Tojásfogyasztás
Az egy főre jutó tojásfogyasztás az elmúlt tíz évben 10 százalékkal nőtt, 2013-ban 214 db/fő/év volt, jelenleg 236 tojás/fő/év. Éves szinten összesen 2296 millió darab a hazai fogyasztás, ami szintén nőtt 2012 óta, amikor még 2,112 milliárd volt. Magyarország nem önellátó tojásból, importra szorul, amit főleg Lengyelországból elégítünk ki.
Az idei első negyedév tojóházi telepítését (1112,12 ezer egyed) követően a második negyedév csökkenő tendenciát mutatott (548,172 ezer egyed). Az év első felében összesen 1,696 millió tyúkot telepítettek, ami mintegy 20 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az erőteljes csökkenés a jelentések időbeli csúszásából is adódhat, de mindenképpen csökkenés jellemzi az ágazatot.
Az idei első félévben 621,24 millió tojás volt a termelés, míg tavaly 608,34 millió. A második negyedévben 307,52 millió tojást termelt az ágazat, mintegy 2 százalékkal kevesebbet, mint az első negyedévben. Az első félévben összességében 2 százalékkal több tojást termelt az ágazat, mint 2022 azonos időszakában.
A második negyedéves termelői ár az első három hónap átlagához képest csökkent, nettó 52,65 Ft volt az április-június hónapok átlaga. Az első félév 55,78 forintos átlagára 67 százalékkal több volt, mint az előző év féléves átlagára, ami az önköltség növekedésének „köszönhető”. Éven belül viszont csökkent az ár, az első negyedév átlagárától (58,9 Ft/db) 10,6 százalékkal elmaradt a második negyedévi.
A csomagolóhelyi árak hasonló tendenciát mutattak. Az első félév átlagára 66,72 Ft/db volt, 80 százalékkal nagyobb a tavalyi első félév átlagáránál. Húsvét után viszont csökkent az ár. A második negyedéves átlagár 64,74 Ft/db volt, 61 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakánál, ellenben 5,75 százalékkal kevesebb az első negyedév átlagáránál (68,69 Ft/db).
A piaci fogyasztói bruttó árak is növekedtek, mind a negyedéves átlagárat, mind a féléves átlagárat tekintve. A 2. negyedév átlagára bruttó 84,9 Ft/tojás volt, 58,33 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Az első félév átlagára 84,45 Ft/db volt, 66,9 százalékkal magasabb a tavalyi félév átlagárához képest. Éven belül minimális növekedés volt jellemző az első negyedévi 83,99 Ft/db-os átlagárhoz képest (+1,1 százalék).
A bolti árak valamelyest magasabbak voltak a piaci áraknál. A 2. negyedévi átlagár bruttó 87,19 Ft/db volt, 1,25 százalékkal alacsonyabb az első negyedévinél (88,3 Ft/db). Az előző év azonos időszakának árához képest 45,14 százalék volt az emelkedés mértéke. A féléves átlagár 87,74 Ft/db volt. Az előző év azonos időszakának árához képest az emelkedés mértéke 60,72 százalékos volt. A fogyasztói árakat erőteljesen behatárolta a kormány „árstop”-nak nevezett intézkedése, ráadásul a bolti ár hatással volt a termelői tojás árára, keresletére is: az árstop nem tette lehetővé a termelői ár további emelését.
A takarmányárak az előző év azonos időszakához képest még mindig emelkedtek, viszont éven belül már érzékelhető volt csökkenés az év elejéhez képest. Az előző év azonos időszakához képest a növekedés mértéke 40-55 százalék volt, minden kategóriában. (A második negyedév átlagárai: jércenevelő 17 243 Ft/100 kg, tojó I. 16 194 Ft/100 kg).
A takarmányárak mellett az önköltséget befolyásoló egyéb tényezők ára is nőtt. Az orosz-ukrán háború miatt drágult az energia, emiatt a termelőknek és a csomagolóhelyeknek olyan képességekre kellett igen rövid idő alatt szert tennie, amire azelőtt nem volt szükségük. Ugyanis el kellett dönteniük, hogy mennyiért, milyen mennyiségben és mennyi időre, és legfőképpen hogy kivel kötnek megállapodást az energia beszerzésére.
A nagyobbaknak viszont, akik a kedvezőbb ártípusban is szerződhettek, előre meg kellett finanszírozniuk ezt a költségelemet, ami szintén költségnövelő tényezőként jelentkezett a termelésben.
Fokozta a nehézségeket, hogy több ukrán élelmiszert, köztük a tojást is vámmentesen lehetett behozni az országba az Európai Unió intézkedése következtében.
Míg 2021-ben egész évben összesen 7602 tonna tojás és tojástermék érkezett Ukrajnából az Európai Unió területére, addig 2022-ben 25 644 tonna, 2023-ban szeptember közepéig 32 746 tonna. 2021 azonos időszakához képest idén a 7,5-szeresére nőtt az ukrán import (748%!) (5. ábra).
A tojáspiacot most az az augusztusban életbe lépett szabály vezérli, miszerint az 1 milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolító áruházaknak bruttó beszerzési áron kell értékesítenie a tojást, tehát nem tehetnek rá kereskedelmi hasznot. Sajnos, a termelői tojás árára ez is árletörő hatással van, de míg az áruházak az emiatt elszenvedett veszteséget ráterhelik más termékekre, addig a csak tojásforgalmazással foglalkozó kereskedők ezt nem tudják megtenni. Mostanság a vásárlók körében előrelépett az ár a fontossági sorrendben, ezért sok a boltokban a külföldről behozott tojás, ami nekünk nem kedvez.
S egy kis örömteli büszkeség a végére: A Tojásszövetség, spanyol és francia testvérszervezeteivel (INPROVO és SNIPO), európai uniós támogatást kap a tojásfogyasztás promótálására 2023 és 2025 között. A projekt lehetővé teszi, hogy megfelelően kommunikáljuk a fogyasztóknak a tojásfogyasztás fontosságát a fenntartható és kiegyensúlyozott étrendben, valamint hogy tovább javítsuk a tojás fogyasztói megítélését. A kampány az alábbi területeket célozza meg:
- Edukálni a fogyasztókat a különböző tartási módokról (előzetes felmérések alapján a fogyasztók 40 százaléka nincs tisztában velük).
- Felhívni a fogyasztók figyelmét a csomagoláson és a tojáson található jelölésekre, kódokra (60 százalékuk nem ismeri őket).
- A tojás mint alapvető élelmiszer megítélését javítani.
- Az Európai Unióban termelt tojás megítélését javítani.
A kommunikációs stratégia elsősorban online felületekre koncentrál, de amellett intenzív kampányt tervezünk különböző célcsoportú rádiókban is, spotos és non-spot megjelenésekkel is.
A három kedvezményezett nagyon szorosan együttműködik a kampányban: közösen tervezzük meg és hajtjuk végre a tevékenységeket, az adott ország egyedi igényeit is figyelembe véve.
