
Az Agrárminisztérium elkötelezett a környezet és a talaj megóvása iránt, az ezzel összefüggő szellemi műhelymunkát segítve adott helyet a szakmai konferenciának és Magyarország talaja talajszelvénynek, mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az ENSZ kezdeményezésére 2013 óta ünneplik a talaj világnapját, mert fel kell hívni a figyelmet a talaj fontosságára, védelmére.
A nagyközönség megszólítására jó kezdeményezés az év talajszelvényének megválasztása, amit a Magyar Talajtani Társaság (MTT) szervez. Ezzel bemutathatjuk azt a sokszínűséget, ami a hazai talajokra jellemző. Tavaly a herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja, és az Agrárminisztériumban mutatták be a Talaj = Élet című tudományos ismeretterjesztő filmet is.
2023-tól több kötelező előírás lépett életbe és az Agrár-ökológiai Programban további ösztönző támogatásokat építettek be, ami jelentős változást hoz a talajainkat érintő gazdálkodási gyakorlatban. Abban is elkötelezett a szaktárca, hogy a különböző szervezeteknél összegyűlt adatokat egységes információs rendszerbe foglalja, és hozzáférhetővé tegye a gazdálkodók és a kutatók, valamint a döntéshozók számára.

Juhász Anikó, a szaktárca helyettes államtitkára ismertette, hogy Magyarország földterületének több mint fele mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, ezért különösen fontos, hogy mindannyian rendkívül fontos környezeti erőforrásként és egyben gazdasági tényezőként tekintsünk rá.
Ha a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapota rendben van, akkor az élővilág és a környezet is jó állapotban van, hangsúlyozta.
A talaj világnapja kezdeményezést gyorsan követte a talajok nemzetközi éve 2015-ben, az utóbbi években hihetetlenül felélénkült az érdeklődés a talajok iránt, mondta Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke. Egy irányba halad a tudományos és a törvényhozói háttér, de sok még a tennivaló, hangsúlyozta. Hazánkban 1992-ben indult a rendszeres talajmonitoring, amivel évtizedekkel megelőztük Európát, és ami jó alapot ad az EU-ban éppen most készülő talajmonitoring direktíva teljesítéséhez. Hazánk nemzeti vagyonának 40%-át a talaj teszi ki, és ennek arányában kellene költenünk is rá, hangsúlyozta a szervezet elnöke.

Az Agrárminisztériummal együttműködésben tavaly indult versengésre az idén már meglepően sok jelölés és szavazat érkezett. Apostag, Badacsonytomaj, Baja, Háromfa, Hódmezővásárhely, Buzsák, Kecskemét, Nagyecsed és Zirc környékéről pályáztak valamilyen szempontból különleges talajszelvényekkel.
