Mindezeket be kellene építeni a termelési árakba, ami a jelenlegi vásárlóképes hazai kereslet mellett igen kérdéses. Ugyanakkor az ágazati szereplőknek jelentős lépéseket kellene tenniük az import megállítása és a versenyképességük megőrzése, növelése érdekében. Egyebek mellett ezekről beszélt Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács társelnöke a szervezet XII. Tejágazati Konferenciáján.
Kitért arra is, hogy
Mint mondta, az intézkedés torzítja a piacot, és a rosszabb kereskedői pozícióból rosszabb feldolgozói, valamint termelői pozíció következik.
A Tej Terméktanács működése jelentősen változott az elmúlt fél évben. Módosult az alapszabály, és új elnökséget választottak szeptemberben, amelyben három egyenrangú társelnök képviseli a tejtermelők, a -feldolgozók, illetve a -kereskedők érdekeit.
A tavalyi áremelkedés után idén visszarendeződés kezdődött, majd szeptemberben megállt a termelői árak csökkenése. Akinek tavaly nem volt szerződése, jól járt, de mostanra fordult a kocka: március végére a termelői oldalon vált kellemetlenné a keresletkínálat-viszony.
A szereplők tájékozódását nagyban segítheti a tejtermek.hu oldalon megosztott számos információ, amely az Agrárközgazdasági Intézettől, nemzetközi elemzésekből és a terméktanács saját adatgyűjtéséből származik.
A hazai nyerstej beltartalma sokat javult az elmúlt 3 évben, de ezt egyelőre nem tükrözi az ára. Jelenleg ugyanis a 21-23. legalacsonyabb az EU-ban, miközben a fehérjetartalom a 16-20., a zsírtartalom pedig a 19-20. helyen áll.
A terméktanács szerint az átvételi árban is 2-3 hellyel előrébb kellene sorolni a magyar tejet. Ugyanakkor jelentős előny, hogy a telepenként termelt mennyiség kiugróan magas.
A termelők érdeke, hogy hosszútávú szerződéseket kössenek a feldolgozókkal, nemzetközi trendeken nyugvó árképletekkel. Jelenleg nem ez a helyzet. A tejzsír elszámolása 2100 és 655 forint, a fehérjéé pedig 2400 és 1000 forint között mozog kilónként, ami túl nagy kilengés. A feldolgozóknak minden esetben meg kell fizetniük a kívánt beltartalmi értékeket.
Az infláció okozta keresletcsökkenés uniós szinten túlkínálathoz vezetett, amely csak most kezd kisimulni a termelés enyhe visszaesésével.
A terméktanács szerint nem kedvező, hogy növekszik a hazai nyerstej exportja. Ha ugyanis a feldolgozók nem akarják vagy nem tudják megfizetni, megtalálja az útját a külpiacok felé.
Jelenleg azonban ez a trend megfordulni látszik.
Nem jó jel, hogy az utóbbi 2 évben 4 százalékkal csökkent a hazai termelés. Az árak stabilizálódása mellett kiegyensúlyozott piaci viszonyokra van szükség, amit leginkább a hosszú távú, egy-két évre szóló szerződések biztosíthatnak.
Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a késztermékek belföldi értékesítése, vajból például 14 százalékkal vásároltak kevesebbet, de a trappista sajt esetében sikerült egy százalékra mérsékelni a fogyasztás korábbi, ennél sokkal durvább visszaesését.
Az elmúlt 10 hónapban a nyerstej átadási átlagára 30 százalékkal, az UHT-é hasonlóan, míg a túróé 18, a tejfölé 19, a trappista sajté pedig 43 százalékkal lett kevesebb.
A termelői oldal számíthat a támogatásokra, amelyek közül az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) kifizetésére év végéig van ígéret.
A beruházási pályázatok kiírása március körül várható, ami azt jelenti, hogy legkorábban év végén indulhatnak el a fejlesztések. A terméktanács szeretne minél inkább siettetni ezt, a technológiai megújulás ugyanis sürgős. A munkaerőhiány és az energiaköltségek növekedése a termékpálya mindhárom oldalának versenyképességét erodálja.
Istvánfalvi Miklós kitért az iskolatej-program problémáira is. Mint mondta, a kisebb termelők nem mindig tudják érvényesíteni a költségnövekményüket, az iskolatej mennyisége csökken, amin a kormányzattal közös fellépéssel kellene segíteni.
Hozzátette: mindenkinek elemi érdeke a tejtermékek további áremelkedésének a tompítása, aminek komoly eszköze lehetne a további áfacsökkentés. A túrórudi esetében hozott intézkedéstől nem várható jelentős piaci hatás.
Mint mondta, enélkül tovább nőhet a nyerstej kivitele. A termékpálya közös érdeke a gazdaságos és életképes tejtermelés, mert a többi ágazati szereplő is ebből tud megélni. Az elmúlt 10-12 év sok közös eredménye veszélybe került a jelenlegi nehéz piaci helyzetben, ezért még inkább össze kell dolgozni és növelni a belső fogyasztást az elért piaci pozíciók megőrzése érdekében.
