0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Limousin törzstenyészet Kéleshalmon

Klucsics Csaba azt mondta magában: egy gímbikának 10-12 év kell ahhoz, hogy szép trófeát növesszen, és ő is legalább 12 évig ki fog tartani az önálló gazdálkodás mellett, bármi is történjen.

Klucsics Csaba korán elvesztette az édesapját, és nem kapott olyan családi támogatást az önálló gazdasága elindításához, mint sok más vele egykorú fiatal gazda. Jánoshalmán végzett mezőgazdasági gépésztechnikusként, majd a kaposvári főiskolára járt, de nem diplomázott, mivel nem szeretett leülni a tankönyvek elé. Először alkalmazottként dolgozott egy gazdaságban, és ahogy megengedhette magának, egy-két állatot, majd traktort, tanyát, földet vett.

2012-ben kezdte az önálló gazdálkodást, és 2017-ben találta ki a Rigó-major fantázianevet, amit le is védetett. Ezen a néven ismerik limousin törzstenyészetét, és ezen a néven szeretné majd eladni húskészítményeit is, ha eljut odáig.
A nemzeti parktól bérelt legelő 23 kilométerre
található Rigó-majortól. A nedves, természetes
vizeket is magában foglaló területen
1,5 hektár tart el egy állatot, míg a majorsághoz
tartozó legelőn 5-6 hektárra is szükség
lenne

A Kéleshalmon található Rigó-major korábban egy juhász házaspáré volt, de amikor a férj megbetegedett, bérlőt, majd vevőt kerestek. „Reggel még ők etettek meg, este már mi” – mesélte Csaba, aki jelenleg három alkalmazottal gazdálkodik. Mivel mindig húsmarhával akart foglalkozni, egy év alatt le is cserélte a juhokat.

Többféle fajtát is kipróbált, mielőtt végül a limousin mellett döntött. Jó húskihozatala, keresett húsa, szarvatlansága szólt mellette. „Fontos, hogy ne tudják bántani egymást az etetőnél.” Sokan kérdezték, miért nem szürkemarhát tart. Szerinte annak éri meg vele foglalkozni, aki maga tudja feldolgozni. Igénytelen, kevés vele a munka, de egy évvel tovább kell tartani, hogy elérje a kívánt méretet, és csak 40 százalék a húskihozatala, míg a limousiné 60, ráadásul utóbbinak az egész világon keresett a húsa. Az sem mellékes, hogy szimpatikus számára a tenyésztőszervezet, és küllemre is tetszik neki a fajta.

A charolais és a blonde igényesebb, nagyobb a takarmányfelvétele, és kevésbé bírja a legelőn tartást.

„A limousin tűnik számomra a legköltséghatékonyabbnak, de ez nem jelenti azt, hogy egy egyébként jól teljesítő egyedet kizárólag a tenyésztési cél miatt kiselejteznék.”

Az elöl álló fiatal üsző már 87 százalékban limousin, kicsi blonde vérhányaddal. Csaba nem selejtez erőltetett tempóban, megtartja az egyébként jó tulajdonságokkal bíró üszőket

A tenyésztést egyetlen üszőborjúval kezdte, csak öt éve vette az első tisztavérű tehenét, de a tenyészbika végig limousin volt. Magának nevelt üszőkkel szaporította állományát, amely jelenleg 40-50 tehenet számlál, és felének már 75 százaléknál tisztább a vérhányada.

Az új tenyészbika Zalabérről érkezett másfél hónapja. A törzstenyészetet jó szakembergárda és jó vérvonal jellemzi. A genomvizsgálat szerint a két év körüli bika könnyű ellő tulajdonságot hordoz. Egyelőre nem barátságos, de csak annyi a dolga, hogy a kis helyről és a prémium takarmányról átszokjon az új körülmények közé, és jó formában fogadja a decemberben hazatérő háremet

A szaporulatot választott borjúként értékesíti, mivel a területei gyengék az abraktakarmány-termeléshez. Áprilistól november végéig legelőn tartja az állatokat, de bent is ad libitum takarmányozza őket. Megszokták a szabad levegőt, gulyaszellemben élnek. A major melletti egy-két aranykoronás legelőkön csak évi egy-két hetet töltenek, az idő legnagyobb részében a Kiskunsági Nemzeti Parktól bérelt vizes, zöld réteket járják, ahol természetes vizekből ihatnak.

A gazdasághoz tartozó állatpopulációt néhány magyar parlagi szamár és kisbéri ló egészíti ki. Előbbiek a legeltetési pályázat során hoztak többletpontokat, és őshonos támogatás is jár utánuk.

Utóbbiakat lovagolja, illetve hátaslóként, fogathúzóként, tenyészállatként adja el.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: