Szinte egész évben

Túlnyomórészt Nunhems-hibrideket termesztenek. Fő fajtájuk, a Brillyance F₁ több szezon óta bizonyítja, hogy kimagasló hozama mellett minimális a kieső, nem eladható gyökerek aránya, és a jelenleg a piacon található fajták közül a legkiválóbb a lombellenállósága. A Brillyance F1 termesztésekor felezhető a növényvédelmi permetezések száma, évjárattól függően öt-hét védekezés elég. A középkorai-korai tenyészidejű Allyance F₁ lombellenállósága is figyelemre méltó, egészséges lombja előny a gépi betakarításkor, de még szembetűnőbbek a teljes hosszukban hengeres, méretben és minőségben egyöntetű gyökerei, amelyek így nagy eladható hozamot adnak. A három Szalai testvér nagy felületen veti a Florance F₁ és a Cadance F₁ Nunhems-fajtákat is, mindkettő nagy hozamot ad, és egyaránt kimagasló a mosási törés-ellenállóságuk, illetve a feldolgozási minőségük.

Két technológiát követnek, a talajminőségtől, talajszerkezettől függően háromsoros ágyásokban vagy ikersoros bakhátakban termesztik a sárgarépát. A kettő aránya idén körülbelül 50-50% volt. A lazább, mindössze 10-15 aranykoronás barna homokon ágyásban termesztenek, és ezeken a területeken jóval nagyobb tápanyag-adagokkal dolgoznak. A valamivel kötöttebb talajokon bakhátakat emelnek, mert azokat könnyebb makro- és mikroelemekkel (magnézium, kalcium, mangán, molibdén, cink) feltölteni, amire a tárolásra szánt répának szüksége van, hogy hosszabban eltartható legyen.

Öntözés nélkül a sárgarépát sem lehet biztonságosan termeszteni. A víz­utánpótlás a kelesztő öntözéssel kezdődik. A vetés után mikroszórófejekkel kelesztenek, folyamatosan nedvesen kell tartani talajt, így akár naponta két-háromszor kell öntözni. A vízpótlás a kelés után sem szakadhat meg, további 30-40 napig folyamatosan nedvesen, szinte „víz alatt” tartják a területet, hogy elkerüljék a gyökérnyaki gombák károsítását. A talajban lévő fuzárium, illetve rizoktónia gomba ugyanis akkor támadja meg a kis növényeket, ha nem talál a fennmaradásához elegendő nedvességet a talajban. Később időjárástól függően általában hetente egyszer-kétszer, nagyobb adagokban öntöznek, hogy kellő mélységig állandóan nedves legyen a talaj, és így folyamatos legyen a növények fejlődése. A sárgarépa ugyanis nem nő tovább, ha száraz talajréteget ér.

Fontos technológiai részletek

Olyan szerencsések, hogy a három kútból 30-40 hektár gabona is kap vizet a lineár és dobos berendezésekből. Az a tervük, hogy a mikroöntözők egy részét is korszerű lineárokra cserélik, mert azokat sokkal könnyebb kezelni, kevesebb kézi munkát igényel az áttelepítésük, és már azokra is lehet olyan szórófejeket szerelni, melyekkel öntözve nem tömörödik a talaj. Itt azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a rendszerrel naponta akár háromszor is vissza tudjanak érni a területre a kelesztéskor, és ha szükséges, a kelések után még egy hónapig.

Emellett arra törekszenek, hogy minél kisebb gyomfejlettségnél beavatkozzanak, mert így vegy­szeres kezeléskor kisebb szerdózis (osztott kezelés) alkalmazása is elegendő.

A növényvédelemben idén a vírus, illetve az azt terjesztő levéltetvek okoztak fejtörést a gazdálkodóknak, a fertőzés nyoma itt-ott látszott a lombon Petőfiszálláson is.

A szakszerű technológiának, jó fajtaválasztásnak köszönhetően a Szalai Kertészetben hektáronként 120-130 tonnás nettó hozamot érnek el a sárgarépából. A tárolást is megoldották a folyamatos értékesítés érdekében. A felszedett földes répát 0-2 °C-on, 90%-os páratartalomban tárolják. Még arra is figyelnek, hogy a betakarított répát fagy­mentes időben egy éjszaka a tároló előtt hagyják, és csak másnap reggel teszik a hűtőtárolóba, hogy ne kelljen sok energiát fordítani a lehűtésükre. A répával bevitt föld pedig segít a páratartalom magasan tartásában.