Hafner Kinga azt mondja, mindazt imádják, amit termelnek, készítenek, de a kecskesajt lett a szívük csücske, annak készítése pedig a fő csapásirányuk. Nem csoda, hogy gyorsan kialakítottak egy sajtkonyhát.

Fontos, hogy az állományunk legel, ennek hatásai megmutatkoznak a tej ízében, minőségében. A tejet, ahogy bejön a fejésből, tőgymelegen oltjuk, s ott dől el, hogy az adott mennyiségből mi készül, krémsajt vagy érlelt, kicsi vagy éppen nagy. Mindezt pasztőrözés és adalékanyagok nélkül kell elképzelni. A tej mennyiségétől függően készülnek a termékeink. Nyáron nagy a hozam, reggel és este akár 40-40 liter tejet is feldolgozunk. El lehet képzelni, hogy ez az azonnali feldolgozást figyelembe véve mekkora munkával jár. Az ősz beköszöntével már kisebb a mennyiség. Készítünk egyebek mellett krémsajtot, ami kenhető, és több neves étterem is vásárolja tőlünk. A friss, édes és lágy gomolya népszerű a turisták körében, sok esetben egy evésre valót vásárolnak belőle, s ott helyben fogyasztják. A ház sajtja, specialitása a No14 (Tizennégyes), ami egy francia típusú, fehérpenészes termék. A nevét egyébként a farm melletti kilométerkőről kapta. Hazánkban nem túl gyakori ez a fajta sajt, az elsők között voltunk, akik készítették. S vannak még a friss flórával előállított sajtjaink, melyek szintén kedveltek.

Az emberek kedvelik a házi termékeket, ám Hafner Kinga szerint ezek magyarországi értékesítése sajnos még gyermekcipőben jár.

– Ha Ausztriát vesszük példának, akkor azt láthatjuk, hogy akár egy multi közeli üzletben is megjelennek a környék házi termékei. Magyarországon ez nem így van. És probléma az is, hogy hazánkban a szükséges anyagiak híján nem tudja mindenki megengedni magának, hogy megvásárolja a termékeket. Pedig látom, tudom, hogy igény van rájuk, mert finomak és minőségiek.

– Szeretnénk kilépni a sajtjainkkal a külföldi piacra, úgy gondoljuk, hogy jó minőségűek, megállják a helyüket. A napi munka mellett eddig ennek szervezésére nem jutott idő, de a jövő érdekében is jó lenne, ha ez a tervünk sikerülne. A másik tervünk, hogy barbecue húsokkal, illetve azok elkészítésével kezdünk foglalkozni. Csodálatos mangalica, bárány, kecske alapanyagaink vannak, szeretnénk ezeket minél exkluzívabban elkészíteni, kínálni. Egy kis konyhát kívánunk kialakítani, megteremtve ezzel a természetközeli étkezés lehetőségét.

– Minden évben, karácsony táján végzek egy számadást, mi minden történt az adott időszakban. Az biztos, hogy az elmúlt években sok minden történt, amire nem számítottunk, s tanulnunk, tapasztalnunk kellett. De azt mondhatom, hogy naponta úgy hajtottam, hajtom álomra fejem, hogy „na ezt is sikerült megoldani”. Napi szinten látni egy csodálatos kecskét, kóstolni egy finom sajtot vagy egy ízletes kolbászt, s hallani a vendégek, vásárlók elismerő szavait… Ez nagyon jó érzés, olyan, amit a korábbi munkahelyen nem kaptunk meg.