0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

Gyorsan kell eltávolítani tűzelhalással fertőzött hajtásokat

Az USA több államában számos almafajtán elvégzett metszési kísérletek eredményét ismerteti a Good Fruit Grower, amelyekben a tűzelhalás kezelésére szolgáló jó gyakorlatot hasonlítják össze más módszerekkel.
A tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium virágzáskor vagy sebeken át fertőz, és gyorsan a fás részekbe jut, ahol egyre terjedő elhalást, illetve rákos sebeket okoz.

Érzékeny fajtán a visszacsonkolás sem menti meg a fátSúlyos esetben az egész fa elpusztul. Almát, körtét, birset, naspolyát és más rózsafélék családjába tartozó fákat, bokrokat (galagonya, berkenye, madárbirs) betegít meg. Gyümölcseink közül a naspolya a legérzékenyebb a fertőzésre, aztán birs, körte és alma a sorrend. Általában a fertőzött részek gyors eltávolításával védekeznek ellene, és mint a kísérletek összegzéséből kiderült, a gyorsaság a legfontosabb szempont.

A baktérium meleg, párás, enyhén csapadékos időben fertőz leginkább, rovarok is átvihetik egyik növényről a másikra, de terjed széllel, virágporral, esővel, művelőeszközzel. Hajtáson a jellegzetes, kampósbotszerűen meghajlott hajtáscsúcs, és alatta az elszáradt, megbarnult, de a hajtáson maradó levelek jelzik a betegséget. A baktérium a gyümölcsbe is behatol. Párás, meleg időben baktériumnyálka jelenik meg a beteg részeken, a rákos sebekben, ami a további fertőzés táptalaja.

Az összehasonlító kísérletben vizsgálták a visszametszett rész hosszának, a metszőolló fertőtlenítésének, a csonkos visszametszésnek a szerepét a betegség kiújulásában. Az USA-ban a jó gyakorlat szerint a beteg részeket 30-40 centiméteres ráhagyással kell levágni a fákról, és a metszőollót fertőtleníteni kell. Nem értek el jobb eredményt akkor sem, ha kétszer ilyen hosszú egészséges résszel együtt vágták vissza a beteg ágakat.

Rendszeresen figyeljük meg a fák egészségi állapotát, mert a tűzelhalás ellen a gyors beavatkozás a leghatékonyabb

Erős fertőzés esetén azzal szokták gyorsítani a munkát az amerikai almatermesztők, hogy kézzel törik ki a beteg hajtásokat. Mint kiderült, ez nemhogy nem jó megoldás, hanem egyenesen rontja a növényegészségügyi helyzetet az ültetvényben, mert több fertőző anyag szóródik szét, mint metszés után.

Annak viszont nincs számottevő hatása, ha kihagyják a metszőolló fertőtlenítését. A jó gyakorlat fertőtlenítés nélkül hasonló eredményre vezetett, mint eredeti formájában.

Kisebb eséllyel jut el a baktérium a törzsbe, ha visszavágáskor 15 centiméteres csonkot hagynak a fán. Ezen ugyan továbbterjedhet a fertőzés, de nem jut el a törzsig, ahol a fa nagy részének pusztulását okozná. A csonkot aztán a téli metszéskor kell levágni a fáról, amikor a melegkedvelő kórokozó nincs aktív állapotban.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Magazin ajánló: