Az Etyeki Kúria története 1996-ban kezdődött, amikor a tulajdonosi kör hobbi célból megvásárolta, az etyeki Öreghegyen található 2 hektáros szőlőültetvényét. A területen korábban az a Báthori Tibor magyar kertészmérnök, borász gazdálkodott, aki 1992-ben másodikként nyerte el az év bortermelője címet. Szinte egy személyben az ő nevéhez fűződik az Etyek–Budai borvidék és az akkor még újdonságnak számító chardonnay szőlőfajta országosan ismertté tétele és a modern, reduktív-hűtött borkészítési technológiák hazai meghonosítása a rendszerváltás körüli években. Az Etyeki Kúria tulajdonosai az évek során számos jó minőségű, eladóvá vált kis szőlőültetvényt vásároltak meg, és ezáltal bővítették a borászat alapanyag ellátottságát. A 2003-ban elért üzemméret alapján az a döntés született, hogy a hobbi tevékenységet egy professzionálisabb munka vegye át. Ekkor az Esterházy Borászat főborásza, munkatársai és marketingese segített az Etyeki Kúria fejlesztésében. Ebben az évben telepítették az első pinot noir francia eredetű borszőlőt, amely mára Etyek zászlóshajója. A telepítés nagy meglepetést okozott a borászok körében, mert a régiót elsősorban fehérszőlő területként tartották számon. Az akkori döntést igazolja, hogy az Etyeki Kúria pinot noir szőlőből készült bortételei számos hazai-, és nemzetközidíjat nyernek.
Amikor a főborász, Mérész Sándor 2009-ben Etyekre került – nem sokkal Babarczi László ügyvezető 2008-as érkezése után – a Kúria borkínálata új irányt vett. Mérész Sándor kaliforniai és toszkán borászati ismeretek birtokában tért haza, az ő nemzetközi tapasztalatai formálják a Kúria tételeinek stílusát. A borászat sikeréhez jelentősen hozzájárult Babarczi László vezetési tapasztalata is, aki az eredményesség kulcsaként a munkavállalókkal való törődést emeli ki. Időközben felismerték, hogy amennyiben bővülni szeretnének, akkor egy nagyobb borászati épületre van szükség. Ennek építése a 2012-es szüretre készült el, a táj adottságainak tiszteletben tartásával a hagyományos régi sváb jellegű pince fölött, különlegesen egyedi építészeti stílusban. Cél volt, hogy az épület több irányba is nyitott legyen, azért, hogy a vendéglátó, Borbíráló részen helyet foglalók Budapest hegyeivel a háttérben láthassák a borászat mindennapi munkáját is. Kezdetben kisebb lépésekkel, 2018-ban indultak el a turisztikai fejlesztések és programok, melyek a Covid időszakban való megtorpanás ideje alatti fejlesztések folyományaként mára az Etyeki Kúria bevételeinek 40%-át adják, ugyanakkor a tervek között szerepel a borturisztika további fejlesztése is.
A fejlesztésnek köszönhetően az Etyeki Kúria az elmúlt öt évben megkétszerezte a termelést, elérve a 350 ezer palack/év volument. Minél szűkebb a hely a tartálytérben, a palackozóban, vagy a raktárban, annál többször kell mozgatni a bort, több tételben kell palackozni, még a szüreti időpontot is befolyásolhatja a területhiány. Ezért megszületett a döntés, hogy a 600 négyzetméteres hasznos termelési alapterületű borászat helyett egy új épület kivitelezésére van szükség.
Az elhatározás eredményeként 2023. október elején az utolsó simításokat végzik az új göbölpusztai borászati épületen és környékén. Babarczi László az új létesítmény bemutatásakor emelte ki, hogy csakúgy, mint sok más borászat esetén előfordul, náluk is a raktározási kapacitás volt a legszűkebb keresztmetszet. A szőlőültetvények gerincét alkotó alcsútdobozi területek és a Kúria között félúton éppen ezért kezdetben csak raktár építésében gondolkodtak. Hamar felismerték, hogy a termelés és az irodák számára is lehetőséget jelent az új épület, így saját forrásból és az Élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése pályázat támogatásával elkezdődött a tervezési és kivitelezési munka.
A 2700 négyzetméret alapterületű épület egyik felében az élelmiszeripari szabványnak megfelelő szociális rész, csomagoló üzem, raktár, az adminisztratív és kereskedelmi munkatársak irodái kerültek kialakításra. A másik részében pedig az új borászat, ahol a szőlő beérkezése, a többféle erjesztési lehetőség, a kierjedt bor érlelése és palackozása mind tökéletesen végig gondolt, a munkafolyamatokat optimalizáló módon megoldott. A főborász szerint tengernyi új lehetőségük van. Az új betontartályokban (melyet az országban harmadik borászatként vezetnek be) mikrotételekkel is tudnak kísérletezni. Helyben el tudják készíteni tankpezsgőiket, a hordós érlelőben tökéletes körülmények között tudnak dolgozni. A palackozóban akkor tudnak tölteni és annyit, amikor és amennyi kell, saját laborjukban a legmodernebb felszereléssel elemezhetik a mintákat. Az új épület úgy lett tervezve és kivitelezve, hogy minden részlet a helyén van, a munkatársak és a technológiai folyamatok szintjén is.
