A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján mérjük fel a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett valamelyik kutatásunkban!

Az Agrárstatisztikai Rendszer és a KERMAP műholdas területbecslő adatai alapján, amit kiegészítettünk a Kynetec saját becslésével, válaszadóink a kultúra 864 900 hektáros hazai területének a 22 százalékát művelték.

Nehéz év volt 2023 a mezőgazdaság számára. Az inputárak nagymértékű növekedése és a termények alacsony ára sok termelőt nehéz helyzetbe hozott, különösen az aszályos tavalyi év után. A rossz kilátások és az ősziek vetésterületének a növekedése miatt a kukoricatermő terület 25 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Tíz évre visszatekintve látható, hogy a kukorica magyarországi termőterülete (1. ábra) majdnem 0,5 millió hektárral csökkent 2013-hoz képest.

Terméshozambecslés

Idei felmérésünket a kukorica korai, 4-8 leveles fejlettségi állapotában végeztük. Ekkor az előző évekhez képest bizakodó volt a termelők termésbecslése, 9,8 tonnás hektáronkénti termésre számítottak. A jellemzően vízhiányos Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés vármegyék) számítottak a legkisebb, Nyugat-Magyarországon (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala vármegyék) a legnagyobb termésre.

Ugyanakkor, ha a megkérdezett termelők előzetes várakozásainál 20 százalékkal kisebb, vagyis 8 tonnás terméshozammal számolunk, még akkor is termett volna idén Magyarországon 6,5 millió tonna kukorica.

Kukorica monokultúra

Kérdésünk alapján meg tudjuk becsülni, hogy a kukoricaterület mekkora hányadán termelik monokultúrában a kukoricát, és hogy ez körülbelül hány hektárt jelenthet pontosan. A 2. ábra szerinti három kategória valamelyikébe kellett besorolnia a termelőknek a gazdálkodási gyakorlatukat.

Ha egy gazdaság minden évben vet kukoricát az előző szezonban is kukoricával bevetett területre, vagy ahol előfordul ez a gyakorlat, bár nem minden évben, akkor kérdezőbiztosaink azt is megkérdezik, hogy pontosan hány hektáron termesztették monokultúrában a kukoricát az idén.

A 2023-ban megadott kukorica monokultúrával bevetett hektárokat a vetésterület alapján, extrapolálással (adatok súlyozásával) átszámítjuk, amivel megkapjuk az országos becsült kukoricamonokultúra-területét.

Felmérésünk alapján a kukorica 2023-as vetésterületének 20,3 százalékán már 2022-ben is kukoricát vetettek. A legnagyobb arányban az Észak-Alföldön (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben) vetettek kukoricát idén kukorica előveteményre, vagyis az idei vetésterület 35 százaléka volt érintett a kukorica monokultúrás termesztésében.

Talajfertőtlenítő-használat a kultúra mérete szerint

Annak ellenére, hogy 2023-ra több mint 250 ezer hektárral csökkent a kukorica vetésterülete az előző évihez képest, a talajfertőtlenítő termékek felhasználása a vetett területhez számolva nem mutat komoly visszaesést.

Összevetve a talajfertőtlenítőkre vonatkozó adatokkal, a vetésterület körülbelül 9 százalékán alkalmaztak talajfertőtlenítő terméket a monokultúrában termesztett kukorica területén felül. Hektárban kifejezve sokkal nagyobb a szertípus visszaesése: 2022-ben még 368 ezer, 2023-ban csak 252 ezer hektáron fertőtlenítették a talajt. Ilyen termékből is egyre több elérhető. Döntően teflutrin hatóanyagú szert használnak, de lambda-cihalotrint és cipermetrint tartalmazó szerek is megtalálhatók a piacon. 2022-ről 2023-ra 40 százalékkal csökkent a talajfertőtlenítő-piac értéke.

A gazdaságokat az általuk kukoricával bevetett terület nagysága szerint kategorizálva (3. ábra), egyértelmű összefüggés mutatható ki a kukoricaterület és a talajfertőtlenítőszer-használat között: minél nagyobb kukoricaterülettel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy használ valamilyen talajfertőtlenítő készítményt.

Megfigyelhető ugyanakkor, hogy ezekben a gazdaságokban nem csupán a monokultúrás kukoricatáblákra, hanem a biztonság érdekében az azokat övező, nem monokultúrában termesztett kukoricára is kijuttatnak talajfertőtlenítő termékeket.

Végezetül, ez úton is köszönjük a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak a kérdéseinkre. A 2023–2024-es mezőgazdasági évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!