Az állattenyésztés és azzal együtt a takarmánygyártás nyugat-európai csökkenése kedvező piaci lehetőségeket nyit számukra.  

Piacvezető versenytársait invitálta kerekasztalbeszélgetésre Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szeptember 26-án Dabason. Ünnepi volt az alkalom, hiszen a közel 45 éves cég Közép-Európa legmodernebb takarmányüzemét avatta fel. A több mint 6 milliárd forintos beruházással másfélszeresére emelkedik jelenlegi, egymillió tonnás gyártókapacitása, amivel stratégiai jelentőségű régiós gyártóközponttá válhat.

Kulik Zoltánnal Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezetője, Csavajda Zsolt, a DSM Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatóságának elnöke beszélgetett.

A DSM Nutritional Products Hungary Kft. Közép-Európa egyik legmodernebb premixüzemét működteti Újhartyánban.

Csavajda Zsolt szerint az arányok észrevehetően változnak az európai takarmányelőállításban. Az EU keményen beleállt a klímaharcba, aminek következtében Hollandiában, Németországban és Dániában csökken a haszonállat-állomány. Ennek valamilyen szinten a kelet-európai cégek lehetnek a nyertesei, legalábbis vannak erre utaló jelek.

Hasonlóan látja a helyzetet Balassa Gergely, aki szerint meghatározó lesz a piacokra a húsfogyasztás csökkenése és az ASP jelenléte is. Cége Magyarország egyik legjelentősebb premix- és késztakarmány gyártója. Fő tevékenysége a takarmány-előkeverékek (premixek) és késztakarmányok gyártása valamennyi gazdasági haszonállatfaj és hobbiállat részére. Az éves takarmány- és takarmányipari termék-kibocsájtása meghaladja a 440 ezer tonnát.

Varga Ákos szerint

Az UBM jelenleg évente 700 ezer tonna tápegyenértékű takarmányt állít elő, amely várakozásuk szerint az egymillió tonnát is eléri a következő 3-5 évben. Romániába és Szerbiába terveznek akvizíciókat és sertésintegrációt építenek ki, vagyis abszolút pozitívan és aktívan fordulnak a jövő felé. Hozzátette: az élelmiszergazdaság piaci folyamatait a koncentráció és az integráció határozza meg, és ezeknek a változásoknak mindig lesznek vesztesei. Tőke, tudás és bátorság kombinációjára van szükség a talpon maradáshoz.

Az 1996-ban alapított UBM 100 százalékban magyar tulajdonú takarmánygyártó, gabona- és fehérjenövény-kereskedő cégcsoport. Évente mintegy 700 ezer tonna takarmányt és 12 ezer tonna premixet állít elő a legkorszerűbb technológiával. Fő exportpiacai: Szlovákia, Románia, Szerbia és Lengyelország.

Kulik Zoltán szerint most érdemes állatot tartani és ebbe beruházni, mert van jövője az ágazatnak. Egyértelműen érezhető, hogy Nyugat-Európából egyre inkább Kelet-Európába helyeződik át a nagyüzemi állattenyésztés súlypontja.

Mint elhangzott:

Jelenleg azonban már keresetté vált a sertés, és nyereséges az előállítása. A németországi kocalétszám 9 százalékos csökkenése pedig azt jelzi, hogy ez hosszabb távon is így maradhat, vagyis nem jár rosszul, aki sertésben gondolkodik.

Hasonlóan kedvező a víziszárnyas és a brojler piaci helyzete, ami a tejágazatról nem mondható el. Ha azonban megjelenik az alacsonyabb árbázisú alapanyag, ott is kedvezőbbé válhat a költség-haszonarány.

Mivel a hazai haszonállatállomány nem használja ki a takarmányipar kapacitásait, amelyik cég fejlődni akar, annak exportban kell gondolkodnia. Csavajda Zsolt elmondta, hogy a DSM Hungary több mint húsz éve foglalkozik külpiacai bővítésével, és számos szomszédos országban vannak üzemei, de az utóbbi években a hatékonyságnövelés vált elsődlegessé a premixgyártásban.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány elsősorban Horvátországban és Romániában van jelen – mondta Balassa Gergely, aki szerint valóban a hatékonyságnövelés vált az ágazat legfontosabb feladatává. Emellett nagy a termelés árfolyamkitettsége, és nem mindegy, milyen gabonaárakkal dolgoznak, milyen távolságokból szállítják be az alapanyagot az egyes üzemek. Ugyanakkor az integráció és a koncentráció az utóbbi 3-5 évben felgyorsult az állattenyésztésben, és ehhez a takarmánygyártásnak is alkalmazkodni kell.

Az UBM a román és a szerb piacot látja leginkább perspektivikusnak, hiszen a tápszállítás nem bír el annyi kilométert költséghatékonyan, mint a premix. Mind a hazai, mind a külpiacokon jó terméket kell előállítani jó áron – mondta Varga Ákos -, de ami nagy különbség, hogy nagyon óvatosnak kell lennie egy magyar cégnek a külpiacokon a halasztott fizetésekkel kapcsolatban. Hozzátette: zseniálisnak tartja a Vitafort exportstratégiáját, amely a tudásexportra, a szellemi tőke kihelyezésére épül. Ezzel lehet véleménye szerint gyorsan, hatékonyan és jövedelmezően előre haladni a kivitelben, hiszen tőlünk keletebbre és délebbre még sok területen elmaradottabb a szaktudás.

– mondta Kulik Zoltán. Valóban a know-how-hoz, a K+F-hez kapcsolják a termékeket és szolgáltatásokat. Igyekeznek azokra az „unikális” területekre bejutni, amelyekhez a nagy országok, illetve nagy cégek nem, vagy nem olyan módon férnek hozzá.

A szakember azt is megerősítette: mivel jelentősen megdrágult a finanszírozás az elmúlt 3-5 évben, „félelmetes különbséget” jelent megtérülésben, hogy egy megrendelő 8, 30 vagy 60 napra fizet.

Az UBM Csoport éves forgalma 240 milliárd forint volt tavaly, amiből mintegy 140 milliárdot tett ki a takarmányelőállítás, de 6 milliárdot vitt el belőle a banki kamatszolgálat– reagált Varga Ákos.  A forgóeszközfinanszírozás költsége 2-3 éve még a töredéke volt a jelenleginek, a változásnak egy-két éven belül be kell épülnie a termékek árába.

Az elmúlt két év viharos időszaka a takarmánygyártókat sem kímélte. Kinek mi okozta a legnagyobb kihívást? – kérdezte a házigazda.

Csavajda Zsolt szerint „nem esett jól”, hogy az aminosavaknak 2022 elején magas volt az ára és ellátási problémák is jelentkeztek, majd miután viszonylag drágán bekészleteztek, leesett az igény. A másik komoly problémájuk – elsősorban az anyavállalaton keresztül -, hogy a vitaminárak „szédületes mélységbe” zuhantak.

Mint elhangzott,

Balassa Gergely szerint az elmúlt két évben nehéz volt eldönteni, hogy hosszú vagy rövidtávú stratégiákat kövessenek-e. Sokszor a legkomolyabb elemzésekre alapozott döntések sem bizonyultak jónak, ami sok fejfájást okozott.

Varga Ákos másként élte meg a nehézségeket, mert szerinte azok muníciót is adtak, vagyis a kudarcokból is rengeteget lehetett tanulni. Hozzátette: véleménye szerint a jó üzleti döntésekhez a megfelelő információ mellett intuícióra is szükség van.  Jelenleg alacsony áron lehet beszerezni az alapanyagot, de drága a forgóeszközfinanszírozás, ami miatt nehéz eldönteni, hogy érdemes-e raktározni. Ugyanakkor sok olyan eszközt be lehet vetni, amilyen például a tőzsde, amiket korábban nem alkalmaztak. Érdemes elgondolkodni a jövőn és a hasznunkra fordítani a változásokat. Ilyen változás egyebek mellett a mesterséges intelligencia térhódítása: 3-5-8 éven belül lemarad, aki nem integrálja a működésébe.