0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 12.

A sárgarépa mindenekelőtt

Szerényen teszik a dolgukat, pedig az ország egyik legnagyobb sárgarépatermesztő vállalkozását működtetik Pálmonostora határában.

Kevesebb ember, nagyobb mennyiség

A tavaly üzembe állított Wyma teljesen automata sárgarépatisztító és -válogató gépsor több mint harminc egységből áll, a választás pedig az ár-érték aránya miatt esett rá. Viszonylag drága gép, de rendkívül jó minőséget ad. Amíg az előzőleg használt válogatógépsor kapacitása 3-3,5 tonna volt óránként úgy, hogy hat fő kellett a kiszolgálásához és mosott lédig áru volt az eredmény, az új berendezéssel a kétszeres mennyiséget is kényelmesen megcsinálják négy emberrel, szorosabb rendelésnél pedig akár 10-12 tonna árut is elő tudnak készíteni. Ez hatalmas ugrás, hiszen a reggel 9-10 órakor érkező rendeléseket gond nélkül kiszolgálják. Az autók már délben, fél egykor útnak indulhatnak.

Az új gépsorral sokkal gyorsabb lett és kevesebb embert igényel a válogatás

A földesen felszedett répát a hidraulikus konténerbillentő a fogadógaratba önti, majd a jakuzziba (áztatóba), onnan a dobos mosóba jut, utána pedig a polírozóba. Már a vásárlók által elvárt színű répák kerülnek a válogatóba, ahol a törött (vagy esetleg gubacsos) gyökereket eltávolítja a gép. Négy méretre válogat, a konténerbe került egységes vastagságú répákat pedig egy másik szalagon töltik az 1, 2, 5 és 10 kilogrammos zacskókba. Azokat most még kézzel rakják ládákba, de már tervezik ennek a munkafolyamatnak a gépesítését is. A készáru 4-6 °C-on, legföljebb 24 óráig van a telepen.

Vízszintesen a talajban

A bakhátas sárgarépát december első hetében már általában minden évben felszedik. Utána kezdik az ágyásban termesztett állomány leforgatását a talajba.

Az ágyásos technológiával ter­mesztett répát ugyanis a földben tárolják: speciális ekével 90 fokban leforgatják, ahogyan azt hagyományosan Bordeaux környékén is csinálják. Tartós mínusz 10 °C-os hideg esetén pedig 30 centiméter vastag szalmatakarást terítenek rá.

Azáltal, hogy 15-20 centiméter mélyen vízszintesen helyezkednek el a talajban a sárgarépák, és szalma is kerül a talajra, még kevésbé kell tartani a fagykárosodástól. Általában március végéig azonban felszedik a leforgatott répákat, mert a hőmérséklet emelkedésével újraindulnak a talajban, és így már nem lesznek mutatósak. A szalmatakarásra használt gép a felrakott hat kockabálát maga bontja és teríti szét az ágyásokon.

A három testvért ma már főként tapasztalataival segíti édesanyjuk
Válogatás, csomagolás után a sárgarépa legföljebb 24 órát tölt a 4-6 °C-os hűtőben a kiszállításig

A Szalai Kertészet gépesítése teljes, a gazdaság központi hangárában sorakoznak a csúcstechnológiát, csúcstechnikát képviselő gépek, berendezések, kezdve a talaj-előkészítőktől, precíziós vetőgépektől, a szárzúzókon és leforgató ekén át a szalmát terítő eszközig és a korszerű betakarítógépig. Tavaly pedig nagyot léptek előre az áruvá készítés (posztharveszt) gépesítésében is. Pályázaton elnyert támogatással az országban egyedülálló válogatógépsort szereztek be, így most már biztonsággal ki tudják elégíteni vevőik akár napi 15 tonnás igényét is.

A fő vásárlóik az áruházláncok (75%), emellett vannak viszonteladó partnereik, és leveszöldséget kínáló cégeknek is beszállítanak.

Az immár öt áruházláncba (Aldi, Metro, Auchan, Spar, Penny) összességében még mindig a lédig áruból jut a legtöbb (70-75%) a Szalai Kertészetből, a csomagolt termékből pedig az egykilogrammos a legkeresettebb.

Csomagolt sárgarépát mindössze két-három beszállító visz a kiskereskedőknek. Nem véletlen, hiszen a csomagolás drága és a költségét senki sem akarja átvállalni a termelőtől. Csak az utóbbi egy évben 50-60%-kal lett több a csomagolóanyag ára, és az EPR várhatóan tovább növeli a költségeket. Szalai László szerint azonban ők a csomagolásnak köszönhetik azt, ahol most tartanak, az áruházak ugyanis előnyben részesítik azt a beszállítót, akinek kis kiszerelésű áruja is van. Petőfiszálláson jelenleg öt csomagológép üzemel, és ezzel is egyedülállók az országban.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: