Az utóbbi évek egyik legdinamikusabban terjedő hazai nemesítésű szőlőhibridje a Generosa. Az állami elismerése óta eltelt közel két évtizedben felküzdötte magát a közepes elterjedésű fehérborszőlő-fajták közé. Mielőtt a nemzeti fajtajegyzékbe került, már húsz évnyi kísérleti eredmény gyűlt össze vele kapcsolatban, üzemi tapasztalatai azonban még napjainkban is eléggé szűk körűek.
A Generosa fajta a Móri borvidéken született. A keresztezést Bíró Károly 1951-ben végezte Csókakőn. A hazai körülményekhez kiválóan alkalmazkodott, bőtermő Ezerjót kombinálta a jó minőséget adó, fagytűrő, zamatgazdag Piros traminivel. A keresztezésből származó hibridmagok Kecskemétre kerültek, ott kezdett velük fajtakísérleteket Kurucz András, majd halála után Hajdu Edit vette át az anyag értékelésének feladatát. A magoncpopuláció legtöbb tagja sajnos örökölte az Ezerjó fagy- és rothadásérzékenységét. Közülük emelkedett ki a kísérleti táblában a K15-ös jelölt, amely még nagyobb telek után is kihajtott, és rothadásra sem volt hajlamos. Húsz évig végezték a mikro- és középparcellákban a fajtaértékelési kísérleteket, míg végre 2004-ben állami elismerést kapott a Generosa. Neve utal jó termőképességére, de magában rejti bogyószínét és borának rózsás illatjegyeit is.
A HNT 2022-es adatai szerint 926 hektár Generosa-ültetvény található az országban. Bár tíz borvidéken megtalálhatjuk, legjelentősebb területei a Kunsági (857 ha), a Hajós-Bajai (44 ha) és a Móri borvidéken (18 ha) koncentrálódnak.
Gyakorlati megítélése
Kutatásaink során hat Generosa-termesztővel sikerült interjút készítenünk, közülük hárman (Frittmann Borászat, Gedeon Birtok, Szentpéteri Borház) a Kunsági, hárman (Lincz Pincészet, Paulus Pincészet, Sáfrán Pincészet) pedig a Móri borvidéken dolgoznak. A válaszok alapján elkészítettünk egy SWOT-analízist, melyből kiderülnek egy vizsgált dolog, jelen esetben a Generosa fajta erősségei, gyengeségei, lehetőségei és a rá leselkedő esetleges veszélyek.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy erősségének tekinthető a hungarikum volta, vagyis, hogy magyar nemesítésű hibrid. Az interjúk során is megerősítést nyertek azok a nemesítői tapasztalatok, hogy a fajtának jó a fagy- és rothadás-ellenálló képessége. Kiemelendő még, hogy feltörő hajtásrendszerével jól alkalmazkodik a huzalpáros támrendszerhez, ami jelentősen megkönnyíti termeszthetőségét, zöldmunkáit. A kunsági területeken szembetűnő a szárazságtűrése is.
A fajta gyengeségének számít, hogy egyelőre országosan kevésbé ismert, bár már bizonyított sík- és dombvidéki borvidékeken is. Több szakember hiányolta a hibriddel kapcsolatos alanykutatásokat. A termeszthetőségében tapasztalt kihívásként említhetjük, hogy igen erős, elfásodó kacsokat növeszt, ami nagyban megnehezíti a metszés során a venyige eltávolítását. Borászati erőssége egyben gyengesége is. A pincészetek jelentős része nem fajtaborként hozza forgalomba, mert házasítási alapanyagként is kiváló. Ezen „névtelenség” azonban tovább akadályozza a fajta megismertetését, elfogadtatását.
Jól értelmezhető és kiejthető a neve
A hibrid számára megnyíló lehetőségnek tekinthetjük, hogy bár külföldön lényegében még ismeretlen, nemzetközi elfogadtatásának kedvez a jól értelmezhető és kiejthető neve, illetve széles körű alkalmazkodóképessége és sokszínű borászati felhasználása. A szakmai napok, borkóstolók tovább segíthetik, hogy a fogyasztók felfedezzék a fajtát, ez növelheti az igényt fajtaborai iránt, illetve további terjedését hozhatja. Borvidéken belüli és borvidékek közötti együttműködések egyik kiváló alapja is lehetne.
A rá leselkedő veszélyek inkább ágazati szintűek.
A megismertetés hiánya pedig hosszabb távon veszélyezteti a fajta sikereit. Ha nem tesz szert tartós, szélesebb körű ismertségre, megeshet, hogy a régebben felkapott, de rövid ideig megbecsült hibridek (Karát, Ezerfürtű, Lakhegyi mézes stb.) sorsára juthat. Ezért is fontos, hogy összegezzük tapasztalatainkat időről időre, illetve, hogy kövessük a majdan öregedő ültetvények teljesítőképességét is.
Előnyös-e a terméskorlátozás?
Ahogy az megesett már más bőtermő, kiegyenlített minőséget adó fajtákkal, a Generosa esetében is felmerül, hol húzódnak a termőegyensúly határai, miként tudjuk termőhelytől függően és évjáratok hosszú sorában fenntartani a vegetációs stabilitást. Nem csábítja-e a túltermésre való hajlam túlterhelésre a gazdákat? Kell-e figyelni a Generosa generatív jellegére? Van-e szignifikáns minőségi előrelépés a termőképesség korlátozásával?
2021-ben elvégzett alapozó kísérletünkben a terméskorlátozás fürtmennyiségre és minőségre gyakorolt hatását követtük nyomon. Hosszú távú céljaink között szerepel a fajta generatív és vegetatív teljesítményének vizsgálata eltérő adottságú termőhelyeken.
Kétféle különleges zöldmunkát alkalmaztunk a termés korlátozására: július 5-én fürtmorzsolást (14 tőkén), míg július 2-án (másik 14 tőkén) fürtválogatást végeztünk. A szüretre szeptember 24-én került sor. A hozamcsökkentés mindkét beavatkozás esetén nagyjából 30-40%-os volt, de míg a fürtválogatás esetében ezt a fürtök számának közel felezésével értük el, addig a morzsolás 40%-os fürttömegcsökkenést eredményezett. A fürtritkítás hatását megpróbálták ellensúlyozni a tőkék, így a kontrollhoz képest átlagosan 20 grammal nagyobb fürtöket szedhettünk.
Mindkét kezelés hatott a fürtök tömöttségére, de ellenkező előjellel. A kontrolltőkék 60%-át közepesen tömött, további 20-20%-ot laza és igen laza fürtök jellemezték. Ehhez képest a fürtmorzsolás hatására a közepesen tömött fürtök aránya 10%-ra csökkent, míg a laza fürtök aránya 40%-ra, az igen lazáké pedig 50%-ra nőtt. A csökkent fürttömeg tehát a kisebb bogyószámból adódott. A fürtválogatásnak éppen ellenkező hatása volt a fürtszerkezetre, itt már megjelentek a tömött fürtök is (20%), a közepesen tömöttek aránya 70%-ra nőtt, a lazáké 10%-ra apadt.
A beltartalmi értékeket illetően némiképp ellentmondásos a kezelések hatása. A cukortartalom gyarapodásában egyértelműen mérhető a hozamkorlátozás eredménye. A morzsolt tőkéken átlagosan 230 g/l, míg a fürtválogatott egyedeken 238 g/l cukortartalmat mértünk. Meg kell jegyezzük azonban, hogy a kontrollon rögzített 211 g/l érték is igen kedvező eredménynek tekinthető. A titrálható savtartalom alakulása igen ellentmondásos. A terméskorlátozásnak nem volt egyértelmű hatása. A kontrolltőkék savtartalmához képest (7,7 g/l) a morzsolt fürtök magasabb (7,9 g/l), míg a fürtválogatott egyedek alacsonyabb (6,3 g/l) átlagot értek el. Összességében megállapíthatjuk azonban, hogy a terméskorlátozó beavatkozások csökkentették a termés mennyiségét, de annak beltartalmi értékeit 2021-ben nem egyértelműen befolyásolták.
A közel húsz éve államilag elismert Generosa az utóbbi évtizedek nagy hibridsikere, de jól megszervezett „Generosa-kampánnyal” többre is vihetné. Felnőtt korba lépett ültetvényeinek nyomon követése állandó feladatunk. Meg kell találni a fajtára jellemző termőegyensúlyt, hogy vegetatív stabilitása, ezáltal ültetvényei hosszú távon fenntarthatók legyenek.
Ezúton szeretnénk megköszönni a nemesítőnek és a meginterjúvolt borászatoknak az adatszolgáltatást.
Varga Zsuzsanna,
Herczeg Gabriella,
Varga István László
Ajánljuk még:
A kínai hódítás vége. A franciák visszaveszik a bordeaux-i szőlőültetvényeket
