épülnie a termékek árába.

Az elmúlt két év viharos időszaka a takarmánygyártókat sem kímélte. Kinek mi okozta a legnagyobb kihívást? – kérdezte a házigazda.

Csavajda Zsolt szerint „nem esett jól”, hogy az aminosavaknak 2022 elején magas volt az ára és ellátási problémák is jelentkeztek, majd miután viszonylag drágán bekészleteztek, leesett az igény. A másik komoly problémájuk – elsősorban az anyavállalaton keresztül -, hogy a vitaminárak „szédületes mélységbe” zuhantak.

Mint elhangzott,

nem volt jó stratégia, hogy 20-25 éve mindenki delegálta az adalékanyaggyártást Kínába, mert most sok alapanyag tekintetében kiszolgáltatottak lettek az akkori rövidlátásnak köszönhetően.

Balassa Gergely szerint az elmúlt két évben nehéz volt eldönteni, hogy hosszú vagy rövidtávú stratégiákat kövessenek-e. Sokszor a legkomolyabb elemzésekre alapozott döntések sem bizonyultak jónak, ami sok fejfájást okozott.

Varga Ákos másként élte meg a nehézségeket, mert szerinte azok muníciót is adtak, vagyis a kudarcokból is rengeteget lehetett tanulni. Hozzátette: véleménye szerint a jó üzleti döntésekhez a megfelelő információ mellett intuícióra is szükség van.  Jelenleg alacsony áron lehet beszerezni az alapanyagot, de drága a forgóeszközfinanszírozás, ami miatt nehéz eldönteni, hogy érdemes-e raktározni. Ugyanakkor sok olyan eszközt be lehet vetni, amilyen például a tőzsde, amiket korábban nem alkalmaztak. Érdemes elgondolkodni a jövőn és a hasznunkra fordítani a változásokat. Ilyen változás egyebek mellett a mesterséges intelligencia térhódítása: 3-5-8 éven belül lemarad, aki nem integrálja a működésébe.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: