0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

A gazdák elutasítják a megszorítást

Január közepén a Nemzetközi Zöld Hét mezőgazdasági és élelmiszer-vásárt hirdető plakátok mellett a berlini városkép sok év óta megszokott elemei a német főváros szívében tartott felvonulások.

A demonstrációk során a mezőgazdasági termelők az európai és a hazai agrárpolitika magukra nézve hátrányosnak tartott elemeit bírálják. Eközben különböző környezetvédelmi szervezetek képviselői – gyakran az agrártermelőkkel is vitába szállva – a természet- és környezetvédelem szempontjaira hívják fel a politikai és gazdasági döntéshozók, s nem utolsósorban a széles társadalom figyelmét.

Gazdatüntetés a Brandenburgi kapunál
(Forrás: Tagesspiegel)

A német gazdák idei demonstrációi minden korábbit felülmúltak/felülmúlnak. A történtek előzménye a Szövetségi Alkotmánybíróság azon, még november közepén hozott döntése, amely alapján a három párt által alkotta koalíciós kormánynak az eredeti tervezethez képest 17 milliárd eurót meg kell takarítania az ez évi szövetségi költségvetésben. Az Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD), Robert Habeck zöldpárti alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter, valamint Christian Lindner pénzügyminiszter (FDP) nevéhez fűződő decemberi megállapodás – a többi között –

a mezőgazdasági termelők által felhasznált gázolaj után járó adókedvezmény, valamint a mezőgazdasági járművek gépjárműadó alóli mentessége eltörlését irányozta elő, s ez 920 millió euró megtakarítást eredményezett volna a kincstárnak.

Az adókedvezmények megszüntetésének terve hatalmas, túlzás nélkül állítható, hogy soha nem látott felzúdulást váltott ki a mezőgazdasági termelők körében. Nemtetszésük december közepén (nem mellesleg a karácsonyi előkészületek hajrája idején) részint Berlin belvárosában, részint más nagyvárosokban a Német Gazdaszövetség (DBV) által kezdeményezett traktoros felvonulások formájában öltött testet.

Joachim Rukwied, a DBV elnöke a német mezőgazdaság és a gazdálkodó családok elleni elfogadhatatlan kormányzati hadüzenetnek nevezte az adókedvezmények eltörlésének tervét, hangsúlyozva, hogy az rontaná az ágazat versenyképességét, késleltetné annak szerkezeti átalakulását és jelentősen megdrágítaná az élelmiszereket.

Berlini utcakép 2023/2024 fordulóján, háttérben a Brandenburgi kapu
(Forrás: Tagesschau)

Január első napjaiban a szövetségi kormány figyelemre méltó, de – mint utóbb kiderült – a gazdák igényeit messze nem kielégítő korrekciókat hajtott végre:

a mezőgazdasági járművek adómentessége eltörlését teljesen visszavonta, az agrárdízelre vonatkozó adókedvezmény eltörlését pedig három év alatt, fokozatosan kívánja végrehajtani úgy, hogy a kedvezmény mértéke az idén 40 százalékkal, 2025-ben és 2026-ban pedig további 30-30 százalékkal csökken, s 2026 lesz az első olyan esztendő, amikor már nem jár támogatás.

Így – a mostanival azonos mennyiségű felhasználást feltételezve – a 2025-ben 142, 2026-ban pedig 285 millió euróra mérsékelt többlet-adóbevétel csak 2027-ben emelkedne 419, 2028-ban pedig 453 millió euróra. Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter a változtatást „jó és igazságos megoldásnak” nevezte, hangsúlyozva, hogy „most sikerült olyan megoldást találni, amely segít a gazdáknak.”

Az adóterheik csupán egy részének visszavonása már nem volt elegendő a gazdáknak és az érdekeit képviselő gazdaszövetségnek; tiltakozásaik szelleme visszavonhatatlanul kiszabadult a palackból. Január 8-án újra beindultak, és egy január 15-ére tervezett, minden korábbinál nagyobb létszámú demonstrációval zárulnak az adókedvezmények megvonása elleni tüntetések. Közben – éppen a minden korábbinál nagyobb megmozdulás napjára – a „jelzőlámpa-koalíciót” alkotó három párt parlamenti frakcióvezetője megbeszélésre hívta a mezőgazdasági szervezetek elnökeit.

A gazdák megmozdulásai mind a résztvevők számát, mind a demonstrációk földrajzi sűrűségét tekintve már a kezdetektől fogva minden korábbinál nagyobb méreteket öltöttek. Ráadásul a traktoraikkal a közúti közlekedést rendkívül megnehezítő, sőt az autópálya-leágazások lezárásával néhol teljesen megbénító gazdákhoz számos közúti teherszállító is csatlakozott.

Így a héten Németország számos régiójában ismét több ezer gazdálkodó, busz- és teherautó-vezető tüntetett. Elzárták az autópálya-felhajtókat és traktoros konvojokkal vonultak be a városokba. Csak a berlini Brandenburgi kapu előtt a rendőrség hétfő reggel 566 traktort, teherautót, személygépkocsit, furgont és pótkocsit számolt össze. Ezzel nagyságrendileg megegyezett az a tüntetés, melynek több ezer résztvevője csütörtökön az egyébként egy gyáravatásra Brandenburg tartományba, közelebbről Cottbusba látogató Olaf Scholz kancellárt fogadta.

