Nagy valószínűséggel még ebben az évszázadban megválaszoljuk a kérdést, hogy van-e élet az exobolygókon. Az viszont már biztos, hogyha vannak is Föld típusú bolygók a Naprendszeren kívül, az élet- és a talajfunkciók megteremtésére rajtuk még sokat kell várni, jó ideig a Föld marad az otthonunk, hangzott el a Magyar Tudomány Ünnepe egyik novemberi előadásán. Vagyis mindent meg kell tennünk a talaj védelme érdekében, mert még sokáig a talaj általános állapota és funkciói határozzák meg az emberi életet, földi jövőnket.
A professzor a talaj élelmiszer-előállításban betöltött szerepén kívül a többi környezeti funkcióját és azok jelentőségét mutatta be, illetve hogy a fő talajtípusok különbségei hogyan befolyásolják a talaj különböző funkcióinak az ellátását. Az áttekintést az előadás helyszínének talajadottságaival kezdte, a Kárpát-medencéével és Európáéval folytatta, és a Földön kívülre is kiterjeszttette.
December 5-én minden évben a talajra szegezzük a tekintetünket. A Talaj Világnapja az egészséges talaj fontosságára hívja fel a figyelmet világszerte, hogy népszerűsítse a talajkészletekkel való fenntartható gazdálkodást. Az idei világnap címe: „Talaj és víz, az élet forrása”, vagyis a talaj és a víz fontosságára és szoros kapcsolatára hívja fel a figyelmet, hogy ezt figyelembe véve egyszerre fenntartható és ellenálló agrár-élelmiszeripari rendszert tudjunk létrehozni. Az élelmiszerek több mint 95 százaléka e két közegből származik.A talaj és a víz az élelmiszertermelés, az ökoszisztémák és az emberi jólét alapjai.
A talaj és a benne található víz létfontosságúak a növények tápanyagfelvételéhez, a mezőgazdasági rendszerek alapját alkotják. Csakhogy az emberi tevékenység, és az éghajlatváltozás következtében a talaj sokat degradálódott, ami az emberiség számára elérhető vízkészletre is kihat. Az erózió felborítja a természetes egyensúlyt, csökkenti a víz beszivárgását és elérhetőségét a különböző élő szerveztek számára. A talajgazdálkodás fenntartható gyakorlatával – például a talaj szervesanyag-utánpótlása, minimális művelése, vetésforgó és takarónövényzet alkalmazása – javítani tudjuk a talaj egészségét, megfékezhetjük az eróziót és a környezetszennyezést és növelhetjük a talajba beszivárgó és ott tárolt víz mennyiségét.Amellett ez a gyakorlat megőrzi a talaj biológiai sokféleségét, javítja a talaj termékenységét és a lehető legtöbb a szén-dioxid megkötését teszi lehetővé a talajban, amik mind hozzájárulnak az éghajlatváltozás lassításához.
|
Élő reaktor
A talaj leggyakrabban emlegetett funkciója, hogy élőhelyül szolgál és tápanyagot szolgáltat a növényeknek, a termesztett növényeknek is. De arról már ritkábban esik szó, hogy mekkora területen nyújtja ezt a szolgáltatást, kezdte az előadást a professzor. A Föld felszínének kevesebb, mint 30 százaléka szárazföld, és annak is csak körülbelül 70 százaléka lakható.
Vagyis a mezőgazdasági terület túlnyomó része alkalmatlan növénytermesztésre, csak állattartásra használható, ismertette a kevésbé köztudott arányokat Michéli Erika.
Hasonlóan megdöbbentő adat volt, hogy amikor az emberiség elkezdett letelepedni és földet művelni (settled agriculture), még csak 10-20 millió ember élt az egész Földön. Most 8 milliárdan vagyunk. A népesség növekedése ugyan lassul, ennek ellenére 2050-re várhatóan 9 milliárd lesz a Föld lakossága. Márpedig új területeket nagy valószínűséggel nem tudunk művelésbe vonni, pedig a népességgel együtt a húsfogyasztás, ezáltal a takarmányigény is megduplázódhat.
„Ez óriási terhet jelent a mezőgazdasági talajokra, mert napjainkban a termékenység fenntartása – sőt, inkább növelése – az agrárium egyik fő célja” – jelentette ki az előadó.
A talajról beszélve a biológiai sokféleségről sem feledkezhetünk meg, hiszen megszámlálhatatlanul sok szervezet élőhelye. A talaj egy élő „reaktor”, és ezek az élőlények óriási szerepet játszanak a talajképződésben: a talajt alkotó kőzetek aprózódásában, a szerves anyagok bontásában, az összekeverésükben, a vegyületek szintetizálásában, vagyis mindazokban a „mérnöki” tevékenységekben, amelyek a talaj szerkezetét és vízgazdálkodási tulajdonságait kialakítják.
Megköti a szenet
A talaj fontos funkciója, hogy szerves és szervetlen formában egyaránt sok szenet köt meg. Kevéssé ismert tény, hogy a talaj többször annyi szenet őriz, mint amennyi a légkör széntartalma és a Föld összes biomasszája – együttvéve. Amikor felmerül, hogy a szén-dioxidot kivonjuk a légkörből, többnyire a növényi biomasszáról, a fotoszintézisről van szó. Ez fontos, azonban labilis módja a szén tárolásának. A humuszosodás során, vagyis a növényi biomassza lebontása és stabil szerves vegyületekké alakítása során hosszú távú, akár több ezer éves megkötésről van szó.
A humuszosodás és ezáltal a CO2-megkötés mértéke az éghajlati tényezőkön kívül azon múlik, hogy az adott területen milyen biomassza van. Nagy különbség van a fás és a gyepes vegetáció között például a tekintetben, hogy milyen éves eloszlásban és mennyiségben áll rendelkezésre lebontandó szerves anyag. Gyepes vegetáció esetén szinte a biomassza teljes tömege humuszosodik, ráadásul a kétharmada eleve a felszín alatt található, vagyis könnyen bomlik. Erdős vegetáció esetén szinte csak az avar jelenti a biomasszát, ami a terület biomasszájának alig 1 százaléka, az is a felszínen gyűlik össze. Ahhoz, hogy az avar humuszosodjon, sokféle szervezetnek – az említett „talajreaktort” alkotó szervezetek – közös munkájára van szükség, ami jóval nehézkesebb és lassabb folyamat, mint amire a gyep biomasszájának a lebontásához szükség van.
Víztárolás
A talaj nedvességet tárol és szolgáltat.
Azért gyakorlatilag, mert a talaj több vizet tárol, mint amennyi a Föld összes folyójában és tavaiban található.
eltérő mértékben képesek betölteni a tőlük
elvárt funkciókat. Fotó: MTA
Természetes környezetben a felszínre hulló csapadék körülbelül 65 százaléka a talajba szivárog, mesterséges környezetben viszont a beszivárgás és a tárolás is változik. Az érzékeny folyamatot az urbanizációval járó mesterséges talajborítás és a mezőgazdaság okozta talajtömörödés alapjaiban megváltoztatja. Ha a csapadék nem tud beszivárogni a talajba, ott óriási gondot okozhat a felszínen összegyűlve, például az urbanizált területeken.
A mezőgazdaságban pedig nemcsak belvízként okoz problémát, hanem hogyha nem tud beszivárogni a talajba, akkor nem tudjuk tárolni.
– nyomatékosította Michéli Erika az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb eszközét.
