Hatásspektrum, hatásmód
A lemosó permetezésnél használt anyagok széles hatásspektruma és (fizikai, illetve alapvető anyagcsere-folyamatokat zavaró biokémiai) hatásmódja a rezisztenciamenedzsment szempontjából sem elhanyagolható, de az elmúlt ötven év folyamatos növényvédőszer-fejlesztései miatt a kihasználására nem volt nagy szükség. Nem így manapság, amikor egész hatásmechanizmus-csoportok tűnnek el az unióban évről évre. A pótlásuk nélkül az új kártevők megjelenése, valamint az ismert kártevők rezisztens törzseinek kifejlődése egyre fokozódó problémák elé állítja a termelőket. Vannak növénykultúrák, amelyek termőterülete látványosan csökken a károsítók elleni védekezési lehetőségek hiánya miatt. A lemosó permetezést máskor, mással és máshogyan kell végezni, mint a tenyészidőben szokásos, tehát egészen más hozzáállásra van szükség.
Miután a károsítók fás részeken telelő fejlődési alakjai (pete, kifejlett lárva, báb, imágó stb.) szinte mindig ellenállóbbak a vegetációban károsító aktív alakoknál (hosszú, hideg, élelemmentes téli periódust vészelnek át, ráadásul rejtőzködve), ezért általában a vegetációs dózis vagy alkalmazási mód nem elegendő a kellő hatás eléréséhez. Jól szemlélteti ezt, hogy a vegetációban adalékanyagként alkalmazott olajszármazékok hektáronkénti 0,5-5,0 literes dózisának csak elenyésző mértékben van közvetlen hatása a levéltetvekre, molytetvekre, viszont 15-60 l/ha (1-4%) dózisban, teljes fedést biztosító áztatásszerű permetezésként igen hatásosak.
Olajszármazékokkal, poliszulfidokkal, réz, kén hatóanyagú szerekkel lehet permetezni rügypattanás előtt, rügyfakadáskor és egészen zöldbimbós állapotig, de ebben a sorrendben fokozatosan csökkenteni kell az alkalmazott koncentrációt (dózist) a fitotoxikus hatás elkerüléséhez. Minél inkább „belecsúszunk” a tavaszba, annál kisebb koncentráció szükséges és elégséges a kellő hatáshoz: 3-4% helyett akár 1,0-1,5%. A csökkentett koncentráció azért lehet hatásos, mert a vegetáció megindulásakor a károsítók aktív alakjai is előbújnak, amik érzékenyebbek a permetszerekre, valamint a hőmérséklet is emelkedik, vagyis a károsítók anyagcseréjének gyorsulása miatt a rövidebb ideig fennálló kontakt hatás is megfelelő eredményt ad.
Az olajalapú lemosó permetező szerek dózisát általában a permetlé koncentrációjában állapították meg, így a teljes fedéshez, áztatásszerű permetezéshez szükséges permetléből lehet a tényleges területi dózist kiszámolni. Azaz 1500 l/ha permetlé 2%-os emulziója 30 l/ha olaj felhasználását jelenti. Amely készítmény tartalmaz ugyan olajat, de az a permetlé koncentrációjában nem éri el a 0,5%-ot, az nem értékelhető olajos lemosó permetezőszerként, mert a kis olajtartalom nem biztosítja a szükséges légzésgátló, fojtó hatást.
Seblezárásra is alkalmasA lemosó permetezésnek van egy speciális funkciója, ami gyökeresen megkülönbözteti minden más beavatkozástól: a fás részek sebzéseinek, sérüléseinek (metszési sebek, gallytörések, repedések) lezárása, és ezzel a következő fertőzés megakadályozása. Ez nyilvánvalóan a bevonóanyagok felületlezáró hatásából, a rézvegyületeknek és az elemi kénnek pedig a gombaölő hatásából adódik. Természetesen ez addig igaz, amíg a sebzések frissek és még nem fertőzte azokat semmi. A már fertőzött sebzéseket ezzel nem lehet gyógyítani, hanem ajánlott a metszés során visszavágni az egészséges részig, és a legjobb azonnal közvetlen sebkezelésben is részesíteni. |
Olajos készítmények használata
Az olajtartalmú lemosó permetezőszerek nagyon régóta szolgálják az emberiség növényvédelmi törekvéseit, és az utóbbi két-három évtizedben egyre inkább felismerik az olajok adalékanyagként való alkalmazásának lehetőségét is.
Az évtizedek során sokat finomodott a lemosószerként használt olajok választéka.
Korábban kevéssé tisztított kátrányolajat (ami sokféle fenol-, krezol-, kondenzált aromás vegyületet tartalmazott mint mérgező, azaz hatásos szennyezést), és nehéz ásványolajokat használtak, később egyre inkább könnyű és szinte élelmiszeripari minőségű ásványolajokat és növényolajokat próbáltak ki és használnak.
A használhatóság alapja a permetlékészítés lehetősége, mert bár a több tíz liter olaj hektáronként nem kis anyagmennyiség, de az egyenletes, áztatásszerű kijuttatáshoz 800-2000 liter vízzel homogén permetlevet kell készíteni belőle. Az olajok azonban nem elegyednek a vízzel, és intenzív keveréssel is csak durva eloszlást, olajcseppképződést lehet elérni, ami hamar szétválik, és az olaj felúszik a víz tetejére. Az olajokat a felületi feszültséget csökkentő adalékanyagokkal (tenzidekkel) lehet emulgeálni, amelyek a két folyadékfelület határán helyezkednek el rétegbe rendeződve, így megakadályozzák az olajcseppek egyesülését és kiválását.
