Élen járnak a hatékonyságot növelő gépesítésben, és immár öt kiskereskedelmi áruházlánc közvetlen beszállítói. Nekik sikerült az, ami kevés családnak: a három testvér, Szalai László, József és Zsolt folytatta és továbbfejlesztette a szüleik által elkezdett gazdálkodást, és a vállalkozásban ma már további családtagok is részt vesznek. Felosztották egymás között a feladatokat, de együtt hozzák meg a vállalkozás jövőjét meghatározó döntéseket.

Szüleik bő négy évtizede káposztafélék termesztésével kezdték a kertészkedést Kiskunfélegyházán, a termést a fővárosi nagybani piacon értékesítették.

Együtt a család

A legidősebb testvér, Szalai László az édesanyja nyomdokain az értékesítést tartja kézben, ő érti leginkább a kereskedők nyelvét, és az egyre fontosabb marketingmunkát végzi. József a technológiát irányítja, növényvédelemben, inputanyag-beszerzésben, fajtaválasztásban naprakész. Zsolt pedig a gépesítésben mélyült el, nyomon követi a technikai fejlődést, a cégek választékának bővülését, és ha úgy adódik, rövid videofilm alapján is megtervezi a szükséges eszközöket, hogy megkönnyítse, hatékonyabbá tegye a munkájukat. A családi vállalkozásban dolgozik László felesége, Alíz, József párja, Kati, és Zsolt felesége, Éva, valamint fia, ifjabb Szalai Zsolt is, és bölcs tanácsaival az édesanya is besegít.

A szülői földeket zömmel László bővítette apránként immár Pálmonostora és Petőfiszállás között, ahová időközben a gazdaságot költöztették.

Az évek során ugyanis a sárgarépa termesztésére szakosodtak, és mára meghatározó termelők lettek, nem csupán a zöldség területe alapján, hanem az alkalmazott technológiának és technikának köszönhetően is. Még az előző két, viszonylag nehéz évben is 15 hektárral növelték a sárgarépa területét, és a következő idényben további hasonló mértékű bővítést terveznek.

A nagy hozamok és a növényvédelmi gondok, főként a fonálféreg-fertőzés megelőzése érdekében szigorúan betartják a hároméves vetésforgót. A köztes kultúra valamilyen gabona, kukorica, közvetlenül a sárgarépa előtt pedig mézontófűvel vagy olajretekkel hasznosítják a területet, ezek ugyanis riasztják a fonálférget. Ahhoz azonban, hogy teljesen biztosra menjenek, nem hagyják el a kora tavaszi talajfertőtlenítést. Hosszú idő után tavaly kapott újra szerves trágyát a terület, ám vetés előtt általános a műtrágyázás, a tenyészidőszakban pedig a lombtrágyázás.

Minden évben állítanak be fajtakísérleteket, és annak eredménye nagyban befolyásolja, hogy mit termesztenek.