0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

A Küküllő bormesterei

Kelementelke a folyóvölgyben megbúvó település a Küküllői-menti borvidék keleti szélén. A Maros megyei falu határában valamikor 80 hektár szőlőt műveltek, napjainkban az egykor virágzó szőlőkultúrát alig 4,5-5 hektár jelzi.
Illusztráció

Kelementelke a folyóvölgyben megbúvó település a Küküllői-menti borvidék keleti szélén. A Maros megyei falu határában valamikor 80 hektár szőlőt műveltek, napjainkban az egykor virágzó szőlőkultúrát alig 4,5-5 hektár jelzi. Ebből pedig az Orbán család vállat magára 1,5 hektárt. Orbán Ottóval és Balázzsal az OMÉK-on találkoztunk.

Bárhol és bármikor kóstolva izgalmas tételeket mutattak be, karakteres borokat készítenek, finom savakkal, mindezt jól beérett szőlőből.

Ahogyan Orbán Ottó kiemelte, olyan a klíma és a talaj, hogy a késői szüret ellenére megmaradnak a savak, nem égnek el.

Kelementelkén régi hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A Kisküküllő, vagyis a Küküllő-menti borvidék, valamikor a történelmi Magyarország egyik legnagyobb borvidéke volt, olyan híres fajtával, mint a Királyleányka. Meg kell említeni a Neuburgert, a szászok által behozott szőlőfajtát, amely a mai Magyarország alig ismert, Erdélyben viszont, ahol szászok éltek, Nagyenyed környékén elterjedt volt. „Sajnos már nagyon kevés termelőnek van. A valóság az, hogy egyre kevesebb az olyan ember, aki a szőlőben látja a jövőt”- magyarázta a szakember hozzátéve, míg Magyarországon a borászat fellendítői a svábok voltak, Erdélyben a szászok játszottak jelentős szerepet.

A valamikori borvidék Erdőszentgyörgynél kezdődött, és elhúzódott egészen Balázsfalváig. Ez légvonalban mintegy 70 kilométeres távolság.

Ahogyan tartunk Kelementelkétől délnyugatnak, elhagyjuk Balavásárt, és utána a Kisküküllő jobb partján a magyar falvak, bal partján már szinte tiszta száz települések voltak. Közel 80-90 százalékban szászok éltek, s arrafelé még nagyobb hagyománya volt a szőlő- és borkultúrának.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: