A hazai termesztéstechnológiai színvonal látványosan javult az utóbbi években, ennek köszönhetően fokozatosan növekszik a paradicsomkivitelünk.
Hazánkban az utóbbi hét-nyolc évben a támogatási és a kedvező hitellehetőségeknek is köszönhetően bő 110 hektárral nőtt a hajtatófelület, és 30 új termálkutat fúrtak. A 3100-3200 hektáros zöldséghajtató felületből 320 hektáron termesztenek paradicsomot. A megtermelt 120-140 ezer tonna (potenciálisan 150-160 ezer tonna) paradicsomnak a 75-80%-a bogyós és fürtös típus, a maradék cseresznye- és koktélparadicsom.
Az Európai Unióban több mint 41 ezer hektáron termesztenek frisspiaci paradicsomot. A legnagyobb termelők közül messze kiemelkedik Spanyolország a 16 ezer hektárt is meghaladó területével, mögötte 6800 hektárral Olaszország, 2700 hektárral Görögország áll. Bár nem uniós tagállamok, de a térségben igen fontos termelő Törökország (25 ezer hektár) és Szerbia is (2650 hektár).
Az összes európai uniós termésmennyiség ugyanakkor csökken, és ezzel párhuzamosan egyre több paradicsom érkezik az EU-ba főként Marokkóból (ahol tavaly csak a legnagyobb termesztőkörzetben, a Souss-Massa régióban 22 ezer hektáron termesztettek paradicsomot), illetve Törökországból és Tunéziából. Ugyanakkor már hazánk is szereplője lett a nemzetközi paradicsompiacnak, exportunk eléri a 14 ezer tonnát.
A magyar paradicsomhajtatás termelési értéke csaknem egyharmadával nőtt az utóbbi öt évben, ráadásul a kivitel is folyamatosan növekszik. Legfőbb célországaink Szlovákia és Csehország, de Romániába és Németországba is sok paradicsomot szállítunk.
A KSH adatai szerint a friss vagy hűtött paradicsom behozatala 2023 első nyolc hónapjában 15 400 tonnára (+9%) nőtt az előző év azonos időszakához képest. Spanyolországból 4790 tonnára (–2%) csökkent, ugyanakkor Szlovákiából 4240 tonnára (+10%), Törökországból 1,94 ezer tonnára (+6%) nőtt az import. A paradicsom kivitele 14 730 tonnára (+34%) emelkedett, döntően Csehország (5550 tonna) és Szlovákia (4070 tonna) felé irányult a megfigyelt időszakban. Ez a hazai 120-140 ezer tonnás termelés mellett azt jelenti, hogy Magyarország frisspiaci paradicsomból 80% feletti szinten önellátó, az évi kb. 20 ezer tonnás importra elsősorban időszakosan és választékbővítés miatt van szükség. Ezzel hazánk az európai országok között meglehetősen jól áll, a magyar termelés növelése esetén pedig bőven lenne piacunk. Kétségtelen, hogy a verseny nagyon erős, ám következő ciklusában a fogyasztói szokások befolyásolását is célul tűzte az Európai Bizottság, egyebek közt a húsfogyasztás csökkentését, ami a zöldség-gyümölcs ágazat malmára hajthatja a vizet.
Az Európai Unióba elsősorban Marokkóból, Törökországból, Egyiptomból, Albániából és Észak-Macedóniából érkeznek hajtatott zöldségek, és az utóbbi években feljövőben van a tunéziai import is. A belső uniós piacon Hollandia és Spanyolország a legnagyobb exportőr, jellemzően ottani árut vásárolnak a hazánkban működő üzletláncok is. Áprilistól novemberig önellátóak vagyunk, a hagyományos importidőszakban a Magyarországon működő üzletláncoknak is az említett országok a legfőbb beszerzési forrásaik.
Marokkó terjeszkedikMarokkóban a paradicsom a tíz legtöbbet exportált termék között van, a marokkói tőzsdei hivatal szerint az ország összesen kivitt termékének a 2,4%-át teszi ki. Az elmúlt szezonban 727 ezer tonna termést szállítottak külföldre, és az elsődleges célország Franciaország. Az exportot két tényező lassította: a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) fertőzése, valamint a tavalyi nyári hőség. A fő termesztőkörzetben, a Sous-Massa régióban a Marokkóban valaha mért legmagasabb hőmérsékletet tapasztalták, hosszabb ideig volt 48 °C és 50 °C. A palánták egy része elpusztult, ezért sok termelőnek újra kellett ültetnie, ami késedelmet és a kínálat csökkenését okozta októbertől decemberig. A termelés egynegyede kiesett a piacról, ami az árak emelkedését okozta. A Marokkóból érkező olcsó paradicsom is közrejátszott abban, hogy tavaly nyáron zavar keletkezett a francia piacon. Visszaesett a helyi paradicsom kereslete, ezért a termelők elégedetlenségüknek adtak hangot. Sőt, szeptember elején megmozdulásokat szerveztek, melyek során a nagy áruházakban kapható importparadicsomok műanyag dobozain narancssárga matricát helyeztek el. Nem értik ugyanis, hogy az egyre mélyebb válság közepette miért van sok külföldi paradicsom a boltok polcain, ráadásul azok csomagolása megtévesztésig hasonlít a francia termékekre, és csak apró betűkkel, a dobozok alján olvasható a származási hely.
Arra is rámutattak, hogy árban sosem tudnak versenyezni a marokkói termékkel, egyebek közt azért sem, mert a munkaerő tizenhétszer drágább Franciaországban. Az ágazat válsága miatt azonban fontos, hogy a vásárlók tudatosan a helyi termékeket válasszák. Az Agreste legfrissebb, 2023. novemberi összesítése szerint változatlan termőterületről (2660 hektár) 475 ezer tonna körüli paradicsomra számítanak a franciák, de ez 12%-kal kisebb az ötéves átlagnál. Franciaország az Egyesült Államok és Németország után a világ harmadik legnagyobb paradicsomimportőre, 2022-ben 513,7 ezer tonna árut szereztek be külföldről, ebből 357 ezer tonnát Marokkóból. Az észak-afrikai ország Mexikó (1903 ezer tonna), Hollandia (933 ezer tonna) és Spanyolország (662 ezer tonna) után a világ negyedik legjelentősebb paradicsomexportőre, de ágazati előrejelzések szerint már megelőzheti Spanyolországot. |