„Ha a gazdák tönkre mennek, importált élelmiszert kell fogyasztanod”
(Fotó: AFP/John MacDougall)

Egy, a tekintélyes Yougov intézet németországi részlege által mindjárt a megmozdulások első napján készített felmérés szerint valamilyen formában minden ötödik megkérdezett érintett volt a gazdatüntetésekben: akár úgy, hogy valahol dugóban rekedt, netán kerülőúton jutott el az úti céljához, akár úgy, hogy egyáltalán nem jutott be a munkahelyére, hanem otthon dolgozott. (És ekkor még meg sem kezdődött a mozdonyvezetők a gazdatüntetésekkel részben egy időben tartott kétnapos munkabeszüntetése.)

Ugyanezen felmérés során a válaszadók 45 százaléka nevezte „teljesen”, további 27 százaléka pedig „némileg indokoltnak” a gazdák országos tiltakozását, részben vagy teljesen csak minden ötödik válaszadó utasította el azt. A felmérés szerint az egyetértés az idősebb korosztályokban a legmagasabb.

Olyan, a megmozdulások által különösen érintett tartományok, mint Brandenburg és Szászország belügyi kormányzatai nem látták jelét annak, hogy a szélsőjobboldali AfD tevőlegesen beszivárgott volna a gazdatüntetésekbe. Armin Schuster (CDU) szász belügyminiszter egy sajtóinterjúban úgy fogalmazott, hogy „a gazdák már előre egyértelműen elhatárolódtak a szélsőjobboldali törekvésektől”, hangsúlyozva, hogy „saját tüntetéseket szerveznek, ahol nincs helye a jobboldali eszméknek”.

Németországi utcakép ’24 január: tüntető traktorok
(Forrás: Tagesschau)

Malu Dreyer (SPD) Rajna-Pfalz tartományi miniszterelnöke mérsékletre szólítva fel a gazdákat szövetségi szintű párbeszédet sürgetett „a német mezőgazdaság jövője, annak hosszú távú perspektívái és a kiszámíthatóság érdekében”.

Cem Özdemir, a gazdatársadalom köreiben nem túl népszerű zöldpárti élelmezési miniszter szerdán, egy, a Baden-Württemberg keleti részében lévő Ellwangenben a tüntetés több mint 700 résztvevője előtt tartott beszédében egyet nem értését fejezte ki a támogatások tervezett csökkentésével, tagadva, hogy mint a szövetségi kormánynak az ágazatért felelős tagja érintett lett volna a döntés meghozatalában, sőt – állítása szerint  azok nyilvánosságra kerülése után rögtön síkra szállt visszavonásukért.

„Elfogadhatatlan, hogy egy szakmát indokolatlanul megterheljenek, különösen anélkül, hogy előzetesen meghallgatták volna”

– mondta. Nem tudja támogatni a kormányzat döntéseit, de annyit legalább sikerült elérni, „hogy a két intézkedés közül az egyiket teljesen visszavonják”. Özdemir szavait folyamatos füttykoncert kísérte.

Hendrik Wüst (CDU), Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke egy „olyan széleskörű agrárgrémium” létrehozására szólította fel a berlini szövetségi kormányt, melyben az összes érintett szereplő, azaz a mezőgazdaság, a politika, a kiskereskedelem, a környezetvédelmi és állatvédő szervezetek, a szakszervezetek és a tudomány képviselői helyet kapnának a mezőgazdaság jövőjének megvitatása céljából. „A jelzőlámpa-koalíció egyszerűen egy egész szakma arcába csapta a maga elhatározásait”, fogalmazott a legnépesebb német tartomány (egyes vélemények szerint majdani ellenzéki kancellárjelöltként sem esélytelen) miniszterelnöke.

„Ahol a jog igazságtalansággá válik, kötelező az ellenállás”
(Forrás: Tagesschau)

Nem célszerű figyelmen kívül hagyni azt a feszült belpolitikai légkört, illetve azokat a szélesebb politikai és gazdasági összefüggéseket, melyeknek a szövetségi kormány és a mezőgazdasági termelők között kialakult és minden korábbinál szélesebb körű felvonulásokban testet öltő vita csupán az egyik eleme. Németországban 2023-ban csökkent a gazdaság teljesítménye, s van olyan neves kutatói műhely (konkrétan a kölni IW gazdaságkutató intézet), amely az ágazati szövetségek körében a múlt év végén végzett felmérés alapján 2024-re további visszaesést prognosztizál.

Magasak az energiaárak, az infláció mértéke (s azon belül az élelmiszerárak emelkedése) mind tavaly, mind az idén meghaladja az euróövezeti országok átlagát.

Emellett – ahogy arra többek között Jörg Dittrich, a nagy közéleti tekintélynek örvendő Német Kézműves Szövetség (ZDH) elnöke egy, a közelmúltban adott sajtóinterjúban rámutatott – egy sor, a múltból örökölt bürokratikus előírás nehezíti a vállalatok, főleg a közép- és kisvállalkozók tevékenységét, rontva a gazdaság szereplőinek hazai és nemzetközi versenyképességét.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: