Ezért nem csoda, hogy fermentálása és mikrobiótánkra tett hatásai még mindig lázban tartják a kutatókat, és a fogyasztók részéről is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik iránta.
Annak ellenére, hogy az emberek már évezredek óta fogyasztanak fermentált élelmiszereket, csak a közelmúltban fedeztük fel, hogy ez több mint egyszerű tartósítási eljárás.

A káposzta érdemei

Az alacsony kalóriatartalmú fejes káposzta savanyítás esetén megőrzi C-vitamintartalmát (ennek köszönhetően vált a matrózok megmentőjévé) és egyéb tápanyagait, valamint kellemes érzékszervi tulajdonságokkal bír. Gazdag forrása antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező hatóanyagoknak (C-vitamin, béta-karotin, E- vitamin, polifenolok, glükozinolátok), a kardiovaszkuláris rendszert támogató folátnak és K1- vitaminnak, ásványi anyagoknak (kalcium, szelén, kálium, magnézium, mangán, vas) és élelmi rostoknak. Ezért magas tápanyagösszetételű, egészségvédő zöldségnek számít.

Egy csipetnyivel másabb

Egy adag nyers, tehát pasztörizálatlan savanyú káposzta akár 28 különféle baktériumtörzset is tartalmazhat, amelyek jelenléte különféle egészségügyi előnyökkel járhat.
A tejsavbaktériumok és az erőteljes antioxidáns vegyületek stimulálják a védekezőrendszer működését. És mint tudjuk az erős és hatékonyan működő immunrendszer rengeteg betegségtől megóvhat minket. A savanyú káposzta jótékony egészségügyi hatásait a kéntartalmú összetevők hidrolíziséből (víz hatására történő bomlás) származó bioaktív vegyületeknek tulajdonítják. Legjelentősebb hatóanyagai az indol-3-karbinol, az aszkorbigén, a szulforafán és az allil-izotiocianát. A savanyú káposzta erjesztésében közreműködő Leuconostoc mesenteroides különböző szerves savakat és aromás vegyületeket is termel. Egy tanulmányban a savanyú káposzta és a Leuconostoc mesenteroides tenyészet immunmoduláló hatását vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a savanyú káposzta képes erősíti az állatok veleszületett és adaptív immunrendszerét.

A káposztában bőségesen jelen lévő glükozinolát, aszkorbigén és aszkorbinsav csökkenti a DNS-károsodást és a sejtmutáció mértékét. Az izotiocianát antikarcinogén hatást fejt ki és fokozza méregtelenítést. A szulforafán, védi a DNS-t és a génmutációk blokkolásával képes megelőzni a rákot.
Számos krónikus betegség hátterében krónikus gyulladás bújik meg. A káposzta gyulladáscsökkentő tulajdonságáért az allil-izotiocianát és az indol-3-karbinol felelős.

Különféle enzimekkel kiegészülve könnyebben felszívhatóvá teszik a tápanyagokat.
Az egészséges, prebiotikumokkal jól ellátott bélflóra által termelt vegyületek javíthatják a hangulatot, az agyműködést és hozzájárulhatnak a stresszcsökkentéshez. A fermentált élelmiszerek fogyasztása a magnézium és a cink felszívódásának megnövelésével szintén ösztönzi a kiegyensúlyozott kedélyállapot megőrzését.

Érdemes néhány dologra odafigyelni

Ha van időnk és kedvünk, elkészíthetjük magunknak, nem nagy ördöngösség.  Néhány hét alatt elkészül a baciktól hemzsegő finomságunk. Inkább kisebb adagokat készítsünk, mert a baktériumok élettartama sem véges, kb. három hónap után, ha elfogy a táplálékuk, elpusztulnak. Ettől a savanyúság még fogyasztható, csak nem lesz élőflórás.
Vásárlás előtt ajánlott érdeklődni a gyártótól a készítés módjáról és idejéről, ha erre nincs mód, legalább olvassuk el a címkét. Ez már csak azért is fontos, mert amennyiben terápiás céllal kívánjuk fogyasztani, akkor a pasztörizált nem fog megfelelni. Viszont a töltött káposzta elkészítéséhez attól még kiváló. A tartósítószerrel ellátottakat azonban tényleg ajánlott messzire elkerülni, mert ki tudja hogyan készült és mi indokolta a tartósítószer szükségességét.