0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Határon át: a Karancs-Medves

Bár északi szomszédunkat leginkább természetes határok, vízfolyások választják el tőlünk, a Karancs-Medves vidékén a két ország természetföldrajzi értelemben és geológiai kialakulását tekintve is szorosan összefügg egymással.

A turisztikai látnivalókban bővelkedő tájat egyre többen fedezik fel, nem véletlen, hogy ezen a területen hozták létre a világ első, határokon is átnyúló geoparkját, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparkot.

A Karancs
A Karancs-kilátóból gyönyörű panoráma nyílik

Palócföld nyugati, hegyes, erdős vidékén járunk. Szépen fejlődik a térség, rendben tartott túrautak, tanösvények, felújított épületek, új szolgáltatások várják a turistákat. A számos természeti, geológiai és kulturális látnivaló, a tájban megbúvó idilli palóc falvak tornácos házai ugyanolyan romantikusak, mint a hegytetőkön ülő várromok.

A könnyen végigjárható túraútvonalaknak, elérhető árú szálláshelyeknek köszönhetően a családos és fiatal korosztály számára is egyre vonzóbb a terület.

A palóc népcsoport élő hagyományai miatt pedig azonnal otthon érzi magát a látogató. A palócság hírnevének megalapozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett e táj szülötte, Mikszáth Kálmán, kiváltképp A jó palócok című novelláskötetével. Palócföld lakóit általában a kétféle „a” hangot használó nyelvjárás köti össze a köztudatban, de ezen kívül a folklór, valamint érdekes szokások és viseletek is, amikért érdemes idelátogatni és azokat megismerni.

Vadregényes táj

Görbeországnak nevezte Mikszáth e vidéket, a dimbes-dombos, hullámzó tájat. Ha erre vezet az utunk, lépten-nyomon tarka szántók és legelők közé ékelődő erdőfoltok és tavak tűnnek elénk. Nemcsak a kultúrája különleges Magyarország eme szegletének, Szlovákia közvetlen szomszédságának, de a vadregényes táj is ámulatba ejtő. E földrajzi egység valójában két, geológiailag elkülönülő részből áll.

A Medves a határon túl lévő Ajnácskői hegységhez csatlakozó bazalttömb, míg a Karancs kialakulása ennél fiatalabb, andezit kúpokból álló terület. Legmagasabb pontja a Karancs 729 méterre kiemelkedő vulkáni eredetű hegyvonulata.

Növényföldrajzi  értelemben pedig az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék Agriense flórajárásának része, amely átnyúlik a Felvidékre.

A Salgó várához is több monda kötődik

A Karancs gyakran felhőbe burkolódzó ormát Palóc Olymposnak is nevezik, még a szomszédos vármegyék jóformán minden nagyobb magaslatáról, valamint az Ipoly-völgy középső szakaszáról is látható. A csúcsán áll az Ipoly Erdő Zrt. által felújított és karbantartott 22,4 méter magas kilátó. E kilátó műszaki alapjául egy bányászattörténeti műtárgy (korábbi olajkitermelő torony) szolgál, mintegy kapcsolódva a táj sok évszázados ipartörténeti hagyományaihoz.

Tiszta időben a Mátra és a Tátra vagy a Bükk és a Börzsöny irányában felnyíló panorámában gyönyörködhetünk. Innen végigtekintve a szakszerűen kezelt erdők határozzák meg a tájképet.
Fa harangláb a Kápolna-hegyen

Az évszázados bányászati tevékenység és a hosszú ideig ezt szolgáló erdőhasználat nyomai ebből a perspektívából már egyáltalán nem érzékelhetők. A kilátótól 700 méterre eső Kápolna-hegyen 13. századi alapokon áll a Szent Margit-kápolna, jeles Péter- és Pál-napi búcsújáróhely. Itt található az Ipoly Erdő Zrt. által adományozott fa harangláb is.

A helyhez érdekes legenda kötődik: a hagyomány szerint IV. Béla a gyászos Muhi ütközet után erre menekült kísérőivel, ám mikor a Tarján-patakon átugratott, a lova a lábát törte. Két testvér, a király hűséges katonái átadták lovukat a IV. Bélának, szembeszálltak az ellenséggel, és ez megkönnyítette a király továbbjutását. A két vitéz szerencsésen életben maradt, és amikor IV. Béla visszatérhetett a lerombolt országba, birtokot adományozott megmentőinek a Tarján-pataknál. Úgy tudják, hogy a Karancson álló kápolnát is maga a király építtette a megmenekülése emlékére, és azt lányáról, Margitról nevezte el.

Szent Margit-kápolna

Óriások orgonái

A gyönyörű környezet és a természeti különlegességek (felszíni formák, növényzet, állatvilág) kiváló túrázási lehetőségeket nyújtanak a Medves-fennsíkon. Kevesen tudják, hogy nálunk található Közép-Európa legnagyobb területű bazaltfennsík ja, ami 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik. Északi része az országhatáron túlnyúlva a szlovákiai Abroncsospuszta településnél ér véget. Jól megközelíthető, hiszen szerteágazó túraútvonalakkal behálózott.

Szép kilátás nyílik a fennsíkról a környező hegyekre, várakra. A Karancs-Medves kistáj egyik gyöngyszeme a Medves-fennsíkot délkeleti irányból lezáró, három bazaltkúpból álló tanúhegycsoport.

A fő tömböt a Nagy Szilváskő (625 m) képezi, amely hatalmas dómként magasodik Szilváskőpuszta és a Bárna-patak völgyfője fölé. Legmegragadóbb látványa a kőbányászat következtében felszínre került, 35-40 méter magasságú bazaltoszlopokból álló sziklafal, ahol úgy állnak a kissé megdőlt bazaltoszlopok, mint egy katedrális orgonasípjai.

Riolittufaömlés Kazár szomszédságában

A bazaltoszlopok tövétől jelzett turistaút vezet fel a szikla tetején lévő kilátóhelyhez. Salgóbánya felett sziklacsúcson emelkedik Salgó vára. A várromról csodálatos körpanoráma nyílik, az oromról kitekintve a látogató úgy érezheti, mintha repülne a hegyek-völgyek felett. Feltűnik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. Ha arra járunk, semmiképp ne hagyjuk ki a Boszorkánykő különleges alakú sziklájához vezető szép erdei ösvényt sem, a vártól csak néhány percig tart az út. Sok magyarázata van a szikla elnevezésének, a legtömörebb szerint ott gyűltek össze a boszorkányok esténként. A kő alatti barlang helyi elnevezése „Mari néne lyuka”.

Bazaltoszlopokból álló sziklafal

Várak a végeken

A Salgó várhoz is kapcsolódik török kori monda, 1554-ben Hamza bég csellel vette be a sziklára épített erősséget. Hatalmas faágyút faragtatott, és azt bivalyokkal, nagy zajjal a várral szembeni dombra vontatta. A várbeliek megijedtek, és az éj leple alatt megszöktek. Salgón – úti jegyzetei szerint – Petőfi is járt, a vár megragadta a képzeletét, a hagyomány szerint itt írta Salgó című versét.

Az ország határán áll a Somoskői vár

Mivel a két vár közt jó az összelátás, Somoskő várának sziluettjét célba véve – a tanösvény útvonalán – kellemes vonalvezetésű ösvényen haladunk. Útközben források friss vizével csillapíthatjuk szomjunkat.

Ha szerencsénk van, láthatunk ritkaságszámba menő állatfajokat, császármadarat vagy kék galambot a Karancsban, a növények közül pedig a hazánkban kevés helyen előforduló vörös áfonyát vagy kétlevelű árnyékvirágot.
Friss vizű patakok csordogálnak az ösvények mentén
A Petőfi-kunyhó a költő látogatásának állít emléket

Megpihenhetünk a Salgó és Somoskő vára között félúton fekvő Eresztvényben, az Ipoly Erdő Zrt. által kialakított játszótéren. Itt van a Novohrad-Nógrád Geopark központi épülete is, onnan érdemes végigmenni a mintegy 1,5 kilométer hosszú, Petőfi sétánynak nevezett útvonalon, míg végül elérjük az ország határán álló impozáns Somoskői várat. A várban sok történelmi személy megfordult, többek közt Balassi Bálint is itt ismerkedett meg későbbi szerelmével, Losonczy Annával.

Természetesen Petőfi Sándor is meglátogatta a várat, ennek emlékét őrzi a vár alatti faház, a Petőfi-kunyhó. A helybeliek úgy tudják, hogy ott vendégelték meg Petőfit édes és aludttejjel. Ma a költővel kapcsolatos ki állítást megtekinthetjük a boronaházban.
Salgótarján látképe
A híres bazaltorgonák

Somoskő vára alatt a híres bazaltorgonát feltétlenül meg kell nézni. A várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. Továbbhaladva, a már szintén szlovák területen húzódó tanösvény menti kőtenger és a Macskalyuki bánya is érdekes látvány.

A határ túloldalán áll Ajnácskő különös alakú vulkáni kúpja, a csúcsán kopár sziklaorommal és falmaradványokkal.

A hagyomány szerint már honfoglalás előtt vár állott a hegyen. A tatárjárás után megerősítették a falakat, és később is szerepet játszott a hadműveletekben. A török időkben a Füleki vár őrsége tartózkodott itt. Később kurucok és labancok kezén is volt az erősség, amíg 1703-ban a vár le nem égett. 1709-ben gróf Bercsényi Miklós fővezér rövid ideig megszállt a várban, és az udvarán végeztette ki a hazaáruló Szegedi Ignácot. Később a várat elhagyták a lakói, és a lakatlan, leromlott vár köveit a környékbeli lakosság elhordta.

Középbánya-tó a Medves-fennsíkon

Ahol megpihenhetünk

Az Ipoly Erdő Zrt. Somoskői Kirándulóközpontja és a Vadaspark az év minden napján nyitva van, fogadóépülete a vártól 400 méterre, a Medves-fennsík peremén, a Salgótarjánhoz tartozó Somoskőn található. 2015-től szálláslehetőséggel és szolgáltatásokkal, vadasparkkal várja a környékre látogatókat, egyszerre 45 főnek tud korszerű szállást nyújtani. A közeli Somoskőújfalu különlegessége, hogy két patakjának vizei közül az egyik a Dunába, a másik a Tiszába tart. A Medves-fennsíkról Salgóbánya településrész irányába indulva, az itteni szállodaépület melletti erdei úton felkereshetjük a leghosszabb, Magyarország határain belül eredő és torkolló folyó, a Zagyva forrását.

Ajnácskő vulkáni kúpja

Geopark a határon át

A Novohrad-Nógrád Geopark a határ menti régiót foglalja magában – 64 magyar és 28 szlovákiai települést érint a két ország területén. Azon túl, hogy számos lenyűgöző földtani képződmény (geosite) az Ipoly Erdő Zrt. vagyonkezelt területén található, a társaság negyedrészben tulajdonos is a Geopark Kft.-ben. A Geopark célja, hogy megőrizze és bemutassa a régió kulturális, természeti és történelmi örökségét, valamint kiemelje a földtani jelentőségét. A Novohrad-Nógrád Geopark az UNESCO Globális Geoparkok Hálózatához tartozik, ami további elismerést jelent a terület számára. A Geopark felfedezése során a látogatók betekintést nyerhetnek a földtani folyamatokba, élvezhetik a lenyűgöző tájat és megismerhetik a régió gazdag természeti és kulturális örökségét.

Barton Zsolt
erdőgazdálkodási főmunkatárs
Ipoly Erdő Zrt.Fotók: Kirisics Lajos, Szigeti Ferenc

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: